TOP DJ 19

 Top DJ 19

Az NBC Luxuryhoz csomagolom a laptopomat,  tabletet és a telefont is. Egyetlen táskába elférnek a dolgok. Noel értetlenül áll a helyzet előtt. Kezdem teljesen összezavarni őt is. Nem érti a lépéseimet. 

• Ez egy stabil állás volt Liv. Nem ugrálhatsz ki-be a családi cégtől sem - ráncolja a homlokát.

• Igen, tudom - felelem. - De, nem is tudom, most mást akarok csinálni - nyújtom át a táskát. Noel viszi be az ingatlanirodába a cuccaimat.

• Itthon maradok, és megtervezem a karácsonyi menüt, rendben? - mosolygok rá bizakodóan.

• Mondhattad volna, ha pihenésre vágysz. Elutazhattunk volna - Noel nem ért meg. Mint általában.

• Ez nem erről szól Noel, hanem rólam - hogy rossz úton voltam, és vagyok. 

• Hát jól van, ha ezt akarod,  bár nem értek egyet - jegyzi meg és átveszi tőlem a laptoptáskát.

• Kösz! - puszit nyomok a frissen borotvált arcára és bezárom utána a lakás ajtaját. A telefonomon kikeresem a nagybátyám számát.

• Liv? Szia! - szól bele azonnal.

• Szia, én döntöttem, átmegyek a cégedhez - hadarom egy szuszra.

• Nagyszerű! - hallom hogy papírsuhogás van a háttérben. Liam az irodában van. - Egyelőre ideiglenes értékesítési irodánk lesz januártól, de felhúzunk egy átmeneti irodát az építkezés területére.

• Szuper, az jó lesz!

• Tehát júniusig  a bekötő útnál lévő irodaépületünkben leszel, utána a belvárosi irodában. Mikor tudsz kezdeni?

• Rendben lesz a január - felelem.

• Megadom a címet és csörögj rám, hogy mikor tudsz jönni - Liam mindig lényegretörő.  Már le is diktálta a címet és el is köszönt. Elfoglalt pasi.

Ahogy ígértem Noelnek megtervezem a karácsonyi menüt. Noeléknél a karácsony nagy ünnep, mert Noel névnapja is karácsonykor van.  Nagyobb lendülettel ülök a receptek elé, mint ahogy utána tényleg nekiállok keresgélni. Semmi kedvem ehhez a karácsonyhoz. Noelékkel. Lehunyom a szemem és a kezembe veszem a telefont. Van egy meghívóm. A Cola Houseba. Ace most már így nevezi tényleg. S ez megmosolyogtat.

Nem tudom, hogy állunk mi ketten Ace-el. Végülis megvette az ingatlant. Lezárult a kapcsolatunk. Az indokolt találkozások. Már nem vagyok az ingatlanközvetítője. Miután lefeküdt velem, úgy tűnik nagyon rövidre akarta zárni. Inkább megvette az ingatlant? Csak, hogy véget érjenek ezek a találkozgatások velem? 

Ezzel a gondolatsorral érzem, hogy elkezdem beforgatni magam, valahova nagyon mélyre.  Jobb lenne inkább bárhova is lelépni, kimozdulni a lakásból. Nagyon nyomottá tesz, hogy sokat vagyok itthon, a barna-szürke lakásban.  A kulcsomat keresgélem a táskámban, amikor a kezembe akad… a kóla formájú kulcstartó. Nálam maradt a Cola House kulcsa. 

A Luxuryhoz én biztos be nem viszem, hányok a helytől. Akkor vigyem Acehez? Talán az lenne a legegyszerűbb… elmenni a karácsonyi partyra és visszaadni a kulcsot. 

A Top DJ műsorában a finálé megy. Mindenki partyruhában van. Karácsonyi záróműsor.  Ace-en is egy kapucnis felsős zakó van. Kedvtelve biccentget a ritmusra. Thunderzap adja a zenét a pultnál. A nézőtér is egy kisebb helyi diszkóvá alakult.  Ace megemeli a szemöldökét és átnéz Colleen feje felett a zenekritikus és producer párosra, hogy na? Tim és Jason is visszabiccentenek, hogy jó a zene. Colleen sokat dugja össze a fejét Ace-el, Ace csak bólogat. Jó a záróest hangulata a zsűritagok közt is.

