Track 13

• Mondhatni a szokásos DJ utad volt kezdetben.
• Mint szinte mindenki, hamar rátaláltam a zenére. A tinédzserkorom elején. Igen. 
• Vagyis középiskolai diszkók, házibulik?
• Pontosan. Szokványos kispályás DJ életem volt. Zenélgettem a suliban, és egy-egy házibuliban. Szerettem a zenét, hallgattam mindent. Akkoriban mindenevő voltam zeneileg. Lassan kezdett tisztulni a kép. Onnantól viszont tudtam mi tetszik és mi nem. Ma már nem  is kérdés. Konkrétan tudom, hogy mi az én stílusom. Mi az, ami közel áll hozzám hangzásilag. Egy számból kábé három másodperc után levágom, hogy megmozgat-e bennem valamit. Hogy mi a jó, legalábbis számomra.
• Mi volt az első zenei stílus, amiben megtaláltad önmagad?
• A minimál és a progresszív techno. Ez volt az alap. Mai napig is igazán erre az irányra húz vissza a kezem, ha track-et csinálok.
• Évekig klub DJ voltál. Hogyan indultál el ezen az úton?
• Tizenkilenc voltam. Elkezdtem az egyetemet. De állandóan az az érzésem volt, hogy nem találom a helyem. Ez nem az én utam. Nem ezt akarom csinálni. Le volt fojtva, a kreativitásom. Órák helyett is sokszor a DJ pult mellett ültem és zenéltem. Hangzásokat figyeltem, utánoztam, tanultam, kreáltam. Először csak arra gondoltam, hogy  egy-egy szemeszter után csinálnék néhány bulit. De nem a haveri körnek, hanem kilépnék ebből a közegből és olyanoknak zenélnék, akik szeretik ezt a stílust. Összeállítottam egy kis DJ portfóliót. Egy promotáló anyagot. Semmi durva. Két oldal, youtube elérhetőség, soundcloud, mixcloud, és néhány hangzóanyag, aztán a szokásos kilincselés ment. Akkor kezdtem elmélyedni a zenei underground világban, kapcsolatépítés ment. Találkozgatni klubtulajokkal, haverkodni.
• Magadat promotáltad. Hogy találtad meg a klubot?
• Elküldtem az anyagot oda is. Megdöbbentő volt. Talán egy vagy két óra volt a küldés és a telefonhívás közt. Felhívott a tulaj és azt mondta, tetszik neki, amit csinálok. Akar engem. Látni, élőben mit tudok. Meghívott egy próbaestre. Állati buli volt. Nem hagytam kérdést. Bent voltam.  Ehhez kell egyfajta határozott fellépés, stílus. Tetszettem a tulajnak. Onnantól végülis kettős életet éltem. Végigcsináltam az egyetemet esténként meg DJ-ztem. Nappal tanulás, éjszaka buli. Igazi egyetemista élet.
• Maradt idő a magánéletre?
• Nem igazán. Volt egy-két futó kapcsolatom, de semmi komoly.
• Aztán találkoztál Colleen-al. 
• Igen. Ez már az egyetem után volt. DJ-ztem, zenéltem, és jártam a klubokat. Főleg zeneileg töltekeztem. Garázszenekarokat és totál underground kis csoportokat keresgéltem. A klubban volt erre lehetőség. Nagyon nyitott volt a tulaj, hagyott érvényesülni mindenkit. Bízott bennem. A stílusomban, a zenei válogatósságomban. S azt mondtam miért ne próbálnánk meg?  Tehát hoztam a zenekarokat, a feladat csak az volt, hogy utána fel kellett hoznom a bulit, hogy megmaradjon a klub színvonala, de egyébként azt hívtam meg, akit akartam. Szerettem ezt az időszakot, rengeteg mindenkit ismertem meg, és jó kis csapatokat húztam be a manchesteri zenei életbe. Nem lettek nagyok, de manchesteriek. Sok mindenkit megismertem. 
• Köztük Colleent. 
• Igen… khm. Colleent is.
• Szerelem volt első látásra?
• Mondhatni. Colleen állati jó csaj. Vibrál körülötte a levegő. Pörög. Be tudja húzni az embert. Egy helyen voltunk, összeakadtunk, táncoltunk. Aztán már csak ketten táncoltunk.
• Évekig.
• Igen. Mai napig a leghosszabb kapcsolatom volt. Jók voltunk együtt. Nagyon jók. Elmentünk egymás bulijaira. Ugyanazok voltunk, ugyanazt akartuk. Életem legszebb évei. Nagyon harmonikus kapcsolatunk volt.
• Zeneileg is hatottatok egymásra?
• Nem kimondottan. Colleen szerette az elektronikus pop zenét. Jobban, mint én. Colleen akkoriban inkább pop, house irányban volt. Én akkoriban inkább a hard techno világában voltam.  Jobban lekötött az elektronikus zene mélysége. Meddig lehet elmenni, mi az, ami még táncolható, mi az ami már művészi. A határig mentem. De nem léptem át azokat. Kötött a klub is. Kísérletezgettem. Tisztán elektronikus, és hangszeres zenéből, elektronikus zenét csinálni, vagy elérni elektronikus hangzásvilággal azt a hatást, mintha hangszeres zene lenne. Remek technikázás. Fantasztikus volt. Igazán ott született meg az ötlet, hogy ne csak remixeket csináljak, ne csak átdolgozásokat, átértelmezéseket, hanem saját zenét. 
• Aztán jött az áttörő TREKK.
• Nos… igen.
• Kinek az ötlete volt?
• Poén volt. Tényleg poén. Colleen-nal sokat hülyültünk. Sok baromságba belevittük egymást. Először csak úgy felugrott a téma, hogy basszus hiszen DJ-k vagyunk, csináljunk egy számot. Magunknak. Csak úgy.
• Mint, amikor házi amatőr pornóképek és videók készülnek a telefonnal?
• Igazán, már akkor is zeneileg izgatott a téma. Hogyan lehetne ebből a legjobbat kihozni. Hogyan lehetne iszonyat technikásan és pörgősen kihozni. Maga a hangfelvétel nekem ugyanolyan volt, mint bármelyik vokál. A legszarabb énekhangból is ki lehet állat dolgokat hozni egy kis utómunkával. Felturbózni és kész. Sokan nem szeretik az utómunkát, mert hogy természetellenes lesz tőle a hangzás, de egyben egy profi kihozza belőle a technikai maximumot. Tehát nekem ez is csak egy hangsáv volt, amire rá lehet technikázni a techno hangzásokat.  Kezdetben tényleg csak magunknak csináltuk. 
• De amikor kész lett, mégis máshogy döntöttetek.
• Nem hoztuk meg olyan könnyen a döntést. Hezitáltunk sokat. Bevállaljuk-e? Felvállalható-e? Először csak a barátoknak mutattuk meg, hogy mi a reakciójuk. Aztán a klubtulajnak.  Mindenki azt mondta, hogy Ace… ez a szám… más mint bármi, amit eddig csináltál. Ez a szám maga DJAce!
• És tényleg Ász volt! Milyen érzés volt feltenni először ezt a számot?
• Amikor feltettem, emlékszem hajnal fél egy körül. S Colleen hangja először belehasított a manchesteri ipari raktár klubtermébe, és erre odalent megőrültek tudtam, hogy történt valami. Hogy igen… ez hozta meg az áttörést számomra. Rejtély előttem, hogy hogyan jutott el kábé mindenfelé a városba a híre, de mindenki tudta, hogy létezik ez a szám, és mindenki akarta.
• Tulajdonképpen már akkor elindulhattál volna a nemzetközi karrier felé, és majdnem meg is tetted, de aztán beütött a crash.
• Jól indult. Nagyon sok meghívást kaptam. Az első lépcsőfok lehetett volna a szokásos hivatalos DJ karrierúton. Helyi klubokból országos ismertség. De arra gondoltam, miért ne csinálhatnánk közösen.
• Az önzetlenséged volt a kapcsolatotok vége? Nagyvonalúsági hiba?
• Ha erről a számról volt szó, akkor együtt gondolkodtunk. Ráadásul jó ötletnek tűnt az ellentétek összehozása is. Egy női DJ és egy férfi DJ. Az elektronikus popzene és a kicsit keményebb techno. Volt benne lehetőség.
• Technósabb lett az elektropop rész. Amiből azt hozták ki a cikkek, hogy Colleen-nak is te írod a számait.
• A cikkekben valóban ez állt.
• Végülis a cikkekben jól kijött az ellentét nemigaz? Téged felemeltek, míg Colleent leírták. Elérted, amit akartál. Az ellentétek összehozása és hangsúlyozása. Ismert lettél.
• Nem ezt akartam kihozni ebből.
• De ez lett a végeredmény. A kapcsolatotok vége is.
• Igen. Ez az a pont volt, amit bármilyen tökéletes is egy kapcsolat nem bír el. Nem bírtuk el. 
• Megbántad?
• Fantasztikus öt év volt. Zeneileg, a kísérletezés édes laboratóriumi magánya. Hagyott időt, hogy igazán kiforrjam magam. Hogy kapcsolatokat építsek. Nagyon sokat adott számomra ez az öt év. Fejlődtem, zeneileg is. 
• A techno szexre pedig még azon a nyáron ráhoztál egy második számot. Ami egyértelművé tette, hogy irányba áltál. Zeneileg és témában is hoztad az előző szintet. A köznyelven úgy nevezett “popsiszex trekk.”
• Tegyük hozzá, hogy a track megrendelésre készült. Témáját tekintve kötve voltam. Egy nightklub tulaj kért fel a szám megírására.
• Tehát nincs összefüggésben azzal, hogy ennek a nyárnak a végén, a popsiszex trekk után, hagytad el Manchestert.
• Nincs összefüggés.
• Tekintve, hogy a technoszex Colleen, nem azonosíthatunk valakit a popsiszex track-el?
• A számok és a cím is véletlen, nem a magánéletemmel függ össze.
• Azt nyilatkoztad, hogy éppen, hogy  a lány, akivel akkoriban voltál végzett a középiskolával. Tehát nagyon fiatal volt. Ha jól számolom is tíz év volt köztetek. Colleen után és a világkarrier előtt. Ő állított nemzetközi pályára?
• Már a techno szex alatt is mondták, hogy ha ezt kidobnánk a helyi közegből, befutna. Nem voltam rá felkészülve, hogy elhagyjam Manchestert. Közben ráírtam a második trekket.  Ami hangzásilag más volt, mint az, amiben a klubban jól és otthonosan mozogtam. Kiléptem a komfortzónámból. Mindkettő egyedi volt, témájában és zeneileg is újat adott. Meg tudtam ismételni, a cél már csak az volt, hogy ne csak megugorjam a szintet, hanem jobbat nyújtsak. Zeneileg persze.
• Miért hagytad el Manchestert?
• Egyrészt tényleg megértem rá, hogy váltsak. Colleen nélkül. Magam. Sőt nem is a szokásos utat bejárva. Egyenesen a nemzetközi közeget céloztam meg. Nem akartam az országban maradni. Ha akkor nem teszem meg, akkor soha. Akkor ma is ott lennék ugyanabban a klubban és helyi DJ lennék. Másrészt. Kész voltam. Kiforrott a stílusom. Tudtam, hogy mi az az út, amin zeneileg elindulhatok. A nemzetközi mezőnyben is.
• Azóta is rejtély, mit okozhat egy tizennyolc éves lány, ami a csúcsra lök, szó szerint. Döbbenetes. Tizennyolc éves csajokat akarok én is. Kihozzák a maximumot egy férfiból. Mi történt? Miért lett vége?
• …
• A kapcsolati válságok miatt döntöttél úgy, hogy elhagyod a várost?
• Magánéletileg egy nagyon kemény időszak volt mögöttem.
• Tehát elmenekültél. Belevetetted magad a zenei világba. Hogyan kezdődött az utad a nemzetközi zenei karrier felé?
• Az egyik haverom összehozott a jelenlegi booking menedzseremmel. Kezdetben csak dumálgattunk. Esténként összefutottunk. Tervezgettünk. Aztán egyre többet tervezgettünk. Volt két ütős számom. Azt mondta, ezzel már el lehet indulni. A közös együttműködésünk első fél évében végülis rákészültem a nagy dobásra. A menedzserem azt mondta állítsak össze egy két órás anyagot és bedob a mélyvízbe. Szétküldi az anyagot és meglátjuk mi a reakció. Néhány hónap alatt kész volt a terv. Tudtuk, hogy mit akarunk, hogy hogyan indulunk el, minden szempontból tisztáztuk a helyzetet. Harden abszolút elfogadta a feltételeimet.  Azt mondtam nem akarok világot váltani, nem akarom túltolni az egészet. Maradjunk lazák. Nem akarok éjjel nappal zenélni. De jól akarok keresni. Harden mindvégig szemmel tartotta a határaimat. Középmezőnybe akartam kerülni. Abból a kábé harmincezer DJ-ből, akik Európában ismertek, végülis itt vagyok, nem a legismeretlenebb név, de nem is keresek dollármilliókat. Sosem volt ez a célom. Ismertem a saját határaimat is.
