Fenyvesek lordja

"Most olyan dolgot csinálunk majd együtt, amit biztosan nem fogsz unni. De mennyire, hogy nem! Félni fogsz néha, de unatkozni sosem!" -Robin
A Fenyvesek lordja, a Holdhercegnő című történet alapján írt fanfiction, Robin de Noir és Maria Merryweather története...

2019. május 31., péntek

Kapszula-elmélet

Amy

“Kapszula gardrób kísérlet ismételten. Alapszínek ugyanazok: zöld, kék, fekete, rózsaszín. A kapszula-elmélet titka az egymással jól párosítható ruhatár. Minden kapszula konkrét darabszámú, mint két nadrág, négy top, két pár cipő, két kardigán. Ez az alap kapszula. Ezt a kapszula gardróbot pedig úgy kell bővíteni, hogy a bekerülő ruhadarab minél több mindennel kombinálható variációt adjon. Izgalmas válogatás lesz a saját gardróbomban. A héten hozom a részleteket.” Amy blogbejegyzés 17.44

Képtelen vagyok kapszulagardróbot csinálni. Miféle divatblogger vagyok, ha még erre is képtelen vagyok? Lehetne kapszulám utazáshoz, munkához és esti szórakozáshoz is. De igazán egyetlen kapszulám sincs. Elég nehéz kialakítani egy ilyen kapszulát, ha az a lényege, hogy a gardrób új eleme illeszkedjen az előző darabokhoz. Na és ha nem az anyósom levetett gönceiből állna az új elem, talán még sikerülne is.

Az anyósom nem vörös hajú, rengeteg piros és sárga ruhája van. Olyan, mint egy papagáj, én ezekkel semmit sem tudok kezdeni. A fehér nekem nagyon nehéz szín, főleg a bőrszínem miatt. Esélytelen. Ezért elég sok fekete és kék ruhát öröklök tőle.

Kellyvel kivételesen nem mesét nézünk, hanem Mary Berryt, ahogy az epreket porcukorba forgatja és a pudingja tetejére halmozza egy kanál tejszínhabbal. Megkívántam az epret. Az egyetlen gyümölcs, ami a hűtőben biztosan megtalálható, úgyhogy a konyhába sietek. Epret mosok, leporcukrozom és visszatérek Kellyhez a kanapéra.
  • Kifésüljem a hajad?
  • Nem. Jó. Nem - azért kifésülöm a haját. Összefogom. Mary Berry csónakázik. Ezer éve nem csónakáztam. Azt se tudom mikor csináltam bármi mást, ami nem ruhákkal kapcsolatos. Csak hogy megerősítse a gondolataimat lejár a mosógép, és a ruháskosárba gyűjtöm az illatosított szárítós ruhákat. Biztos szakmai ártalom, de borzalmasan utálok ruhákat pakolni. Ki-be. Állandóan. Szekrénye, fiókba, vállfákra. Összehajtani. A bugyikat itthon is bugyiszortírozóba rendezem, feltekerve, mint az üzletben. Megszokás. Mintha csak az üzletben pakolnám a raktárból ki a fiókokba a fehérneműket.
  • Van kedved még festeni, mielőtt átmegyünk Júliához?
  • Majd Júliánál festek - rázza a fejét. Ráhagyom. Júliánál általában videóznak, de legyen. Csak ne essen. Lehangoló, ha esik. De hiába volt minden fohász. Esik. Kellyre esőkabátot húzok, én csak egy széldzsekit kapok magamra és átsietünk Júliához.
  • Szia!
  • Szia! - Danny, Júlia iskolás fia. Három évvel idősebb Kellynél, ha épp nem dobálnak valamit egymáshoz jól kijönnek.  Ma nincs jó kedve.
  • Mi az? - kérdezem, de Danny csak vállat ránt és maga után inti Kellyt.
  • Semmi. Gyere! -  Én az emeletre megyek, ahol Júliát sejtem és közben megszabadulok a vizes széldzsekimtől.
  • Te meg hogy nézel ki? - mér végig Júlia.
  • Most mi bajod? - fekete sztreccsnadrág, és sötétkék enyhén áttetsző felső van rajtam. Dupla anyag, enyhe kivágással.
  • A hajad, pocsék - belenézek a tükörbe. Az utolsó festés után annyira száraz a hajam, mint a drótkefe. - Mit használsz rá?
  • Sampont? - nézek fel Júliára, ahogy leültet a fésülködőasztalához. Összeírtam egy listát, még egy-két hete Kellyvel, miközben rajzoltunk, de már nem tudom hova tettem. Arra felírtam karotinos hajbalzsamot és fényvédő sprayt is, de már el is felejtettem. Annyi minden jött rá azóta. Júlia a saját kozmetikumai között keresgél, végül egy tubussal tér vissza és a tenyerére nyom belőle, aztán néhányszor áthúzza az ujjaival a hajamat fésülve. Kicsit nedvesebb és elnehezültebb lesz tőle a hajam.
  • Ezt nem kell kimosni - nézi Júlia és elkezdi kicsit a hajtövek felé ruggóztatni a hajamat, hogy enyhe hullámot kapjon. Zselés anyag lesz, így szárad meg. Júliának jó fodrászkellékes cuccai vannak.
  • Komolyan lapos cipőbe akarsz menni a randira?
  • Mert?
  • Mert úgy nézel ki, mint egy nagybevásárlásra készülő anyuka. Keresek neked egy körömcipőt.
  • Nem kell.
  • De kell. Ahogy egy türkizkék tunika is. Nem engedlek kékbe ma.
  • Miért nem?
  • Ma nincs rajtad parfüm. Erősebb cucc kell.
  • Tulajdonképpen mi ez? Nekem. Hétvégi unaloműző? Nem izgulok és nem számít.
  • Mi a fenét olvastál indulás előtt? Maupassantot vagy Nicolas Sparksot?
  • Használati útmutatót, a szárítási programhoz - Júlia a gardróbjában jön megy. Egy kis háromszöge van, még létra is van a gardróbban.
  • Lássuk csak, ez nem, ez sem… - Júlia rámnéz, aztán vissza a vállfákon suhogó ruhákra. Tologatja ide-oda a ruhákat, végül leemel egy vállfát és átadja. A tükörben nézem magam. Mélyebb színű lett a hajam a zselétől, nehezebb, rendezettebb, nincsenek kósza hajszálak sehol. Júlia elvégzett egy stílustanácsadói képzést is. Szerintem érződik. Talán ezért lett üzletvezető is. Nem tudom.
  • Ez a darab jól jönne a kapszula gardróbom esti szórakozáshoz részlegébe - állapítom meg, és áthúzom a fejemen.
  • Én a te korodban ezzel a testtel, minden éjjel bulizni járnék - sóhajt Júlia. - Rádnézek is innom kell, hogy elfelejtsem oda az ifjúságom.
  • El sem kellene mennem - Júlia elém rakja a cipőket is és  egy sminklemosót.
  • Mosd le! Újat csinálunk.
  • Miért?
  • Csak, bízz bennem. Parfüm nélkül még jobb hatást fogsz elérni és ezt bebizonyítom neki - Júlia metszőn összepréseli a száját eltökélt. S ettől nevetnem kell. Harcot szimatol és élvezi, ha győzhet.

Egy órával később kisétálok az üzletház elé. A sötétben parkoló autók közt észre sem veszem Wave audiját. De ő nyilván látta, ahogy közeledek, mert egyszerre felvillannak a kocsi lámpái. Beülök mellé és ő gázt ad.
  • Blackpoolba megyünk? - kérdezek rá.
  • Igen - feleli. Nagyon távolságtartó. Csendben tesszük meg az utat a lakásig. Nincs szórakozás, nincs játékterem. Nincs semmi. Wave a konyhapultra dobja a kulcsot. Várakozón nézek rá. Közelebb jön és a nyakamba hajol. Érzem az arcszesze illatát. Érzem a teste melegét. Úgy fordulok felé, mint virágok a nap felé. De elhúzódik.
  • A fürdőszoba, arra van - int a fejével a folyosóra.
  • Mi? - nézek rá.
  • Zuhanyozz le!
  • Nem bízol bennem?
  • Ez nem bizalom kérdése. Játszunk nyílt lapokkal. Hajat is moss!
  • Ezt nem gondolod komolyan?
  • De igen - néz rám sötéten.
  • Te nem vagy normális.
  • Feromon? Ühüm. Nyomás, mosd le magadról! - Wave betol a fürdőszobába. Elegáns fürdőszoba, mint minden ebben a lakásban. Olyan, mint egy szálloda. A falon tartóban van a hajszárító. A szappantartóban egy patikatégely van. Fürdőkrém. Illat, szag és minden allergéntől mentes, natúr, fehér krém. Patikai semleges fürdőkrémet szerzett be? Ez komoly? Te jó ég! A sampon is patikai parfümmentes allergénmentes.  Egy percig habozok, hogy kilépek a játékból, de aztán úgy döntök csak azért sem. Ráérősen teleengedem a kádat. Végre gyerek nélkül vagyok. És addig fürödhetek, amíg ki nem hül a víz. Végülis ez is a kikapcsolódás egy formája. Tehát ráérősen fürdőzöm, a szagsemleges patikai fürdőkrémmel és samponnal mosakszom. Nagyon kényelmes kád, támasztja a tarkómat és kényelmesen végigér a lábam benne. El tudnék képzelni egy ilyen kádat otthonra. Ahol nem fürdőjátékokkal és hercegnős tusfürdőkkel van tele a kád széle.

