You really got me

Nem akarom, hogy véget érjen ez a különleges alkalom a Fletcher Moss Parkban. De nem lehet megállítani a perceket. Ace-t furcsa a DJ-pultnál látni úgy, hogy a csuklóján van az ékszer. A bőrszalagok olyan természetesen hatnak, mintha mindig is rajta lett volna. Én meg csak zavartan sodorgatom a saját karkötőmet a csuklómon. Még idegen az ékszer. De közben meg annyira sokat jelent. Ace lekapcsolja a gépeket, s felnéz rám.

• Menjünk - súgja rekedten, s kézen fogva maga után húz az ösvényen. Nem kérdezek semmit, amikor beültet a Fordba, ma este vihet bárhova. Rábíztam magam. Úgy tűnik Ace így is tervezi. Még számára nem ért véget az éjszaka. S az első közösen töltött éjszakánkba Ace mindent bele akar tölteni. Lendületesen hajt át a városon. Leparkol és kihúz az anyósülésből. Már hajnali egy óra körül lehet. Lehűlt a levegő és megborzongok. Ace lekapja magáról a zakófelsőt és a vállamra teríti. Belebújtatom a karjaimat az Ace testmelegét őrző zakóujjakba és élvezem, hogy körülleng Ace illata.
• Hová megyünk? - Ace csak kézen fog. Keressük a közös lépésritmust. A szoknyám felsepri a belváros poros vörös kövét. Épp, hogy kiérünk a Városháza elé, s elüti az egy órát a harangtorony. Egészen más a város most, mint nappal. Akik ébren vannak, azok mind a szórakozónegyedben vannak. A történelmi városrész így nyugodt. Igazi andalgós este van. Ace nem kapkodja el.  Tény, hogy nem is az a kapkodós típus. Hallgatjuk a harangtornyot, majd az utána maradó csendet. Sosem jártam még a városban éjszaka. Nekem mindez teljesen új élmény. Manchesterben sétálni, sötétben. Másabbak a fények. Ahogy kiérünk az Irwell partjára látszanak a távolban az éjszakai élet fényei. Gyönyörű ez a Manchester. Sokkal szebb, mint a nappali kicsit vöröses-szürke város. Most minden színes. Tele van élettel. A víz túloldalán a távolban pubok és klubok, ahol a szórakozni vágyók gyülekeznek. Ace az egyik gyaloghídhoz vezet, s most lassan felsétálunk rá. Fények úsznak el, messze a sötét ég felé, alattunk az Irwell hullámzik, időnként vízcsapódással. Most senki nem sétál a gyaloghídon. Csak a miénk. Megállunk az ív közepén és kikönyökölünk. Ace zakója melegít. Ujjaimmal a bőrkarkötőmmel játszom. Azt mondják a modern Manchester nem illik a régi Manchesterhez. Nem igaz. Nekem nagyon tetszik ez az éjszakai kivilágított, színekkel alkotott városkép, ahogy a fekete égboltra, és az Irwell víztükrére színes festményt rajzolnak a fények. Oldalt nézek Ace-re. A haját fújja az Irwell felett szálló éjszaka szellő. Teljesen új élmény, így látni őt. Jól esik ez a kis szél nekem is. Kitörli az álmosságot a szememből. Már nem vagyok fáradt. Nem számít, hogy mennyi az idő. Csak Ace, aki itt van mellettem, s  az ujjait lassan összefonja az enyémekkel. Szája a számat keresi, és az éjszakai Manchester fényeinél Ace újra megcsókol. Lassan, egészen szerelmesen. Nem néztem ki ennyi mély érzelmet ebből a srácból. Most a csókja is sokkal többet mond, és ígér, mint amire én gondoltam volna. Szeretem az ajkát, és a csókját. Ace-el Manchestert is szeretem. Ezt a hidat is, a harangtornyot, meg a Fletcher Moss Parkot. Ace annyi mindent belesűrített ebbe a hosszú közös éjszakánkba. Bár sose kelne fel a nap, és ez az éjszaka örökké tartana. Ace ujjai az arcomat cirógatják, olyan gyengéden, hogy érzem, ahogy elgyengülnek a lábaim. Mielőtt összeesnék, Ace átkarol és maga felé fordít. S csak csókol, csókolja a számat. Ez a gyaloghíd éjszaka nagyon romantikus. S Ace-ből ki sem néztem ennyi romantikát. Ahogy csókol érzem, hogy ez lesz az éjszakai programunk utolsó pontja. A háttérben a város fényeivel. Nedvesen válnak el az ajkaink egymástól, s Ace-hez bújok, fejemet a mellkasára hajtva. Hallgatom az Irwell csendes folyását, a szél suhogását, a távoli hangokat. Nézem a sötétségben a fényeket, szinte beleégnek a retinámba. Nem tudom mióta állhatunk itt a hídon. Egy fél órája már biztosan. Ace az állam alá nyúl, s megemeli a fejem, hogy a szemembe nézhessen.
