Egy kicsi füves területre értem, egy kis tisztás. Körbe fák, bokrok, különböző növények, és egy hosszan elnyúló magaságyás, tele egzotikus növényekkel. A tisztás felett apró színes lámpások és lampionok világítanak. Megvilágítják a tisztás füvét, akár egy táncteret. A magaságyástól indulva, pedig antikolt asztalon hosszában Ace otthoni DJ pultja, a laptopja, a fejhallgatója, a tisztás sarkaiban pedig hangszórók állnak.
- Ace! - elhűlve suttogok.
- Üdv, a privát szalagavatódon - teszi a tenyerét a derekamra, ahogy hátulról átölel.
- Egyszemélyes? - nézek rá.
- Kettő - mutat magára Ace. - A DJ már előállt.
- Ez… a Fletcher Moss Park? - nézek körbe. Voltam itt iskolai kiránduláskor. Egyszer. Nappal.
- Aham… - Ace a DJ konzolhoz lép és beizzítja a gépet. Én csak közelebb lépek a tisztáson befelé és körbeforgok. Nézem az éjszakai égboltot magam felett. A fényes kis gömböket, a körbeölelő fákat. A kis tisztás tele van Ace hangrendszerének erejével. A Draketől indítja a One Dance-t és pezsgőt bont. Két pezsgőspohárba tölt, amik ott vannak mellette az asztalon, s az egyik poharat átnyújtja. Koccintunk, s belekóstolok.
- Ez… alkoholmentes - nézek rá meglepetten.
- Persze. Nincs alkohol, straight edge szabály - biccent Ace. Ace tényleg tartja magát az elveihez. Nincs kivétel.
- Szóval, hogy csináltad? Kit fizettél le? - kortyolgatom a szőlő ízű alkoholmentes pezsgőt.
- Senkit. Ismerem a fenntartót.
- A fenntartó is techno-rajongó? - kérdezem.
- Nem - Ace röviden felnevet. - A Fletcher Moss botanikus kertből írtam a szakdolgozatomat.
- A szakdolgozatodat? - oké, most visszaköptem a pezsgőt a poharamba. Oda a hercegnő imázsom.
- Ja. Végzettségem szerint kertészmérnök vagyok. Vagy mit gondoltál DJ iskolába jártam? - néz rám kérdőn. Oké, hogy Angliában a kertészetnek nagy kultúrája van, elvégre az angol park kifejezés világhírű, tudom, hogy vannak akik ezzel foglalkoznak...
- Hát öööö…. Nem tudom. Igazad van, tényleg nem ismerlek - adom be a derekam. Meg sem álmodtam, hogy Ace-nek van iskolai végzettsége. Most nem lenézésből, csak nekem Ace olyan underground volt, aki lázad, kimarad a suliból, tetováltatja magát, és DJ-nek áll. Nem illik a képbe, hogy Ace megcsinált egy egyetemet. Hogy ez a srác itt egy mérnök. Ace-nek igaza volt. Fogalmam sincs, hogy ki ő. S le akarok vele feküdni.
- Nyugi, ezt csak az ismeretségi köröm kábé két százaléka tudja rólam - vigyorog Ace, s kiveszi a kezemből a poharat, s a két kezemet fogva táncolni húz. A két kezemnél fogva tart mozgásban, mert én csak nézem ezt a huszonnyolc éves srácot, akit nagyon nehéz lesz kiismernem. Ha egyáltalán sikerül valaha megismernem. Elhúzódom és ránézek. - Táncoljunk Liv! Most ne gondolkozz! - von magához újra Ace, s ütemre mozgat. Átkarolom, s az ujjaimat a sapkájára csúsztatom.
- Ma szeretném látni a hajadat - súgom erőtlenül. Ace beleegyezően bólint, s lehúzom a fejéről a sapkát, s az asztalra dobom. Ace haja előre bukik, ahogy lehajol hozzám. Már kétszeresen értem miért hord sapkát. Őrületbe kergetheti az előrebukó haja. Kipörget és a DJ-kontrollerhez lép. Átkeveri az új számot. A Daft Punktól az Instant Crusht. Némán figyelem. Ace visszajön hozzám és újra táncolni kezd velem. Elég nehezen mozgok a ruhámban, ez a sok anyag kicsit zavar engem is. Ace tart ritmusban, átfordít, és a hátamat a mellkasához húzza, s így ringat csípővel. A fejemet a vállának vetem, és nézem magam felett az égen a halványan fénylő csillagokat, a keretet adó színes gömböket. Azért kellett szervezés ehhez. A Fletcher Moss park most csak a miénk. Ez a tisztás nagyon tetszik nekem. De igazán az tetszik, amit Ace tett, csak nekem. Lehunyom a szemem és hagyom, hogy ringasson. Valójában csak ő mozog. Ace újra a DJ-pulthoz lép. A Milky Chance-től a Stolen Dance-t teszi fel.