Szárítás után a hajam tragikus módon elvesztette az állagát, amit Júlia belevarázsolt. Nem öltözöm vissza, csak a fehér wellness-fürdőköntöst kapom magamra és meghúzom a derekamon a frottír megkötőket.  Szag és illatmentes vagyok. Mint egy baba. Wave a kanapén ül, előtte az asztalkán két éttermi doboz. Csak ahogy megkerülöm a kanapét látom, hogy elaludt tévénézés közben. Természetfilmet nézett. Kis oroszlánok úsznak az anyjuk után.
  • Megmenekültek a kicsinyek? - kérdezem, s megköszörülöm a torkom.
  • Valami vadat ejtettek a nőstények. Nem tudták eldönteni, hogy vigyék a kicsiket, vagy hagyják magukra őket, mert nélkülük gyorsabbak lennének.- Wave megdörzsöli a szemét és rámnéz. Éppen csak felületesen aludt. Végignéz rajtam.
  • Rendeltem kaját.
  • Jól hangzik - biccentek és leülök mellé, és a lábaimat a fürdőköntös alá felhúzom a kanapéra. Kisüveges ásványvizet rendelt mindkettőnknek. Úgy látszik ma semmilyen érzékszervünket nem akarja elbódítani. Teljesen szín józanon akar. Érdekes. Wave előre nyúl és az egyik dobozt átnyújtja nekem, a másikat az ölébe veszi. Nézzük a kis oroszlánokat, ahogy sírnak és visszahúzódnak a partra. Az anyjuk is visszafordul.
  • Nagy természetbarát lehetsz, ha ezt nézed.
  • Nem. Corn hagyta a tévét ezen a csatornán, akié a lakás. Én meg nem akartam kapcsolgatni neki. Biztos szereti, ha ez jön be, ha bekapcsolja a tévét - félig se esszük a késői vacsorát és nem tudjuk meg, hogy mi lesz az oroszlánok sorsa, mert Wave tenyere a combomra simul, majd végig a lábszáramon, nincs rajtam bugyi. S nem kellett a parfüm.

Kora hajnalban ébredünk. Még álmos a reggel. Nem igazán tudom mire véljem, de igazán Wave sem tudja. Önmagunk megerősítése? Vagy csak Wave döntésének a bizonnyítása volt? Én tudtam, hogy ez lesz. Amikor felvettek az üzletbe és beálltam az üzlet parfümválasztékára azért izgultam. Feromonnal megspriccelve közlekedtem a városban. Idegesen bámultam vadidegen férfiak arcába, hogy mi van, ha nekem esnek, egy kis feromonhatásra. De a legjobb tesztalany példám Gary volt. Aki legfeljebb megjegyezte, hogy jó az parfümöm. Ennyi. Semmi reakciót nem váltott ki belőle. Ahogy másokból sem.

A férfiakat nem ez motiválja és nem ez alapján döntenek. Nincs meg a szerelmi bájital receptje. Felfigyelnek egy mély dekoltázsra, egy rövid szoknyára, egy illatra, de nem ezek miatt tartanak vonzónak egy nőt. A szerelem és a vonzódás is olyan dolog, amire nincs értelmes magyarázat. Nem lehet ilyen egyszerű dolgokkal megmagyarázni, mert minden érzelmi kapcsolat ennél sokkal bonyolultabb, összetett és érthetetlen. Az igazi  érzelmekre, valójában nincs magyarázat, és nem is kell. Megszületnek. Léteznek. Vannak.

Wave vizet forral. Kérdés nélkül is teát készít, nekem is. A pultnál állunk mindketten és méregetjük egymást.

  • Hogyan adsz erről számot? - kérdezek rá, és futólag rámosolygok a bögre felett.- Semmi feromon, és mégis?
  • Hát igen, ez… újabb kérdéseket vet fel - néz komolyan Wave.
  • Keresed a válaszokat?
  • Mindenképpen - biccent röviden.
  • Ezt a várost még csak este láttam - nézek ki az ablakon a pultra könyökölve. - Jó lenne itt egyszer sétálni, amikor száraz minden és nem esik. Este, vagy nappal.
  • Lesz még rá alkalom - ígéret van a hangjában. Egyszerre kezdem úgy érezni, hogy a héten veszélyes fordulatot vett a kapcsolatunk. A feromonok miatt. Nem tudom mi játszódott le Wave fejében, de… keveset aludt. A fél éjszakát a szavannán töltötte, mert vissza és visszakapcsolta a tévét. Sokszor fordultam az ágyban és láttam, hogy a kanapén ül és hang nélkül nézi a tévét. Megválaszoltam volna neki, mindezek nélkül is, hogy nincs köze a feromonnak semmihez, legfeljebb felerősít valamit, ami amúgy is létezne. De nem hitt volna nekem. Ráhagytam. Jöjjön rá magától. Ez egy ilyen játék kettőnk közt.
  • Gondolod? - fordulok felé kérdőn.
  • Persze - Wave annyira komoly ma reggel. Minden reggel sokkal komorabb, mint este volt. Ma nagyon sok minden foroghat a fejében.
  • Ez azt jelenti, hogy folytatjuk?
  • Igen. Sőt, igazad van, egyszer kipróbálhatnánk ezt a várost nappal is.
  • Kerítünk rá alkalmat. Induljunk? - még csak reggel hét óra van. Kelly reggelizni fog, mire Júliához érek.
  • Most célszerű lenne. Vár egy egész iratmappa rám, és át kell néznem még ma - Wave sietve pakol el utánunk. Csendben ülünk a kocsiba. Még mindenki alszik. Hétvége van. Wave tele van gondolatokkal. Látszik, ahogy merőn maga elé nézve vezet. Nem is akarom megzavarni, csak mielőtt kiszállok jegyzem meg.
  • Wave, ne gondolkodd túl. Ez csak játék.
  • Van, hogy a játék komolyra fordul - mondja és úgy csókol búcsúzóul, hogy az, egész héten kísérteni fog.

2019. május 29., szerda

Feromon

A 400. A régi olvasók már igazán tudják, hogy mit jelent ez. Elértük ezt a mérföldkövet is. Hihetetlen, de ez a bejegyzésem a 400. a blogon.

Köszönöm nektek, hogy itt vagytok velem. Remélem ugyanilyen gyorsan közeledek majd a következő százasfordulóhoz. Azt hiszem ezek nélkül a nagyszerű férfiak nélkül nem jöhetett volna össze ennyi bejegyzés, úgyhogy köszönet Robin, Lionel, Fabian, Armand, Forest, Liam, Alex, Dylan, Ace, Mark és Wave. Kihagytam valakit? Remélem nem. ( De igazán... köszönet a múzsáknak, mert nélkülük nem lettek volna történetek.)


Tehát következzen a jubileumi blogbejegyzés:

Wave

A blackpool-i lakás kulcsa a konyhapulton hever. Corn akváriumtakartást végez. Szisztematikusan kihalássza a legapróbb halakat is, amik beolvadnak a környezetbe, megbújva a kövek kis zugaiban. Elég jó rendszere van, évente talán egyszer vagy kétszer takarítja csak az akváriumot. Én csak unottan nézem a halakat, ahogy úszkálnak ide-oda és menekülnének.

Szétestek a napjaim. Apám lecseszett, mert elkapott, hogy bent is játszottam. Úgyhogy éjszaka kell csatákat mennem, vagy hétvégén, bár a hétvégét Amyre tartogatnám. Rossz a kedvem, ha Amyre gondolok. Mert… nem válaszolt. Szexeltünk és nem válaszolt. Jesszus ez a nő azt csinálja amit én! Én vagyok ilyen! Hogy nem kapkodom el a válaszokat, hogy nem sietek szerelmet vallani, meg ilyenek. Erre, itt vagyok, hogy két napja írtam egy sort neki, és két napja azt elemzem, hogy miért nem válaszol.
  • Mi van? Nem jutott dinnyeföld? - kérdezi Corn.
  • Van most valakid? - kérdezek rá.
  • Nincs. Ha rám gondoltál benézted - néz fel Corn.
  • Hülye! - rázom a fejem és futólag felnevetek.
  • Neked?
  • Mit tudom én - rántok vállat.
  • Koala-effektus - Corn leengedi a teljes vizet és nekilát a kavicsokat is kiszedegetni.
  • Mi?
  • Állítólag, már “kihalt” fajnak számít. Tudtad? Mert nem szaporodik.
  • Mi?
  • A koala. Ja a legutóbb hajnalban természetfilmet néztem. Próbálták párzásra csábítani a koalákat. Kábé egy órás természetfilm volt, és már a párnám csücskét szorongattam, hogy végre összejöjjön azoknak a koaláknak egy kis szex.
  • És? Volt koala-szex?
  • Nagy nehezen. De kivétel volt. És rájöttem. Olyanok vagyunk, mint azok a koalák. Nem különösebben akarok szaporodni, ezért már igazán lefeküdni sincs kedvem senkivel. Nem lehet mit kezdeni ezekkel a csajokkal. Mindegyik olyan… emancipált. Határozott, karrierista, öntudatos, olyan megközelíthetetlenek. Már hozzájuk szólni se merek, mert érted, mit akarok én tőle. Nincs rám szüksége kösz szépen. Szóval inkább koala vagyok. Mind koalák lettünk. Ez a férfinemzedék a koala-korszak.
  • Csak a magad nevében beszélj, én nem vagyok koala. Nekem semmi bajom a szexszel.
  • Mert mikor kezdeményeztél te utoljára, mint egy férfi?
  • Passz, szerintem soha.
  • Na látod erről beszélek. Eltávolodtunk a természettől. Mindez, ami most van, nem a természet rendje szerint való.
  • Túl sok csajt ismersz a játéktermekből. Nem kellett volna azzal a krupié csajjal kezdened, azóta ábrándultál ki a nőkből - Corn vállat ránt. A blackpooli kikötőt nézi.
  • Nem tudom. Tulajdonképpen nem érdekelnek a nők.
  • Másik kapura játszol? - Corn csak visszafordul a halaihoz.
  • Inkább aszexuális lettem. Nem érdekel a szex, másra irányítom az energiáimat. Nem mindenki szereti a csokitortát sem.
  • Ismerek egy jó pszichoterapautát. Az öcsémet is kezelte - jegyzem meg, de Corn teljesen természetes és nyugodt marad.
  • Az állatvilágban is elsősorban a hímek közt vannak aszexuálisak. Amúgy Sherlock Holmes is az.
  • Ugye tudod, hogy most egy regényhősről beszélsz?
  • Tudom, persze, csak példa volt. A valóságban is léteznek aszexuálisak, még klubjuk is van.
  • Nem is hiányzik a szex?
  • … nem vonzódom senkihez se már egy ideje - Corn komoly arccal belemélyed az akváriumrendezésbe. Nem is akarom megzavarni ebben a komoly műveletben. Ő volt az egyetlen hármunk közül, akinek nem volt viszonya Manchyvel. Pedig esküdni mertem volna rá, hogy Manchy végig fog menni a csapaton. Lonnal most eléggé elvágta magát. De még hátha.
  • Ha ezzel végeztél lemehetnénk meginni egy sört.