• Liv… még mindig akarod? - súgja Ace.
• Jobban, mint valaha - lehelem vissza izgatott remegéssen a hangomban. Ace nem reagál rá, csak érzem, hogy teste eltávolodik az enyémtől. Követem. A cipőm ideges koppanása ad ritmust a lépteimnek. Visszaülünk a Fordba. Tudom, hogy hova fogunk menni. Ahogy Ace irányba rakja a kocsit, már nincs kérdés. A munkásnegyed sorházai felé tartunk. A szoknyámba törlöm a tenyeremet. Most már ideges vagyok. Mint egy szűz lány. Ace nem tesz megjegyzéseket. Átszáguld a városon, s megáll a sorház előtt. Halkan csörrennek a kulcsok az éjszakában. Már hajnal kettő körül járhat az idő. Ace nem olt villanyt. Halkan surranunk az éjszakában, akár a titkos szeretők. A hálószobájában nincs ott a hangrendszer. Szinte üres a hálószoba és uralja az egészet a raklapokra magasított ágy. Ráesik az utcai világítás fénye. Képtelen vagyok levenni a szemem az ágyáról. Csak bámulom merőn.
• Kérsz valamit? - kérdezi Ace, de csak a fejemmel intek, hogy nem.  Az ujjaimat tördelem, s felnézek Ace-re. - Meggondoltad magad? - kérdez rá halkan, de  hevesen megrázom a fejem. - Nyugi - lép hozzám közelebb, s mutatóujjával megemeli a fejemet, hogy a számra találjon. Jó a csókja. Nem sürget, nem türelmetlen, nem erőszakoskodó. Egy sima csók. Eszméletlenül hiányzik most valami kapaszkodó, ami Ace-hez köt, mondjuk egy kis zene. Majd megőrülök valamiért, hogy oldja a hangulatomat, mert érzem, hogy iszonyatosan görcsös vagyok.
• Nincs valami zenéd? - húzom el a fejem a csókból.
• Van, de most komolyan azt gondolod, hogy mindenhez zene kell nekem? - kérdez rá homlokráncolva Ace. Most annyira édesen felháborodott, hogy akaratlanul is elmosolyodom.
• Nem, dehogy - a hajam ide-oda száll, ahogy megrázom a fejem.
• Választhatok neked valamit - kapja elő a farzsebéből a telefonját Ace. - Csak nekem kisül az agyam ezektől az állítólag lepedőt gyűrős számoktól, de ha neked ez kell… - elindítja a Cheat Coed and Kris Kross Amsterdamtól a Sex-et. - Nekem van rutinom abban, hogy a zene semleges tényező legyen körülöttem - teszi le az asztalára a telefont. Újra átkarolja a derekamat.  Ráteszem a kezem a karjára, hogy megállítsam.
• Ez engem is idegesít - nyögöm. Ace felvonja a szemöldökét, s másik számot választ. Rihannától indítja a Sex with me-t. S  ajkait a vállamra nyomja. Ez a szám is az őrületbe kerget. Zavar minden most.
• Ne… ezt inkább ne - suttogom.
• Öhm… akkor hol érhetek hozzád? - kérdez rá Ace kiegyenesedve.
• Úgy értem a zene - nyögöm. - Azt hittem csinálsz egy remixet.
• Mert szerinted van remixem, amire kúrok, meg arra is, amire zuhanyozok, meg arra is, amire szarok, vagy mégis mit gondolsz? - fakad ki Ace, s leállítja a zenét, visszadobja a telefont, az asztalra, s rámnéz. - Tutira nem vagy szűz? - kérdez rá nyersen, s elvörösödök.
• Nem… de azért nem volt olyan sok alkalom - simogatom a karomat zavartan. Tényleg úgy viselkedek, mint egy szűzlány, és én sem értem magamat.
• Liv, azért... mert ez rajtad van  - érinti meg a saját csuklóján az ezüst horgonyt. -  Még nem jelenti azt, hogy ma este le kell feküdnöd velem. Majd megtesszük, ha eljön az ideje. Jobb, ha most hazaviszlek - fordul el, s a telefonját zsebre teszi. Odalépek hozzá, s átölelem hátulról.
• Ne haragudj! - suttogom a hátára. - Nem úgy értettem.
• Liv vannak helyzetek, amikhez nem kell zene. Szex közben nem zenét akarok hallgatni. Főleg nem a sajátomat. Hanem… téged - fogvatart a pillantása. Ez a vallomás! Akusztikailag is engem akar! Egészen, csak… engem! Magamat se értem, de ettől a mondattól megszűnt minden görcsösségem és idegességem, s most meg egyenesen neki esek. Ahogy ezt mondta, áttört bennem minden gátat. Ace, aki mindig mindenütt zenét hallgat. Az első szerelmes együttlétünkkor nem akar zenét, csak engem. Ace szinte hátraesik a rohamomtól. Alig tud megállni a lábán, s tenyerét a csípőmre teszi.  Ujjaimmal a hajába túrok. Olyan selymes és lágy esésű, szőkés a haja. A szánk összetapad, ahogy a testünk is. Képtelen vagyok visszafogni a tenyeremet. Mindenütt érinteni akarom. A tarkóján simítok végig, aztán a karján, aztán a derekát karolom át, s türelmetlenül rángatom róla a pulóverét. Lehúzom vele a pólóját is és döbbenten állok szemben a tetovált mellkasával. Hűha! Ez mind az enyém! Mohón issza a szemem a halvány beszűrődő éjszakai világításban Ace testét. Amit olyan nehezen adott, amit csak egy kapcsolatban láthatok, s amivel most teljesen felcsigáz. Csak egyre tudok gondolni, meg akarom kóstolni! S ajkaimmal a tetovált vállába harapok. Ace felnyög és tenyerével a szoknyám tüllei közt keresi a fenekem vonalát, s magához ránt.  Az asztalának döntve tolakszik a lábaim közé. Mindketten lihegünk, s nem tudjuk levenni a kezeinket egymásról.
• Kurva sok ruha van rajtad! - zihálja Ace. - Életemben nem hámoztam még ki csajt ennyi anyagból - morogja, s ujjaival keresi a szabadulásom útját. - Irányíts, hol? -  A számat túlságosan leköti, hogy Ace mellkasát fedezzem fel a számmal, csak a kezét irányítom a ruha zipzárjához. Ace kitapogatja, s hatékonyan le is húzza a fenekemig, s a ruhát letolja a csípőmről. A szoknyám nagy lebbenéssel fog talajt a bokámnál. Kilépek a cipőből, és fekete melltartómban, és tangában állok Ace előtt. Tenyere izgatottan járja be a testemet.
• Állati jó tested van, én a helyedben mindig ráznám magam - morogja, miközben bele-belekap az ajkaimba. A hangja vágytól izzik, és érzem, ahogy felnedvesedek a mondatára. Kipattintja a melltartóm pántját, s ajkaival már a mellbimbóimat szívogatja felváltva. Kiszáradt torokkal nyöszörgök, s körmeimet Ace vállába mélyesztem, ahogy hátrálok az ágyáig, s ágaskodva merednek Ace után a melleim, ahogy felülök az ágy közepére, s Ace óvszert keres. Tenyere a combomat simogatja le-fel, majd szinte letépi rólam a bugyimat. A nadrágját rángatom róla, de egyedül nem boldogulok, ő tolja le magáról, s az ágy végénél puffanva ér padlót. A derekán, a csípőcsontja vonalában is van egy tetoválás, nincs időm meresztgetni rá a szemem, mert felém mászik. Ace párnáira hanyatlom. Ace a fogaival tépi fel az óvszeres fóliát. Tényleg megtesszük! Te jó ég!  A karjába kapaszkodva nézek fel rá. Ujjaival átsimít a nedves csiklómon, tekintete az enyémet keresi, s elképzelésem sincs mit olvas ki a szemeimből, de Ace belémvezeti magát. Bennem reked a levegő, ahogy hirtelen kitölt.
• Basszus Liv! - szűri a fogai közt. - Annyira nagyon szűk vagy!  - leáll, s rámnéz. - Mennyi volt az a nem sok alkalom? Nulla? - lihegi.
• Hát… kettő - nyögöm. Én is érzem, hogy szinte belém kell erőltetnie magát. Alig jut előre.
• Hát ettől így kurvára gyorsan el fogok sülni - nyögi, s ajkaival a nyakamon vándorol le-fel. A lehelete hűti a nedvesen hagyott vonalat a nyakamon. Ace még mindig nincs teljesen bennem. Alkaromat a karján tartva szorítom. A vállaiba kapaszkodom. Próbálok ráhelyezkedni, vagy közelebb. Ace vagy nagyon vastag, vagy tényleg én nem tudom beljebb engedni. Végre Ace egy lökéssel beljebb halad. Fuh! Nagyon fura érzés. Nem fáj, de… nagyon szokatlan. Teljesen kitölt. Mindenütt érzem, tele vagyok vele. Ace lehunyt szemmel próbál koncentrálni. Leáll, s újraindul. Görcsösen kapaszkodom a vállába, miközben feljebb húzom a lábaimat, hogy ne tartsam vissza a combommal se. Ace vágyát érezni, valami szürreálisan gyönyörű élmény. Megfeszülnek az izmai, ahogy felettem támaszkodik, s teste a testemen siklik. Beindít a gondolat, hogy ennyire küzd a gyönyörünkért. Alig kezdem megszokni Ace mozgását, hogy az a csodás mellkasa nekem és nekem csapódik, eltávolodik aztán jobban felém tornyosul, Ace nekem feszül.
• Basszus Liv! Bocs… kárpótollak érte - tartja lihegve felettem magát. Majd egy lendülettel mellém zuhan az ágyra.

Hajnali három óra van. Látom Ace telefonján, ahogy rápillant. A bugyimat keresgélem a sötétben a földön. Magamra húzom, és a cipőim után kutatok, amikor megérzem Ace forró ujjait a hűvös fenekemen.

• Még van időnk. Ötre hazaviszlek - morogja a fülembe Ace, ahogy mellkasa a meztelen hátamnak simul megborzongok. Hátulról ölel magához. Tenyerével rásimul a mellemre, s a derekamat cirógatja. - Nagyon formást hátsód van ebben a tangában  - suttogja, s már csak ezzel a fülembe suttogással is teljesen beindít. Ujjaival a lábaim közé simít, s félrehúzza a bugyimat. Alig ér hozzám érzem, hogy a saját nedvem lassan végigcsorog a combomon. Ace a hajamba markol és belém hatol, miközben hátrahúzza a fejemet a hajamnál fogva, s az arcomat csókolja, s a nyakamat.
• Ace! - az ágy matracát markolom, és tehetetlenül hagyom, hogy kínzó lassúsággal belémhatoljon, s egészen aprókat lök, hogy ne essek az ágynak, és csak sóhajtozni vagyok képes. Jó, hogy Ace tartja a hajamat, mert az egész az arcomba borulna.  Másik keze megállás nélkül simogatja a testemet, végül a csiklómon állapodik meg, s próbálok ellentartani Ace lökésének. Ace keze is csúszkál az én nedvemben. Meglepődök, amikor megérzem, hogy spirális hullámokban megremegek, és Ace is gyorsít a tempón. Éles, hosszú és elnyújtott a sikolyom.  Ace tart meg, mielőtt elterülök a szőnyegén. Még mindig a hajamat húzza és a szabaddá váló hátamat csókolgatja. Még mindig rajtam a bugyim, igaz annyira nedves tőlem, mintha vizesen vettem volna fel.

A zuhany alól lépek ki, és már hajnalodik. Pirkad. Ijesztően. Világos van. Ace már felöltözött. Rövidujjúban van. Ahogy meglát megáll a mozdulatban. A hajába túr. A szemében sötét vágy ül. S érzem, hogy mélyen reagál rá egy testrészem. Nagyot nyelek. Egy fehér fürdőlepedő van rajtam csak. Fel akartam öltözni, de nem ad rá lehetőséget Ace, mert a falnak nyom. Ajka az ajkamba kap, és falja a számat, mintha még mindig ki lenne éhezve rám. Istenem! Kielégíthetetlenek vagyunk. Vizes vagyok, és már újra nedvesedem Ace-re. Ace a zsebéből kihúzza az utolsó csomag óvszert, és nézem, ahogy a fogai közé veszi, és elrántva a fejét, türelmetlenül feltépi, és nem foglalkozik azzal, hogy teljesen levetkőzzön. Csak a nadrágját tolja lejjebb. A fenekem alá nyúl, és magára enged. A falnak döntöm a fejem, ahogy Ace a magáévá tesz. Annyira gyors a tempója, most nem fogja vissza magát, szinte felnyársal és én csak a karjaimat dobom át a vállain. Őrületesen begerjeszt vele, ahogy látom, hogy minden izma feszül, ahogy a gyönyörünkért dolgozik. Teljesen ő tart a karjain, és újra, és újra belém mártja magát. Már nincs önkontrollom, hogy visszafogjam a nyögéseimet. Kiszökkennek az ajkaimon, és Ace vállát karmolom, ahogy a csúcsra érek. Nagyon gyorsan, nagyon hevesen tett a magáévá, és én Ace, és a fal közé ernyedek. Még mindig Ace karja tartja a fenekemet.

• Hú bébi, ez kemény menet volt - fújtatja Ace. Mintha a maratont futotta volna le, annyira felborult légzéssel csak kapkodja a levegőt, s közben engem néz. Az ajkaimra harapok, s a hajamba túrok. Lecsúszott a törülköző a derekamról. Most már nagyon indulnunk kell. Elhasználtunk egy egész doboz óvszert egy fél éjszaka alatt. A ruháimat szedegetem. Ace segít a báli ruhámat visszavenni, s most már tényleg sietünk. Senki nincs az utcán, amikor Ace bepöccinti a motort. A telefonjáról válogat, s felcsendül a The Kings-től a You really got me. Ránézek. Ace viszonozza a pillantásomat. A sebváltó felett váltunk csókot. Az övé vagyok. S ő az enyém.