TOP Dj 16
Annyira nagyon korán van. Legalábbis annak, aki fél öt körül ájult ki egy iszonyatosan gyors numera után. A Cola House hálószobájában tapogatózom a telefonom után, szinte elmerültem az ágy puha halmai közt. Félreseprem a hajamat a szememből, hogy lássam ki csörget őrült erővel, és fogadom a hívást.
Szia! - nyöszörgöm. Kicsit fáj a fejem. Túl korán van. De már fél kilenc, csak én aludtam keveset.
Liv… hazajössz… valamikor? A napokban? - Noel az. Annyira nyugodt. Nem könyörgő és nem aggódó a hangja. Magabiztos. Nyugtató.
Fuh, hát… most pillanatnyilag erről nem tudok értelmesen beszélni - Ace nyögve fordul az ágyban és kócos a haja. Nagyon vicces vele. Elég gyűrött az arca is. De még ez is jól áll neki. Feljebb igazítom a meztelen melleimen a takaró szélét.
Sikerült gondolkodnod? - kérdezi Noel.
Igen… a gondolkodás egészen… jól ment. Sokat haladtam.
Az jó. Én is néztem a katológusokat. Mit szólnál a tenerifei nászúthoz? - kérdezi Noel. Te jó ég!
Noel, én… nem is tudom… - nézek zavartan Ace-re, aki most már éberen figyel. Tudja, hogy Noellel beszélek, miközben itt fekszem mellette az ágyban meztelenül. Kezdek vörösödni, és ezt ő is látja egészen a takaró széléig. Semmi más nincs rajtam, csak Ace horgonykarkötője. Még a jegygyűrűm sincs rajtam. Felhúzom a térdeimet és beletúrok a hajamba. - Most le kell tennem. Majd beszélünk! - kinyomom Noelt és Acere nézek. Az ajkamra harapok.
Nagyágyú hívott - jelenti ki Ace. Hason fekszik az ágyban az összefont ujjain támasztja az állát. A szemem a karkötőjére téved. Meg a tetoválásaira.
Aham - ejtem vissza a telefonomat az éjjeliszekrényre.
Nem akartam nagyon mélyen belemászni a témába, de… nincs rajtad jegygyűrű. Felbontottad az eljegyzést? - kérdez rá Ace. Rebben a szempillám, ahogy a közös takarónkra nézek és végül csak fogom és beleharapok Ace vállába, oda, ahova mindig is imádtam harapni, a Manchestert jelképező méhecskére. Az ajkaimat a nyakán futtatom és zihálok. Hűvösek az ujjaim, ahogy Ace mellkasát simogatom. Ace lefogja a csuklómat, ahogy hanyatt fordul és rámnéz. - Ne terelj! Felbontottad?
Miattad? - kérdezek rá az ajkamat szívva és Acehez simulok.
Liv! A jegygyűrű! - Ace megemelt szemöldökkel várja a válaszomat.
Jó.... én… belesütöttem a karácsonyi pudingba - nézek el és felülök az ágyban. Az ágyból is rálátni az Irwell panorámára. Kint havazik.
Tehát még a jegyese vagy? - érzem Ace hangján ahogy lefagy.
Igen… én…
Basszus Liv! - Ace a hajába túr és kiszáll az ágyból. Idegesen öltözködik. Ahogy kifáradva és a még mindig kielégült testemmel csak nézem Ace rohamos öltözködését, akkor esik le, hogy mit láthatott Ace. Amikor találkoztunk rajtam volt a jegygyűrűm, de november utolsó napján belesütöttem a karácsonyi pudingba, tehát lekerült az ujjamról a gyűrű. S elkezdtem Ace közelébe kerülni. Bár beszélgettünk Noelről és az eljegyzésről és minden másról, ezek szerint Ace abban a hitben volt, hogy én felbontottam az eljegyzésemet. Csakis ezért feküdt le velem. Mert azt hitte, nem kötődök Noelhez.
Ace! - szólok utána, ahogy Ace kilép a hálószobából és lesiet a lépcsőn.
Liv, öltözz fel! - kiált vissza Ace. Ezt könnyebb mondania mint nekem megtenni. Hajnalban kábé azt sem tudom, hol rángatta le rólam a ruhákat Ace. Tehát a bugyimat keresgélem a hálószobában, mire rájövök, hogy a lépcsőn csúszott le a lábamról, ahogy felfelé bukdácsoltunk egymást tapogatva.
Félrevezettél! - esik nekem Ace idegesen.
ÉN? Egy szóval sem kérdezted! Miért nem kérdezted?
ÉN? - támad Ace. - Te kezdtél célozgatni mindenfélékkel, hogy nem Noeltől akarsz gyereket!
S ebből az jött le, hogy tőled? Fogamzásgátlót szedek Ace, senkitől sem akarok jelenleg gyereket! Amúgy meg már megtettük - tárom szét a karom. - Ez az én problémám kell, hogy legyen és nem a tiéd - rogyok a kanapéra és a zoknimat húzom. Ace csípőre tett kézzel áll a panorámaablak előtt és néz rám. S én egyszerűen csak gyönyörködöm benne. Úgy, mint este az Irwellben. - Ace! Fantasztikus voltál! - suttogom vigyorogva.