Kint dörög az ég és nagy cseppekben esik az eső. Csak átszaladtunk a sarki pubba, még asztalhoz se ülünk, csak a pultnál iszogatunk.
  • Hallgatlak! - teszi le a korsó sört Corn.
  • Van ez a nő… - ide-oda tologatom a korsómat és a gines üvegeket nézem a szemközti tükörháttérben.
  • A vörös.
  • Igen.
  • Akit a lakásomban…
  • Igen.
  • Írtam neki utána, de… nem válaszolt. Miért nem?
  • Talán nem voltál annyira jó, mint gondolod.
  • Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből.
  • Máskor simán átlépsz az ilyeneken.
  • Nem, nem igaz. Folyton vitákba bonyolódok, értelmetlen hülyeségeken és kölcsönösen megunjuk egymás fejét és szakítunk. Általában ez a menet. De ezzel a csajjal nem. Nem olyan, mint a többi.
  • Belezúgtál - vigyorog rám Corn. Ránézek a korsóm felett, egy pillanatra megakadok, de aztán megrázom a fejem.
  • Nem… nem erről van szó. Nem tudom. Szokatlan a helyzet. Nem találkoztam még ilyen nővel. Aki…
  • Akit ennyire nem érdekelsz? Nekem tetszik benne ez a tulajdonság. Nem hullott beléd, mint a többi. Nem esett hanyatt tőled.
  • Még meg se tudtam igazán unni, és erre tessék nem válaszol.
  • Zavar, hogy kivételesen neked kell utána menned? Végre egy nő!
  • Hiszen ő írt rám, hiszen ő kérte a csókot, ő nyomult. Erre megdugom és leáll. Csak ennyi kellett? Kihasznált?
  • Sértve érzed magad, ez tetszik - Corn nevet rajtam. - Nem dobja magát a lábad elé, hát ez jó. Add meg a számát, én is meg akarom ismerni!
  • Nem tudom a számát. Nem is értem minek rágom magam rajta - visszafordulok a sörömhöz és iszogatok.
  • Mert érdekel. Mert izgat.
  • Szép arca van nagyon - hagyom helyben. - Érdekes. Tetszik nekem.
  • Akkor ne hagyd!
  • Azt mondod? - megittuk a sörünket.
  • Menj utána! Keresd meg! Én örülnék ha egyáltalán valakihez képes lennék vonzódni, szexuálisan. Biztos nem hagynám csak így, kisétálni az életemből.

Úgyhogy itt vagyok, nyitvatartási időben a fehérneműszalon előtt. Csak két próbababa áll a kirakatban, ledér mozdulattal, szép csipkeszettben, feszes műmellekkel Az üzlet többi részét kitakarja innen a szaténfüggöny anyaga. Amy a térdével tartja a kihúzott fiókot, egy kötött ruha van rajta, szépen látszik a térdkalácsa vonala, a vállaira feszesen simul. Visszafogott, de a kötéslyukakban látszik a meztelen bőre. A pultra teszi a méreteket és várakozón néz a vásárlóra. Tudni akarom, hogy milyen fehérnemű van a ruhája alatt. Semmi más nem hajt. Egyszerűen nem tudok várni.  Amy blokkol, fizetnek, és felnéz. Találkozik a tekintetünk.
  • Nem válaszoltál.
  • Nem kell, hogy meghódíts.
  • Gyere velem hátra! - nem kérés, inkább kicsit parancs és nem várom meg, hogy válaszoljon, a csuklójánál fogva magam után húzom. Az öltözőben a tükörnek lököm és elvesztem a fejem. Amy tenyere nyomokat hagy a tükör üvegfelületén, az én ajkaim vörös foltokat a bőrén. Nem tudok leállni. Képtelen vagyok. Az orromban van az illata, a haja hullámaiból is megcsap az a részegítő illat, érzem, mindenütt, a csuklóján, a nyaka ívén, a karja bőrén. A szépen húzott zöld szemek fátyolosodnak a tükörben, és magamhoz rántom a fenekét. Fekete csipkeszett van rajta. Azt hiszem széttéptem a nejlonharisnyáját, ahogy lerántottam, én is a tükörnek támasztom a tenyerem és az üzletház rádiójában talán egy szám ment végig, s mindketten zihálva nézzük a tükörképünket. Amy megnyalja az ajkát, kipirult, a szeplői kiülnek a járomcsontjára. Gyönyörű. Csak nézem a tükörben a mozdulatait, ahogy a zsebkendőadagolóból, kitépked néhány papírt és végigsimítja vele a combja belső ívét, ahol lassan az én nedvem csordogál belőle. Az összegyűrt papírt a szemetesbe dobja.
  • Nem kell, hogy meghódíts! - leheli halkan.
  • Nem a szexre értettem.
  • Tudom. Pont ezért mondom - feleli komolyan, és otthagy. Őrületes numera volt. Nem kérdés, elemi erővel vonzódunk egymáshoz.  Júlia lép a boltba. Az ebédjével a kezében. Döbbenten néz rám.
  • Wave, csak vásárolni jött. Igaz Wave? - lép a kasszához Amy. Oldalt nézek a pultra.
  • Mit nem vettem még? - nézek körbe. A pultnál csak melltartópántok vannak, különböző színben, mosózsákok és parfümök. Egyetlen szón akad meg a tekintetem: feromon. Egy pillanatra merőn nézem a feliratot a parfümösdobozon. Lassan leesik valami, ami talán összefüggésben van az Amy és közöttem húzódó furcsa kapcsolattal.
  • Ti is ezt a parfümöt használjátok? - kérdezek rá, és Amyre nézek. A szempillája sem rebben. Nyugodt. Nem pirul el. Előbb bólint, aztán válaszol is:
  • Persze, a tulajdonos kívánsága.  Ezt kell használnunk. Marketingstratégia.
  • Minden parfümötök tartalmaz feromont? - kérdezek rá nyugodtan.
  • Igen. Állítólag a vásárlók szívesebben hajlanak a vásárlásra, a feromon hatására - néz a kollekicók felé Amy. Végig tudta, hogy feromonhatás alatt vagyok. Ez, nem is tudom. Nem csalás? A szerelemben? Vagy már minden megengedett? Végülis én is használhattam volna feromonos parfümöt. De nem értem Amyvel kapcsolatban miért érint meg ennyire a téma, hogy talán félre vagyok vezetve, meg vagyok tévesztve, becsapták az érzékeimet, vagy egyszerűen csak a képembe röhögtek. Konkrétan Amy és a szalon fehérneműs parfümje. Úgy esek neki kivétel nélkül mindig, mint egy kiéhezett farkas az elé tévedő vadra. Máskor rántanék a vállamon, hogy nem mindegy? Jó a szex és kész. De… de valamiért most zavar a tudat, hogy ez nem volt fair játék. Csaló mód. Van ilyen, a játékokban is. De… de Amytől nem várt játéktechnika ez.
  • Oké. Egy-egy szett lesz az új kollekcióból - intek a kirakat felé.
  • Milyen méretben? - Amy várakozón a kollekciórészleghez lép.
  • A te méretedben - felelek rá keményen.
  • Anyádnak? Ismét? - kérdezi éllel a hangjában. - Csomagoljam?
  • Neked - átnyújtom a kártyámat. - Nem kell csomagolni, vedd fel, szombaton, ugyanott, parfüm nélkül - felelem hidegen.
  • Wave! - Amy zavartan a kasszához lép a kártyámmal a kezében. Talán kicsit remeg a keze ahogy beüti az összegeket.
  • Ráérsz, vagy sem? - kézzel tapintható a feszültség közöttünk. Végre valami, ami emlékeztet a korábbi kapcsolataimra. Jó szex, és konfliktusok.
  • Ott leszek - visszaadja a kártyámat és én távozok.