- Tetszik ez a hely - jelentem ki, a pultnak dőlve.
- Ja, nekem is - bólogat ritmusra Ace, de ő nem a növényeket nézi, hanem engem. Visszamegyünk táncolni és megemelem a szoknyámat, hogy könnyebben mozoghassak. Az anyagot a kezemben lóbálva tudom igazán csak felvenni a ritmust. Ace nevet rajtam, de végül elbohóckodjuk az egészet. Elle Kingre már mindketten csak ugrálunk egymás kezét fogva. Ace-el végigbolondozzuk az egész tisztást és a környékét is. Ace megállapítja, hogy kánkánosnak kellene állnom, most a suli után. Ace a haját rázza, ami ritka dolog, hiszen mindig a fején van a sapka. Én meg csak kacagok rá, s a szoknyámat lobogtatom neki. Aztán Ace az uszályomat fogva végigvonatozza velem a tisztást. Ace megjegyzi, hogy most lát először igazán szoknyában, bár olyan hosszú, és sűrű tömény anyag, hogy már visszasírja a nadrágjaimat. Csak nevetek rajta. Egy ideig azzal próbálkozunk, hogy úgy pörögjek, hogy a szoknyám alá lásson, ha lefekszik a fűbe, de az egésznek az eredménye, hogy összegabalyodnak a lábaim és ráesek a fűben fekvő Ace-re. Ace átkarol és az alsó ajkamra harap. Pezsgős szőlőíze van neki is. A techno alapdob szól már egy ideje, mikor Ace letol magáról, feláll, és segít felhúzni engem is. Most kézen fogva követem a DJ kontroller mögé.
- Mutass nekem valamit! - szólítom fel.
- Mint a klubban? - kérdez rá Ace.
- Igen - biccentek rá, és az asztalkának dőlök.
- Jól van, hát… - Ace a haját simítgatja a füle mögé és nézi a DJ-pultját, hogy mit is mutasson nekem. - ...ugye mint mondtam. Létezik többféle DJ szoftver. Tehát nagyjából ezekkel fut maga a kontroller. A zenét beimportálom itt - mutat a laptopjára. - Itt vannak az effekt panelek - mutat a mindenféle gombokra. Elkezdi lejátszani a következő számot. - Csinálhatok például egy ilyet - lenyom egy gombot. - Akkor visszafelé játszik. Egészen addig, amíg nyomva tartom. Ezekkel elég jó kis műveletet lehet csinálni. - Összeteszi a két kezét és mereng, aztán megint a pulthoz lép. - Aztán a zene idejében lehet változást előidézni, ami a folyamatos lejátszást megzavarja. Ez a legtipikusabb DJ-technika, amit szerintem mindenki ismer. Amikor megfogom a lemeztányért és így csinálok - oda-vissza tologatja. - Ha elengedem a lemeztányért, akkor onnan folytatja a zenét, ahol félbemaradt. Tehát a zene folytatódott. Ezt általában akkor szoktam használni, hogy ha azt akarom, hogy keverésnél ütemre jöjjek. Itt negyedeket és nyolcadokat kell számolni, tehát ezzel a legegyszerűbb ütemet egyeztetni. - Ace megint mereng kicsit, majd folytatja a DJ bemutatóját.