Baszd meg Liv! - fordul el, leveszi a sapkáját és hátratúrja a haját, aztán újra a fejébe húzza a sapkát.
Én azt hittem… tudod. Hogy Dylan… elmondta! - nézem Ace fenekét és formás lábait a farijában.
Dylan? - Ace szárazon nevet. - Viccelsz? Dylan soha nem mond semmit. Vagy sosem jókor.
Mit nem mondott jókor? - kérdezek rá.
Hát például nem vágytam a tavaly karácsonyomkor se arra a hírre, hogy eljegyeztek téged.
Szóval mégiscsak mélyen érintett, még ha nem is vallod be - csapok le.
Menjünk Liv! Most kicsit szétcsúsztak a gondolataim - zárja le Ace.
Hűha! Ez egészen érdekes. Végre nem csak én vagyok teljesen összezavarodva tőled - vigyorgok rá elégedetten. Ace csak gondterhelten néz rám. - Ace bevallom ez nekem is tetszik. Mi ketten! - mutatok magunkra. - Jobbak lettünk.
Liv! Ha tudom, hogy még jegyben jársz, nem duglak meg! Baszd meg átkúrtad az agyam! - Ace idegesen lekapja a sapkáját és a hajába túr. Karikásak a szemei és nagyon fáradtnak néz ki. Lehet kicsit ki van akadva rám.
Milyen volt a Cola Houseban ébredni? - kérdezek rá vigyorogva.
Liv! Készülj! - kiált rám ingerülten. persze most nem tud itt hagyni, mert az ő Fordján jöttünk, tehát vissza kell vinnie a klubjához, ahol az én kocsim maradt.
Sietve teszek rendet magunk után, lesimítom az ágytakarót és a Ford motorja már jár a Cola House előtt. Ace idegesen hajt át a városon a déli körzethez megy. Vagyis anyámékhoz visz nem is a klubja elé. Beüti a kapunyitó kódot és a liftben csak sötét szemekkel méreget. Dylan ajtót nyit kettőnknek. Az, hogy egyszerre jöttünk Ace-el egyértelművé teszi, hogy az éjszakát együtt töltöttük, akárhol is voltunk.
Közölhetted volna velem, hogy még tényleg el van jegyezve! - mutat rám Ace haragosan. - Azt hittem a haverom vagy!
Mert ha lekerül az ujjáról a gyűrű neked az az első dolgod, hogy megbaszd? - csattan vissza Dylan. Esküszöm sosem hallottam még kettejüket így veszekedni. Elvörösödöm, hogy Dylan ennyire átlát rajtunk.
Hetek óta nincs rajta! - vágja vissza Ace.
Baszd meg az első adandó alkalommal közöltem, hogy el van jegyezve, ezen te mi a faszt nem értettél? Mondtam, hogy nem tetszik az, amit műveltek! Te meg már megint hozod a hazudós formádat! - mutat rám Dylan.
Nem hazudtam semmit… most kivételesen - teszem karba a kezem. - Ace nem kérdezett rá… és átvettem a módszeredet. Ha valamit nem mondasz az nem hazugság!
Hát… fasza!
Csak nézünk egymásra mindhárman. Igazán nem nagyon tudom ki haragszik kire és miért. Az világos, hogy Ace nem érti a döntését, hogy lefeküdt velem. Miközben Noel menyasszonya vagyok.
Adj egy pohár kólát! - morogja Dylannek Ace, miközben engem néz. - oké, jó, én vagyok a hülye. Basszus beszéltünk egy csomót. De… tegnap… amikor azt a számot kérted… - Ace a fejét rázza. - Anyádéknál laksz… nincs gyűrűd… s tegnap eljöttél a klubba. S azt a számot kérted… - Az ajkamra harapok. Lehet nem voltam egyértelmű. Lehet hagytam, hogy Ace félreértsen mindent. Nem tartottam fontosnak tisztázni olyasmit, ami számomra sincs tisztázva. Dylan visszaér és Ace kezébe nyomja a pohár kólát.
Mindig is mondtam, hogy hazudós és jól tudja kavarni a szart! - teszi karba a kezét Dylan magabiztosan.
Egyszerűen röhejesek vagytok! - jelentem ki határozottan. - Neked kapásból semmi közöd a szerelmi életemhez! - mutatok Dylanra. - Te meg - fordulok Ace felé. - Ugye nem akarod, hogy most rohadtul megsajnáljalak azért, mert egy luxusingatlanban megbaszhattál. Totál elvakult vagy olyan szinten ki voltál éhezve egy dugásra ez az igazság, mert kábé két másodperc alatt elmentél. Mostanában ez a technikád? Jól kiéhezteted magad, és aztán másodpercek alatt elmégy?
Te is csak baszni akartál! - jegyzi meg Ace.
Képzeld el, nekem van kivel basznom, neked nincs! - csattanok fel és otthagyom őket. Rágják a kefét vagy csináljanak amit akarnak. Nem érdekel egyikük sem. Mit kell ezen ennyire felfújni? S az egészet az én nyakamba varrni. Történetesen azt, hogy végre jól éreztük magunkat és végre élveztem valamit az életemből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése