Fenyvesek lordja

"Most olyan dolgot csinálunk majd együtt, amit biztosan nem fogsz unni. De mennyire, hogy nem! Félni fogsz néha, de unatkozni sosem!" -Robin
A Fenyvesek lordja, a Holdhercegnő című történet alapján írt fanfiction, Robin de Noir és Maria Merryweather története...

2018. augusztus 29., szerda

Back home

Csak egyet látok. Ace és Colleen kettősét, persze egy nagyobb társaság között vannak, de még mindig szorosan egymás mellett. Ahogy a vízbe gázolok, lelassulok, mert a közegellenállás visszatart. Éppen Ace beszél:
  • … tudod valami olyat akarok, hogy csajok és pasik felváltva dumálnak arról, hogy miért élvezik annyira az anális szexet. Csak ennyi a szöveg. Egy-egy mondat bedobva, mindig mástól, és ez keverve az effektekkel. A hanganyag már megvan, főleg egyedi hangmintákat keresek hozzá - mondja és mondja Ace. Én meg attól tartok ólommá váltak a lábaim. Alig vagyok képes előre haladni. A téma, amiről beszél, hát kiakaszt, és én égek, vörös vagyok és legszívesebben lelépnék. Ace-nek van egy ilyen oldala is? Amiről nem is tudtam.
  • Nekem lenne egy-két  hangom, cserélhetnénk - jegyzi meg a mellette álló magas srác.
  • Dobd át, majd meglátom tudom-e használni és akkor beszélhetünk valami cseréről - biccent Ace.
  • Ace! - érzem, hogy hűvösek az ujjaim, ahogy Ace karjára markolok. Ace felém fordul.
  • Liv! Bocs túl sokat szakmázok! - vigyorog rám Ace. - De most már a tiéd vagyok! Egy alkoholmentes koktél? - átdobja a karját a vállamon és a többeikre kacsint. - Na császtok! - hagyom, hogy Ace irányítson.  Nem hagyott időt és lehetőséget sem, hogy konfrontálódjak mondjuk az exével. Az instájáról nyilván már mindenki ismer, hiszen tele van a közös képeinkkel. Egy kisebb bár részhez irányít és ernyős koktélt kapok. Úgy mozgok, mint egy marionett bábú. Iszom a koktélomat, de nem is érzem az ízét. Nincs benne alkohol az tuti. Mert nem üt.Pedig jól esne valami, ami alaposan fejbebaszna ezek után. Csak nézem Ace-t, aki fesztelen. Jól elvan, dobol a kisasztalon közöttünk. Ő nem kapott agysokkot mint én. Nyugodtnak tűnhetek. Talán túlságosan is.
  • Azt mondtad itt vizeskedhetek veled - jegyzem meg futólag.
  • És akarsz? - kérdezi Ace.
  • Naná! - magam után húzom Acet és alig érek a medencébe a szájára szorítom a számat, s karjaimmal rátapadok mint egy polip. Oké lehet kicsit birtokló vagyok. De kezdek megrémülni, hogy Ace felett egyáltalán nincs az a tulajdonosi hatalmam mint hittem. Fogalmam sincs. Bizonytalan vagyok a saját erősségemben ebben a kapcsolatban. Én nem vagyok Colleen. Sem szakmai témáról nem beszélhet velem, sem külsőben nem ütöm azt a szintet, amit a szépségkirálynőkkel vetekedő szőke Colleen igen. Ace-nek előttem egy állatira jó barátnője volt. Egy szexis, bevállalós, izgalmas csaj. Hozzá képest én elég… hétköznapi és unalmas lehetek. Azt hiszem Ace ezt is mondta: kicsit unalmasnak tart.

Ace nem nagyon érti a rohamomat. De én most nem magyarázkodni akarok. Vizesek és szinte meztelenek vagyunk.  A medencék körül hangfalak szórják a zenét. Mindenki mindenkivel diskurál és adják egymásnak az információkat.
  • Itt csak nyilvánosan lehet ezt csinálni? - zihálom Ace szájára.
  • Hát a kisebb medencék privátabbak - leheli az ajkaimra Ace és nincs ellenére, hogy a kezével a bikinim alá nyúljon. Az oldalsó keskeny, és sötétebb kertrészre vezet, ahol egészen kicsi pancsolók vannak, az egyiket Ace kipécézi a sarokban és belecsobban. Végignyúl, hogy az egyik széle a tarkóját, a másik széle a térdhajlatát tartja. Kábé három-négy centis vízmélységben hever.
  • Hú! Ez tetszik -zuhanok be mellé a felfújt kismedencére, és én is a szélére hajtom a fejem. Ace mellkasát cirógatom egy ideig.
  • Ace!
  • Mh?
  • Le akarok feküdni veled!
  • Oké - vigyorog Ace.
  • Úgy értem, most… itt! - fuldoklom. És Ace testét csókolgatom.
  • Most? - Ace felemeli a fejét, és értetlenül néz rám. - De nem hoztunk… óvszert. Úgy volt csak pancsolunk, nem…
  • Kérlek! Csak… egy kicsit - reszket a hangom a felindultságtól, ahogy átvetem a combom Ace derekán, és remegő ujjaimmal a fürdőnadrágja megkötőjét oldozom, s lejjebb csúsztatom. Érzem, hogy Ace felkeményedett a gondolatra és rávillantom a fogaimat.
  • Basszus Liv! - nyögi Ace, ahogy látja, hogy félrehúzom a bikinialsóm és ráereszkedem. Ace tenyere a vizes bikinialsómon. S én a mellkasára tenyerelve ringok felette.  A víz körbeöleli a lábszáramat és a térdemet. Ace időnként megemeli a csípőjét és tocsog a fűbe a pancsolónkból a víz.
  • Ó Ace… - lehunyt szemmel karmolom Ace mellkasát. -... gyakrabban kellene vízben csinálnunk - nagyon finom az egész, és közben izgat, hogy nem otthon vagyunk, bármikor erre sétálhat valaki. Bár sötét van, és a mi pancsolónk az utolsó a kertben.  Hátrahajtom a fejem. A hajam nedvesen súrolja a hátamat, s a kezem ökölbe szorul Ace mellkasán, ahogy közeledek a gyönyör hullámaihoz. Ace a fenekemen, és a csípőmön mozgatja a tenyerét. Ő is irányít, de én is gyorsabban hajszolom magam.
  • Ó Ace… még… még egy kicsit - kihasználva, hogy én vagyok felül gyorsabban ringatom a csípőm, s érzem, hogy mindenem készül megfeszülni.
  • Liv! Liv! Ne szoríts rá! - elakad a lélegzetem, ahogy hullámokban kezd elárasztani a gyönyör. - Basszus Liv! Szállj le... szállj már le! - Még remegek és vonaglok, miközben Ace szó szerint lelök magáról a pancsolóba.  Lehunyt szemmel ingatom a fejem a matracon. Félbemaradt a gyönyöröm, az ölem még mindig lüktet. Magamban élvezek még. Ace lihegve néz rám, én meg figyelem, ahogy még mindig csordogál a nedve.
  • Őrült vagy! - zihálja Ace. - Ez írtó közel volt! Basszus Liv! Mondtam, hogy ne szoríts rá! Majdnem benned mentem el!
  • Már annyira közel voltam.
  • Há én is! - szorítja a tenyerét a sapkájára Ace. Ahogy lassul a légzésünk, és a hevületünk, hirtelen kezdem kicsit hűvösnek érezni a pancsoló vizét a derekamnál. Fogalmam sincs hány óra felé járhat. De fázok.
  • Gyere, a kocsiban van törülköző! - áll fel Ace és felém nyújtja a tenyerét, hogy felhúzzon. Felállok és a papucsomba bújva dideregve követem Ace-t. A csomagtartóból átnyújt egy törülközőt, amivel felitatom magamról a vizet, s visszahúzom magamra a pamutruhámat. Ace nem zavartatja magát és nadrágot cserél, s beül a volán mögé.

Minimális a forgalom Manchester felé. Ace telefonján keresgélek a számok közt. Ariel azt mondta. Techno szex. Hiába keresek rá nem találom. Az ölembe eresztem Ace telefonját.
  • Sok számod van, de úgy látszik nincs meg minden - jegyzem meg kicsit keményebben.
  • Mit keresel? - kérdez rá nyugodtan Ace.
  • A te számodat. A techno szexet - felelem. Csak a szemem sarkából figyelem Ace-t. Vezet tovább nyugodtan.
  • Látom… beszélgettél Ariellel - feleli végül.
  • Igazad volt, itt aztán tényleg sokkal jobban megismerhettelek - vágom hozzá.
  • Most ezzel mit akarsz mondani? - néz rám oldalt.
  • Hát nem is tudom. Hol kezdjem? Láttalak az exeddel kábé fehérneműre vetkőzve. Vaó! Jó csaj! Nem is értem, hogy utána hogy fanyalodhattál rám.
  • Liv… ez…
  • Megtudtam, hogy csináltál egy állítólag kurva jó baszó számot! De te nem akartál zenét hallgatni a mi szexünkre, mert neked az túl intim a zenéhez.
  • Mert? Szerinted az exem sikolyait akarom hallgatni, ha veled vagyok? Ennyire betegnek nézel? - néz rám oldalt eléggé felhúzva Ace.
  • Hát nem tudom. De mondjuk megemlíthetted volna, hogy igen csinálni szoktál ilyen számokat is. Jobb lett volna tőled megtudnom, mint egy vadidegentől, akit éppen hogy két másodperce ismertem. De aki téged sokkal jobban ismer ezek szerint mint én, aki történetesen talán a barátnőd vagyok. Vagy minek nevezel, ha kapcsolatban vagyunk? A kikötőd vagyok baszd meg?! És mikor indulsz újra a szerelem tengerébe?
  • Basszus Liv már! Most mi bajod van?
  • Nem tudom! Felhúztam magam. Nem tudok versengeni az exeddel.
  • Nem is kell versengened vele.
  • Te ezt nem érted. Nagyon szar érzés látni, hogy milyen csajjal voltál évekig. Előttem. Azzal a nővel lefeküdtél.
  • És? Veled is. Tudod. Kapcsolatban - Ace feszülten veszi vissza a sebességet, ahogy egy teherautót előz.
  • Lehet beszélnünk kellett volna az előző kapcsolatainkról. Bár az enyémről te már mindent tudsz. Két alkalom volt az is szar volt. Mert annyira csak magával volt elfoglalva, hogy áll-e na meg hogy jól áll-e. Egy igazi taplóval feküdtem le, mert úgy látszik mindig megtalálom az ilyen alakokat.
  • Liv, nem tudom mit akarsz tudni Colleenról. Egy… buliban jöttünk össze. Mindketten DJ-k vagyunk.  Ő egy helyi rádióadónál dolgozik. Főként zenei szerkesztő, de szokott éjszakai műsort vezetni. Csináltunk pár közös számot. Meg volt, hogy közösen pörgettük a lemezeket.
  • Szeretted? - fakadok ki dacosan.
  • Persze, hogy szerettem. Mit gondolsz? Érzések nélkül baszok? Nem vagyok ilyen, ennyire már igazán ismerhetnél.
  • Akkor máshogy kérdezem. Még mindig szereted?
  • Nahát, én is ezt kérdeztem Dylannal kapcsolatban. Tőled.
  • Szóval?
  • Persze, hogy nem - csattan rám Ace.
  • Láttam, hogy néztek egymásra. Láttam, ahogy egymáshoz értetek.
  • Jaj Liv! Nyilván maradt egy bizonyos… intim érintkezésünk, hiszen évekig együtt voltunk. De ez semmit nem jelent.
  • Aha, persze.
  • Ne kezd ezt jó?
  • Jó. Hallani akarom azt a számot! - fakadok ki, és végülis ennyiben maradunk. Ahogy Ace sorházához érünk. Ace rosszkedvűen felmegy a gépéhez. Mire utol érem, már a számok között keresgél, aztán ráengedi a hangszórókra a számot. Azt a bizonyos techno számot. Földbe gyökeredzett lábakkal állok és kikerekedett szemekkel nézek Ace-re. Már az indítás is ütős.
  • Tuc-tuc-tuc- tuc….(tuc)áh..(tuc).áh… (tuc)áh… gyorsabban… (tuc)áh (tuc)Áh… (tuc)áh...óh igen…(tuc) áh… (tuc)áh...(tuc)áh… (tuc)áh… gyorsabban…. Még… még…  - Leesik az állam. Ez full teliben egy baszás. Nincs kérdés. Colleen hangjával, sikolyaival. Egy felvett akusztikai szeretkezés telibe.  Ace hihetetlen erejű dobszólót kevert alá, süt az egészből, hogy monumentális erők szabadultak el az ágyban. Ennek a számnak ereje van. És erotikus. Nagyon. Mintha egy pornót néznék. Kedvem támad tőle a szexre.
  • A technónál nincs ősibb ritmus - jegyzi meg Ace hűvösen. - Ezt akartad volna? Az első együttlétünkre?
  • Nem…
  • Hát én sem - feleli rá Ace megemelt szemöldökkel.
  • Ha ezt hallod Colleenra gondolsz igaz?
  • Elkerülhetetlen. Velem csinálta. Ezek… mi vagyunk. Colleen és én - a mondata ott marad közöttünk. A fülemben. Nem tudok mit mondani. Képtelen vagyok szóhoz jutni. Az én akusztikai szex számom megrekedt a Je T’aime világánál. Nekem az Ace-féle verzió egyszerűen...hűűű. Nem gondoltam, hogy Ace ennyire exhibicionista. Mégis csak egy intim együttlétük volt.  Nagyon minőségi szám lett tényleg. De hát mégiscsak arról szól. Hirtelen nem tudok mit kezdeni ezzel, ami rámszakadt.
  • Én… most lehet, hogy szeretnék hazamenni - nézek Ace-re zavartan.
  • Rendben - biccent Ace. Lekapcsolja a fényeket és a slusszkulcsát csörgeti. Manchesterben megint szemerkélni kezd az eső. Ace az ablaktörlőket időnként mozgásba hozza. A kocsijában próbálok megnyugodni. Ace egy számot indít.  Fritz Kalkbrennertől a Back home-ot. Mire anyámék háza elé érünk, már sűrűbben esik az eső. Nem tudom, lehet nem köszöntem el. Nagyon sok mindent kell most megemésztenem. Mikor beesek az ágyamba látom, hogy már hajnali három van. De nem tudok aludni. Rákeresek Colleenra.

2 megjegyzés:

  1. Annyira együttérzek Livvel... Annyira várom, hogy túllépjenek ezen, és megint olyanok legyenek, mint régen! ♥

    VálaszTörlés
  2. Rajta vagyok , hogy tulleptessem oket... bar nekem mar liv es ace mindenutt liv es ace mindegy hogy vannak kicsit rajongok most ertuk.❤

    VálaszTörlés