- Vagy csinálhatok egy ilyet. A tárcsa tekerésével keresem ki a zenében a nekem megfelelő részt. Amit hallhattál a 12 perces mixben is. Mondjuk a refrént, vagy egy-egy szakaszt. Aztán ezekkel a gombokkal tudom az ütemeket egyeztetni és összecsúsztatni. Ez az effekt adja például azt a hatást, mintha egy gyenge nyomatékú lejátszó éppen leállna - mindig amit mond, azt éppen megcsinálja a pultján, ide-oda nyúlkál, észre sem veszem mikor melyik gombot és kiálló pöcköt ragadja meg. Annyira gyorsan és rutinosan mozog ezen a szerkezeten a keze. - Ez is elég tipikus megakasztásnak számít. Aztán lehet azt csinálni, hogy kiválasztok mondjuk négy vagy nyolc ütemet, és ezt az ütemszámot kezdem gyorsítani, vagy lassítani és ismételtetni - ezt is bemutatja. - Illetve ezek a gombok itt arra jók, hogy ha van egy zenében egy-egy elem, akkor ezek a gombok jelzik az adott elemet. Például így lehetett egy gombnyomással bedobni a you don’t own me suttogást Gracetől. Akárhova bedobhattam volna ezt a mondatot. Ott volt ez a mondata, és a gombnyomásra előhívhattam, és ezzel aztán lehet játszadozni. Tehát ritmus, nyolc ütem gyorsítás, megakasztás és bedobom a gombbal azt az egy mondatot. - Ebből is csinál egy bemutatót, aztán belekarolok és magam felé húzom. Ace a karjai közé zárva a pultnak dől, s lassan nedves csókban egyesülünk. Ace futólag elhúzódik, s elindít egy számot.
- Gyere táncoljunk még! - súgja, s kézen fogva maga után húz a pult mögül a tisztásra. Iyeokától indította a Simply Fallingot. Egy elég lassított techno remixet csinált belőle. Nagyon minőségi DJ munka. És tipikusan Ace stílusa. Már tényleg én is kezdem kiismerni Ace egyéni stílusát a remixjeiben. Ace magához von és az orrát a hajamba mélyeszti. Átkarolom a tarkóját és hagyom, hogy betöltsön minket a zene, a csendes ég alatt. A legtökéletesebb szalagavató, amit csak elképzelhettem magamnak. Kettesben Ace-el. Ace karjai lassan simítják a derekamat, ajkai az arcomon rebbennek, mintha csak pillangó suhogna a levegőben. Lassan kifordít és visszahúz magához, s a karjaiba zár. A mellkasa a hátamat melegíti. Nem akarom, hogy vége legyen ennek a számnak. Minden csodálatos. Ace karjaiban lenni az éjszaka alatt. Tényleg nagyon- nagyon beleszerettem ebbe a srácba. Iyeoka elhallgat és az alapritmus megy, nem akarom, hogy vége legyen! Megfeszülök. Aztán a semmiből ismét beúszik a fődallam. Mintha a kívánságom teljesült volna, Ace egy nagyon jó, hosszított remixet csinált. Megnyugodva dőlök Ace-nek, aki tovább ringat, ajka a halántékomon pihen. A szorítása kicsit engedett, de most újra érzem a karjaimon a karjait. S még valamit. A csuklómon enyhén hűvösebb kemény fém érintését érzem. Nincs rajtam csuklódísz, hiszen nem partnerrel érkeztem a szalagavatómra. Először azt hiszem, hogy Ace erre gondolt, és egy csuklódíszt kapok tőle. Lehajtom a fejem és kinyitom a szemem. És nem. Ace megemeli kicsit a csuklómat és egy sötét bőrszalagot kezd lassan feltekerni a csuklómra, s végül rögzíti a horgonyban a hurkot. Kiszáll a fejemből minden. Ace kilép mögülem és oldalt lépve megkerül. Állok és a karkötőt fogom a csuklómon. Hallottam már ezekről a karkötőkről. Bár még nem ismertem olyat, akin láttam volna. Ace a zsebéből kihúzza a karkötő párját. Úristen! Képtelen vagyok felfogni! Ace megfogja a kezem, és a kezembe teszi a másikat. A hűvös horgonyt fogom. Aminek az ívén egy gravírozáson csillan meg a lampionok fénye. Megemelem kicsit, hogy lássam mi az, s benne ott a véset: L&A. Levegő után kapok. Ó…
- Ace! - suttogom. Nem hiszem el! Ace csináltatott nekünk egy gravírozott páros horgonykarkötőt. Sokkal jobb mint bármilyen csuklódísz a világon. Nem tudom, most lehet el fogom bőgni magam. Ace a saját csuklóját tartja, s szavak nélkül is megértem mit akar. Ugyanúgy, ahogy ő csinálta én is előbb a fém horgonyt illesztem a csuklójára, aztán lassan elkezdem körkörösen feltekerni a bőrszalagot Ace csuklójára, s a kis hurkot átbújtatom a horgony ívén. Ace megfogja a kezem, én meg csak nézem kettőnk csuklóján az azonos ékszert. Nem kérdés, a jelentése. Kapcsolatban vagyunk.