Tiszta hülye vagyok. Talán végig. Végig csak a feromon miatt volt az egész. Hogy nem esett ez le nekem? Az orromnál fogva vezetett. Dörög az ég felettem, és esik. Mark a hátsó teraszon szívja a cigit. Kikönyökölök hozzá a terasz fakorlátjára és nézem a fenyveseket magunk előtt.

  • Volt már olyan, hogy egy csaj, az orrodnál fogva vezetett? Hülyített végig?
  • Hát ha Liára gondolsz, akkor aham, volt már ilyenben részem - szívja a cigit komótosan.
  • Lehet, hogy én is így jártam most.
  • Te? Miért hülyítene téged egy csaj?
  • Nem tudom. Végülis én nem vettem észre. Vagy csak nem esett le, miért vonzódom hozzá annyira. Szerinted, ha feromonos parfümöt használ, akkor csak a parfüm miatt kellett, vagy amúgy is kellett volna?
  • Passz. Keress valami cikket, biztos vizsgálták.
  • Rákerestem.
  • És?
  • Nem egyértelmű.
  • Miért vagy vele?
  • Hát… nem az illata miatt. Mondjuk, persze tetszik, tetszett az illata is. Szép arca van, nagyon szép, szép a szeme.
  • Ez vágy. Ennyi. Tiszta sor. Teszteld le parfüm nélkül. Ha feromonos parfüm nélkül is minden ugyanolyan akkor, nem a parfüm.
  • Ez a tervem. Meglátjuk.
  • Kíváncsian várom a fejleményt. Menjünk játszani? - nyomja el a cigit Mark.
  • Aha. Jó lenne egy két jó menet. Rámférne.