Track 18

Az egész napot a szállodán kívül töltjük. Kiülünk a Piccadilly Gardenbe. Sétálunk az Irwell mentén,  Ace tényleg Manchesterrel töltekezik. Kattint néhány képet rólunk is. Ahogy lemegy a nap kocsiba ülünk. Ace teljesen kaotikus rendszerrel járja a várost. Kocsikázik össze-vissza az utcákon. Mintha minden utat végig akarna járni.  Az Infinity Inktől és a Daft Punktól hallgatunk mindenfélét. A kocsiban kajálunk. 

Épp sült krumplit rágcsálok, amikor hirtelen felismerem az utcát, amibe befordul. Ace itt lakott, amikor jártunk. A ház még ugyanott áll, és ugyanolyan. Tudom, hogy utcafronti volt a hálószoba, ahol annyit láttam Acet zenét szerkeszteni. Éppen, hogy csak lassít a ház előtt, aztán tovább hajt.  Ahogy elhaladunk a ház előtt összenézünk. Ace nem szól, csak összeszorítja a száját. Kikeresem a kezét a sebváltón és megszorítom, visszaszorít. Tudom, hogy Manchesterben lakott Colleen-nal is. Vajon ott is elhaladtunk már? ott is lelassított?

Nem akarok rákérdezni. Biztosan így van. Talán tényleg kicsit nosztalgiázik a múltról.  Mindenről. Sokáig nem fogja látni ismét ezeket az utcákat. A Városháza közelében vacsorázunk és onnan gyalogosan folytatjuk tovább. Ahogy elhaladunk a Városháza előtt, már tudom, hova tartunk. Ezen az úton mentünk a szalagavatómon is. A gyaloghídhoz tart. Amikor fellépünk rá és nézzük a kivilágított Manchestert, tudom, hogy mára már ez lesz ugyanúgy az utolsó pontunk is ma este. Azon az estén hazamentünk és utána szexeltünk. Ez jut eszembe. Mindkettőnkön karkötő van.

• Nem kellene neked tanulnod, Liv? - kérdez rá Ace.
• Majd tanulok, ha már elrepültél - könyökölök mellette a gyaloghídon. Megnyugtat a víz, az éjszakai fények. A csendes Manchester. Ez a város csak Ace-el szép. Nélküle szürke és unalmas. - Unalmas lesz nélküled ez a város! - mondom hatalmas sóhajjal. - Ace, maradj!
• Most… nem lehet - rázza a fejét Ace. - Anyagilag meg kell erősödnöm. Hogy visszatérhessek.
• Hova jönnél vissza? A Klubba? 
• Sok opció van. Talán, nyitok egy saját klubot - vigyorog Ace. 
• Az jól hangzik.
• Aham. Várom nagyon. Tudod vissza, az igazán saját zenémhez. Mármint nem a mixelés, hanem, hogy kicsit magamnak zenéljek, hard techno esteket tartsak, mint régen. Egy-két minimaltechnós bulit. Olyan kis lazákat. Mint régen. A magam stílusában.
• Nem szereted a fesztiválzenét - állapítom meg.
• Egy ideig hatalmas buli, aztán… nem is tudom...dögös csajok rázzák ott, felajánlkoznak, néhányat elfogadsz és ágyba viszel. De összességében, ez nem olyan feltöltő, mint egy igazi kapcsolat. Ezek csak azt szeretik, hogy lefeküdtek  egy DJ-vel és azzal a DJ-vel. Ez… nekem fárasztó. A szívem mélyén még mindig straight edge-s vagyok.
• De azért bevállalsz egyéjszakásokat - jegyzem meg és visszafojtom a lélegzetem.
• Ha úgy adódik éppen be.
• Engem bevállalnál? - kérdezek rá egyenesen. 
• Liv, te túl romantikus vagy egy egyéjszakáshoz - jegyzi meg Ace.
• Ezt most miért kapom?
• Mert lefekszem veled és azt hiszed, hogy járunk. Vagy nem tudom mit csinálunk. 
• Tehát ez egy visszautasítás? - kérdezek rá megbántottan.
• Nem.
• Colleen-nal bezzeg lefeküdtél! - csattanok rá.
• Colleen tíz évvel idősebb nálad, tud különbséget tenni vágy és szerelem közt.
• Mert én nem.
• Liv, nem akarom, hogy reménykedj valamiben és elbaszd az egész életed. Miattam. Hogy rám vársz, vagy fogalmam sincs mit csinálsz. Jelenleg azt se tudom mit akarok egy nőtől. Az tuti, hogy nem kapcsolatot. Nem állok készen egy kapcsolatra sem. Michelle után nem megy Liv. Értsd meg!
• Oké értem, attól még szexelhetnénk.
• Jézusom Liv! - sóhajt Ace.
• Igazad van, hagyjuk. Bocs, már megint ocsmány módon felajánlkoztam neked. Bocs. Tényleg. Képtelen vagyok visszafogni magam úgy látszik, ha a veled való szexről van szó.  Igaz most rajtam van a párkapcsolati karkötőnk, de hát már ha ez rajtam van akkor sem jár szex. Ha nem a horgonykarkötő, akkor mi fejezi ki neked ezek után majd az “igazi kapcsolatot”? - kérdezek rá gúnyosan.
• Van rá még éppen mód, hogy kifejezzem, ha valakivel komolyan gondolom majd.
• Tényleg?
• Igen.
• Például?
• Hát például vehetek neki jegygyűrűt! - néz rám komolyan Ace.
• Ó! - nyögöm és elnézek a sötéten folydogáló Irwell felé. Ehhez hirtelen nem tudok mit szólni. Hát az már egy nagyon más téma. Tényleg. Ace nagyon megkomolyodott. Talán Michelle elvesztése miatt. Nem tudom. Ace mindig is sokkal felnőttesebb volt nálam, hát igen, ott van az a tíz év. Ace fesztivál DJ lett. Nem biztos, hogy annyira élvezi is, amit most csinál.
• Kényszerpályán vagy - jelentem ki.
• Ez az út jobban fizet. Ennyi. Célom van vele. Vagyongyűjtés. Semmi több. Kiszállok, ha már elértem, amit akartam.
• Ki fogsz valaha szállni Ace? . most ebben a pillanatban eléggé kételkedek benne.
• Igen. Haza akarok jönni. De még biztos, hogy pár évembe beletelik. Nem tudom hány szezon kell még. De kell egy pár - sóhajtja Ace. Lehangoltan nézem az Irwellt. Egyszerre Ace végtelenül elérhetetlennek tűnik számomra. Vagy az, hogy mi együtt legyünk. Hogy Ace itt legyen Manchesterben. Talán sosem jön el. Helyette… elmegy mellettünk az élet. Már értem miért mondta azt Ace, hogy komolyan kellene vennem Noel érdeklődését.  - Liv, most visszaviszlek a koliba jó?
• Azt hittem együtt töltjük még a maradék időt - hunyom le a szemem. Fáradt vagyok. 
• Én is szeretnék a holnapi estére készülni. Kicsit lelkiekben is, és még néhány dolgot fejben szeretnék átgondolni. Zeneileg. Holnap délelőtt még a stúdióba kell mennem, kicsit hangzásilag igazgatni ezt-azt. Aztán a klub. Aludni is szeretnék. 
• Colleen-hoz mégy? - kérdezek rá féltékenyen.
• Nem Liv. A Midlandba megyek, és egyedül alszom. De holnap, az utolsó éjszakát együtt töltjük. Oké? - fordít szembe magával Ace.
• Jól van - adom meg magam csalódottan.
• Hé, Kakukk! - húz magához Ace és ujjaival megsimogatja a karkötőt a csuklómon. - Ezt ne veszítd el! - suttogja, és lehajol az ajkaimra. Sokáig csókol, de ma estére búcsúzóul.
• Aludd ki magad holnapra! Légy nagyon szép! Készülj, mert nagy buli lesz! Nagy élmény - suttogja Ace.
• Aham, oké - nem akarok elhúzódni Ace mellkasáról. Magával húz a kocsija felé. Beletörődve lépkedek mellette. Kimerültem. Azt hiszem tényleg jó gondolat, most csak aludni. Ace visszautasított. Mint mindig. Ace csak akkor fekszik le velem, ha ő is akarja. Egyébként esélyem sincs rá. Megerősödik bennem a felismerés. Hogy egy szexhez jobban kell a férfi, mint a nő. Ha ő akarja, akkor van szex. Egyébként nincs. 

Csalódottan szállok ki Ace mellől és felnézek a koli magas épületére. Elmúlt éjfél. Az utolsó nap, amit Ace Manchesterben tölt elkezdődött. Az utolsó órák. Aztán visszazuhanok valahova, ahol négy éven át voltam.  Beszállok a liftbe, és felvitetem magam. Végigcsoszogok a folyosón és beesek a koliszobába. A Midland Hotelben szeretnék lenni. Ace-el. Még ha csak alszunk is. Vagy csak, ha beszélgetünk is. Olyan mindegy már. Holnap a buliesten csak fizikailag leszek jelen. Nem Ace-el leszek, hiszen nem lesz szám, amit feltesz csak kettőnknek, hogy arra táncoljunk. Most ő lesz a fő attrakció, a fő műsorszám. Kedvetlenül teszem be magam mögött az ajtót. Amanda nekem esik.

• Szereztél jegyet? - kérdezi izgatottan.
• Ja… igen - el is feledkeztem róla. Kiveszem a táskámból és az asztalra teszem. Amanda rámnéz.
• Annyira jó! Kösz - csak egy erőtlen biccentésre telik tőlem. Sírhatnékom van. Nem akarom, hogy Ace elmenjen. Ez az igazság. Nem tudom mit kezdek nélküle az életemmel. 
• Nem tudok veled menni, mert elméletileg Ace visz be.
• Oké, nem gond, majd ott úgyis összefutunk - vigyorog Amanda. Madarat lehet fogatni vele, hogy ingyenjegye van. - Jó dolog DJ-ket ismerni igaz?
• Nem tudom. Talán - biccentek rá, szörnyen nyomott vagyok. Ace még el se ment, de én már sírok utána. Szánalmas vagyok tényleg. Csupa olyanba szeretek bele, akit nem érdeklek igazán. Aki végül úgyis visszautasít. Dylan, Ace. A holnapi naptól nem csak Harden fél. Én is. Ott lesznek mindketten. Dylan is és Ace is. A klub is. Félek, hogy minden rám fog zuhanni. Ahogy Ace mondta. Egy zeneterápiával lehet, hogy felszínre tör majd bennem minden, és újra átélem. A táskám csak zsebkendővel lesz tele. Ez fix. Félek, hogy a lelkem legmélyéig meg fog rázni a holnapi este. Lehet, hogy egy idegroncsként fogom zárni azt az éjszakát. Ace rákészül a holnapra. Talán nekem is ezt kellene tennem. Felkészülnöm. Lelkileg. Kezdve egy kiadós alvással.