- Liv? - kérdezi halkan Ace. Olyan lassan emelem fel a fejem, hogy nekem is egy örökkévalóságnak tűnik. Aztán ahogy találkozik a tekintetünk Ace az ajkaimra hajol. Csillagok robbannak előttem. S Ace magához szorít, olyan szenvedéllyel, mint még soha.
Te jó ég, Callie, előttem is csillagok robbantak, úgy érzem... Egyszerűen hihetetlen, hogy milyen csodálatos estét rittyentett Ace Livnek... És azok a karkötők, atyaég... Imádtam!
VálaszTörlésHát nem lett annyira átütő, mint amilyennek a fejemben gondoltam. de már így maradt.
TörlésHa ez nem lett átütő, akkor el sem tudom képzelni, a fejedben hogy nézhetett ki!
Törlés😆hat a fejemben....ott sok minden jobb szokott lenni 😅 es meg nem ert veget az ejszaka Liv es Ace szamara...
TörlésSzia Callie!
VálaszTörlésMár megint annyira fantasztikus, komolyan, mindig van valami, ami ad a karaktereidnek egy pluszt. Imádom, hogy egyik sem átlagos és mindegyikben van valami új izgalom.��
Ez a privát szalagavató dolog nagyon elnyerte tetszésem, ráadásul annyira ők voltak. Nekem nagyon bejön ez a mindenhová zene stílus, nem tudnék zene nélkül élni, most sem megy. :)
A horgonynál úgy mosolyogtam, mint egy erdei alma. :) Annyira jól néznek ki az ilyen karkötők és az, hogy egy ilyennel koronázta meg a közöttük létrejött kapcsot, eszméletlen. :)
Százas szögeken ülve várom a folytatást! :)
U.i.: Kérlek, ne légy bizonytalan! Biztos vagyok benne, hogy az íráson kívül is vannak még dolgok, amikben bámulatos tehetséged van!:) Én nagyon sok élmény köszönhetek neked és tántoríthatatlanul biztos vagyok benne, hogy még jó sokan így vannak vele! :)
《Bius》
Szia Bius!
TörlésHát ez a szalagavató. Bevallom azt érzem, ez volt Liv számára a legjobb szalagavató, bár nekem lett volna ilyen. Sok tényező volt már itt és egyesültek ezekben a fejezetekben.
A szalagavató témában vonakodtam egyébként. Azt tudtam, hogy Ace kizárt, hogy elmenjen. De így... valami egészen más élmény lett. Még nekem is.
A horgony ügyben. Hát... bárcsak az én időmben is lettek volna ilyenek, bár belegondolva az őrületbe kergettem volna az összes volt pasimat, hogy szeretnék egy ilyet. :)
Fuh ma annyi mindent összeolvastam mh szex témában, hogy kisült az agyam tőle. Kezdem egyre jobban felértékelni Müller Péter féle megszólalásokat - bár még mindig nem vagyok rajongó - , mert amit összehordanak szent meggyőződéssel az oldalakon, mindenféle cikkírók, nők és férfiak egyaránt hát... meredek. Főleg, hogy el is hiszik, amit leírnak. Istenem kezdem azt érezni, hogy egyre kevésbé látják a valóságot azok, akik elárasztják a netet valami szöveggel. Több szociológiai és pszichológiai tanulmány kellene nekik.
Na hát próbáltam itt férfiszemléletet gyűjteni magamba, szerencsére a férfiak legalább még inkább hallgatnak a témáról :) úgyse nagyon lenne már mondanivalójuk, amit értelmileg alá tudnának támasztani, hogy mi miért van.
De ettől függetlenül Ace-be szerelmes vagyok. Kész... már megint alkottam valakit, akit függhetek. :)
Zene... hát én elég vegyesen állok a zenéhez. Az biztos, hogy életemben nem hallgattam ennyi zenét, mint Ace és Liv történeténél. :)))
Folyt köv. ;)
Pusszantlak:
Callie