• Klub DJ-ből fesztivál DJ lettél.
• Igen. Az elején Harden azt mondta, hagyjuk a Skandinávokat és a Beneluxokat is.  Nagyon erős a mezőny. Kezdjük kicsiben. Tehát körbejártuk az európai államokat, és lépcsőnként haladtunk felfelé.
• Milyen volt az első fesztiválfellépésed?
• A menedzserem ügyesen keresgélte a helyszíneket, a partykat. Igyekezett  a klubszinthez közeli helyzetbe hozni, hogy ne érezzem meg az erős váltást. Tehát az első feszitválom végülis egy kisebb csarnokbuli volt. Aztán szépen lassan bővült a helyszínek lehetősége, a terep, a közönség száma. Ahogy megszoktam és kezdtem otthonosan mozogni. Jó menedzsment politika volt. Tényleg egy-két év alatt a  saját határaimon belül a csúcsra járatott. Nagyon sokat köszönhetek a menedzseremnek.
• Mennyiben befolyásolta a zenei irányt a menedzsment?
• Alapvetően én a technót szerettem. Abból is a minimal és progresszív stílust hoztam tovább, de Harden kijelentette, ahhoz, hogy a nevem a legjobbak közt legyen, ahhoz kezdjek átszokni a trance stílusra. Tehát a lényeg az volt, hogy hagyjam az elvontabb techno részeket és hozzam a minimal technó elemeket úgy alkalmazva, hogy végülis trance számokat kapjunk.
• Tehát kevésbé táncosból, táncos stílusba kellett váltanod. Nehezen ment?
• A nagyközönség nem kér progresszívet és hard technot. Az nagyon szűk technorajongóknak szól. Vannak még ilyen számaim is, de a fesztiválozókat nem ezek érdeklik.
• Hogyan élted meg, hogy fesztivál DJ lettél?
•  Örülök, hogy igazán a csúcsra a harmincas éveim elején értem. Máshogy fogja fel az ember ezt, ha már érettebb korban éri el, mint, ha mondjuk ott a klubéveim elején zuhant volna rám.  Nekem a klub rengeteget adott, volt időm tapasztalni, figyelni, tanulni és helyzeteket kezelni. Bár itt Manchesterben már szinte törzsvendégeim voltak, kábé ugyanazoknak az arcoknak zenéltem, egészen egy kis közösség gyűlt körém és megszoktuk egymást.  Itt ahhoz voltam szokva, hogy a magam időbeosztása szerint csinálok valami zenét aztán jön a klubest és bedobom. Ehhez képest egyszerre egy feszes turnébuszon ültem. Harden napirend szerint bejelölte, hogy melyek azok a fesztiválok, ahol egy fesztivál DJ-nek ott kell lennie. Ezekből nem engedhettem. Ezek kötelező elemek a mai napig. Na és persze be-becsúszik egy-két egyéb fellépés is, felkérések ez-az. De mindig tartom magam ahhoz, hogy egy héten maximum két fellépést vállalok. Képtelen lennék minden másnap bulit csinálni. Hozzá kellett ahhoz is szokni, hogy nem egy állandó közönségnek zenélek, mint a helyi manchesteri techno rajongók és különösen a hard technós srácok, hanem bárki betévedhet az én fellépésemre, bár egy idő után már nyilván itt is a név imidzse miatt jöttek, vagyis rajongók lettek, csak nem tisztán manchesteriek, hanem akárki.
• Klub DJ-ként legalább állandó otthonod volt. Egy fesztivál DJ folyton utazik. Hogyan fért meg ez mellett a magánélet?
• Valóban sok az utazás. A nemzetközi zenei téren nagyon nagy a verseny. Ha te nem mégy, majd megy más. Aztán már el is felejtették a neved. A fesztiválokon ennyi. Pótolják a hiányt. Viszont ha hívnak az a másik véglet. Nagyon nehéz nemet mondani. Akarod? Persze akarom. Ott is akarok zenélni. Ez így megy. Ha nincsenek az elején a Hardennel rögzített indulási feltételeink akkor belefolyok én is ebbe a végeláthatatlan mókuskerékbe. Harden az, aki pontosan ütemez. Fesztiválszezonban egy héten maximum két fellépés. Ezt a szabályt fektettük le, ehhez tartjuk magunkat. Egyenletesen vagyok terhelve. Ráadásul a klubban is így dolgoztam. Annyi, hogy most utazok, és nagyobb tömegnek zenélek, kicsit másabb zenét, mint amit mondjuk csak úgy magamtól tolnék. Egy fix időbeosztású munkaközegbe szokott partner számára ezt nehéz lett volna megszokni, vagy megérteni.
• Tehát jött Michelle. Aki ekkor már nagyon ismert fotómodell volt. Címlaplány. Hol találkoztatok?
• Egy partyn.
• Kivételesen nem te voltál a DJ.
• Én se dolgozhattam mindig.
• Ismét egy szerelem első látásra.
• Michelle-t nagyon nehéz volt nem észrevenni. Jelenség volt. Sugárzó egyéniség.
• Nagyon hamar elkezdtek rólatok cikkezni, és jöttek az első képek is.
• Igen. Ugye Michelle-t szerette a kamera. Lépten-nyomon képek kattantak róla és Michelle nem feszélyezte magát. Nem zavarta, ha csinálnak róla képeket. Nem drámázott. Ha látta, hogy valaki fényképezi belemosolygott a kamerába és megkérte, hogy jöjjön oda és csinál vele közös fotót. Rengeteg képet csináltam így róla. Fotogén volt. Nem igazán láttam róla rossz felvételeket. Mindig mindene rendben volt. Tudta, hogy fényképezik, így élt. Engem jobban lesokkolt, hogy ha kiültünk egy francia kávézóba, akkor tutira valahol a neten visszaköszönt, hogy éppen mit reggeliztem. Nekem ez a helyzet nagyon szokatlan volt.
• Viszont ez a kapcsolat meghozta számodra azt, ami a vágyálom. Mindenki megtudta, hogy ki vagy.
• Igen, kezdetben kicsit úgy éreztem, hogy folyton ez megy. Michelle új szerelme, egy DJ. Michelle DJ barátja. Nagyon sokáig Michelle partnereként azonosítottak. Nagyon hosszú folyamat volt, amíg legalább eljutottam odáig, hogy DJ Ace legyek, önálló entitásként, ne Michelle kísérőjeként, mint a márkás cipője, vagy ruhája, vagy táskája, vagy napszemüvege, tök mindegy.
• Ismertségben sokat köszönhetsz Michelle-nek, és az ő hírnevének. Mennyiben volt ez érdekkapcsolat?
• Michelle már gyerekként is modell volt. Évekkel megelőzött ezen az egész pályán, hiszen mindvégig modellkedett. Nagyon szép és csinos lány volt. Gyorsan szerzett ismertségeket. Az én utam teljesen más volt ezen a téren. Michelle-nek már valóban voltak kapcsolatai, nem volt idegen tőle a zenei világ, ügyesen szervezte a dolgokat, ismerte a megfelelő embereket, neki minden csak egy telefonba került. Jött egy ötlet csettintett és emelte a telefonját. Ámulatba ejtett. Őrületesen könnyen ment neki minden, talán a szépsége volt a sikere titka és nagyon jó személyiség párosult hozzá, nem akartak neki nemet mondani az emberek, ha kért valamit, megoldották. De ez a része inkább a menedzsment oldala a dolognak Harden sokat mesélhetne erről biztosan. Én a szervezéstől mindig igyekeztem távol maradni.
• Sokat utaztatok együtt, volt állandó helyetek?
• Szinte állandóan utaztunk, vagy Michelle miatt, vagy miattam. Volt hogy együtt, volt, hogy külön. De Michelle nagyon szerette Párizst. Ha pihenni akart akkor Franciaországban voltunk.
• Manchestert kerülted ezekben az években. Fellépni is csak az utóbbi időkben tértél vissza. Mondhatni ebben a szakmában mindenki elveszít valamit. Mondhatjuk, hogy te az otthonodat veszítetted el? Nem volt hova hazatérni a sok utazásból?
• Mindig tudtam, hogy honnan jövök. Mai napig is a szívemben manchesteri vagyok. Ismertem a gyökereimet. Bár ezekben az években nem volt otthonom, ismertem az angliai fű zöldjét, az esős manchester illatát. Tudtam, hogy hová tartozom.
• De nincs otthonod.
• Jelenleg egész Európa az otthonom, a zenében vagyok otthon.