Noel kulcsa csörög az ajtóban. Benyit.

• Liv? Mi ez? A lépcsőházban is hallani, és nagyon zavaró ez a zaj - tolja be az ajtót maga mötött Noel.

• Ez a TOP DJ műsor fináléja. Techno buli - mosolygom rá. - Táncolsz velem?

• Fáradt vagyok - jelenti ki Noel.

• Oké - morgom. 

• Lejjebb vennéd a hangerőt? - kérdez rá veszekedni készülő éllel Noel.

• Noel, ha zavar, ki is kapcsolhatom - mondom erőltetett nyugalommal.

• Az lenne a legjobb az tény - feleli rá Noel. Kinyomom a távkapcsolóval a tévét és nézem az üres képernyőt. Nem bírom. Noelt. Az állandó alkalmazkodást. Az úgy teszek, mintha  itt sem lennék életet. Hogy én nem nézhetek, nem hallgathatok, és nem csinálhatok azt, amit akarok. Persze… ez nem az én lakásom. Nem az én otthonom, ahogy a lila-szürke lakás sem volt sosem az enyém és a vár sem. Noel lakása sem az enyém. Tehát én csak megtűrt személy vagyok itt. Mert éppen szeretnek. Vagy legalábbis elhisszük azt, hogy szeretjük egymást.  Hazugság? Ez is a hazugságom része? Adam, Dylan, Ace? Mit mondanának?

• Szívok egy kis friss levegőt! - jelentem ki és felállok a kanapéról.

• Liv! - szól utánam Noel, de már magamra kaptam a csizmámat és a kabátomat is, s lerohanok az emeletről. 

Noellel a belvároshoz közelebb lakunk, negyven perc intenzív séta és bent vagyok a belvárosban. Elfordulok a vásári forgatag elől és tudom milyen irányba sétálok. A gyaloghíd. Végigmentem ezen az úton, többször is. Manchesterben. De először abban a gyönyörű kék báli ruhában. A szalagavatóm estéjén. Ace-el. Amikor először volt rajtam ez a bőrkarkötő. Kikönyökölök a gyaloghíd korlátjára, ahogy Ace-el tettük azon a tíz évvel ezelőtti gyönyörű nyári estén. Ugyanúgy igazgatom a karkötőmet, mint akkor. Nézem a vízfelszín sötétjét, az éjszakai Manchester fényeit. Mit akarok én?

Apró pelyhekben kezd szállingózni a hó. Nézem a várost, ahol sokszor voltam boldog, ritkán szerelmes, és sosem voltam otthon. Döntenem kellene. Csak az állásomban könnyebb volt lépni. Volt egy hívás. Egyikből a másikba. Át lehetett lépni. A Luxuryt könnyű volt otthagyni. 

Manchester. Nem tudom mit akarok. Költözni, vagy maradni. Mennyi időbe telne elfelejteni a Cola Houset, Acet, az Anchor Clubot. Ha mégiscsak hordom ezt a karkötőt az azt jelenti kötődésem van Acehez…

...de ha Ace is hordja, az azt jelenti, hogy neki is kötődése van hozzám…

Abból a kapcsolatból nem léptünk ki, csak nem tudtuk folytatni. Most tudnánk folytatni?

Ace világosan az értésemre adta azzal, hogy megvette az ingatlant, hogy ő ezt nem akarja így. Hogy Noel jegyese vagyok. S ebben igaza van. Nem ezt érdemeljük. Egyikünk se. Döntenem kellene?  Állóvíz, vagy a tenger? Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy enyém az a folyton változó apály-dagállyal, hol közeli, hol távoli tenger. Az állóvíz mindig itt van, biztonságosan. A tenger… kiszámíthatatlan.

Talán lépésnek elég lenne elköltöznöm. Manchesteren kívülre. Nem a Luxurynál néznék ingatlant az biztos. Talán kezdhetném egy albérlettel valahol. De nem akarok egyedül lenni. Ekkora lépésre nem vagyok felkészülve és nem is akarom. De Noel mellett maradni, hazugság. Egy életen át.