• Egy álomszerű kapcsolatod volt Michelle-el. Mindenki értetlenül állt a haláleset előtt. Te vele éltél.
• Michelle nem volt egy panaszkodós típusú lány. Kicsit mindig úgy élt, mint a címlapon. Az egész élete photoshopolva volt. Sem bőrhiba, sem karc, sem pattanás, sem bevágó bugyi. Minden feszes, természetes, szép. Talán csak a photoshopolt Michellet ismertem én is. Ugyanolyan tökéletes volt a valóságban is. Legalábbis én annak láttam. Elfogult voltam. Nem tudom. Rengeteget utaztunk, hajtott minket az élet, a programjaink. Túlhajszoltak voltunk. 
• Nem csinált belőle senki titkot, hogy Michelle szerfüggő volt. Együtt voltál vele ezen az úton?
• Nem voltam a szeren sosem. Az sem titok, hogy évekig straight edge-es voltam. Ismertem mindig mindenben a mértéket. Tényleg az volt a szerencsés az én pályámon, hogy már eléggé felnőtten kezdtem neki a nemzetközi karriernek. Nem szédültem meg tőle. Célom volt, tudtam mit akarok, tudom milyen ívet akarok bejárni. Nem foglalkoztat más, csak, hogy elérjem, amit akarok.
• Michelle nélkül. Már egy éve. Többet vagy itthon. Hogyan tovább? Úgy tudom készülsz egy lemezzel kijönni idén.
• A show-nak mennie kell tovább. Most nincs megállás.  Most még van lendületem, nevem, ismernek. Azt hittem, hogy ki lehet lépni, de ha beindul a turnégépezet, arról egyszerűen nem lehet kiszállni, nincs megállás. Úgy terveztem, hogy kicsit több időt töltök itthon, de már tele a naptáram a nyárra. Hardennel pedig folytatjuk a munkát, amit az elején elterveztünk, visszük tovább amit elkezdtünk. Ez nem csak rólam szól már. Több megállapodásom van. De igazán a Hardennel közös terveket akarom végigcsinálni. Amik ott az elején megfogalmazódtak.  Igen készül a lemez is, egyelőre nem döntöttük el, hogy kis vagy nagylemezzel jövünk-e ki, esetleg mindkettővel.
• Ace, tényleg az utolsó gondolatmenet. Előttem rengetegen rávilágítottak az összefüggésre, nem fogok újat hozni a nap alá. A Te sztorid. Tudjuk, ebben a szakmában mindenkihez köthető A sztori. Az életút. Az az életút, ami hitelessé tesz. Ami maga az azonosság. A te sztorid a rossz véget ért kapcsolatokkal a csúcs felé. Magánéleti válságokkal a karrier felé. Colleen-nal megcsináltad a közös tracket, megvolt az egyedi zenei hangzás, a kapcsolatodnak ezzel annyi volt, Colleent zenei kispályára állítottad, magad mellett. Az ismeretlen manchesteri lánnyal való kapcsolatodból bizonytalan kimenetellel, de olyan megrázó élménnyel jöttél ki, hogy döntésre jutottál, elhagyod a várost és nem is országos, hanem nemzetközi pályára állsz, helyből távol ugrottál, átlépve az országos ismertséget és egyenesen a nemzetközi porondon indultál felfelé. Michelle bevitt téged az igazi nemzetközi színtérre, a DJ szakma krémjébe, feljuttatott az általad kitűzött csúcsra és meghalt. Nem lehet nem látni a párhuzamot, hogy beáldozott kapcsolatokkal haladtál lépésről lépésre, hogy a csúcson legyél. Bámulatos pályád van a zenei szakmában, tényleg iszonyat tehetség, és mindezt megrázó magánéleti  következmények kísérték vagy eredményezték. Fel merjük-e tenni a kérdést, hogy karrierben vagy kapcsolatban mi lesz ezután?
• Már vannak előttem irányvonalak, hogy merre és hogyan tovább. Karrierben mindenképpen haladok azon az úton, amit a menedzseremmel kigondoltunk, még az elején.Ebből nem tudok és nem is akarok engedni. Végigviszem, mert el se indultam volna ezen az úton, ha nem akarom végigcsinálni. A magánélet terén remélem, hogy végre pozitív irányba fordul minden. Talán jön az új szerelem, ami megtöri a sort.
• Kívánom, hogy így legyen Ace.
• Köszönöm. 
•