Kedves Max_7

Kedves Max,

kitaláltam egy játékot neked. Online csillagászati szakkör, csak neked. Lenne kedved? Csillagnézés. Majdnem olyan, mint egy igazi csillagtúra, de végig otthon lehetsz. Nem kell a túra és rövidebb az idő is. Tehát? Benne vagy?

Chelsea

Szia,

oké. attól függ. Mi lenne ez a játék?

Max

Kedves Max, 

felfedezzük együtt a csillagokat. Átküldöm a csillagtérképet. Keresd meg az égen a következő csillagképeket: Sas, Hattyú. Lant, Cepheus. Keresd meg melyikben látszik a Tejút egy részlete.

Chelsea

Szia,

Jók a csillagképek, megtaláltam őket. Arra tippelek, hogy a Hattyú úszik a Tejúton. :)

Max

Kedves Max,

jó tipp. Keresd meg a saját csillagképedet, a Halakat. Az ókori rómaiak ezt a csillagképet Vénusznak társították. Az égbolton nem ezek a legfényesebb csillagok, sőt a Halak csillagai elég halványnak számítanak, igazán csak vidéken láthatod őket jól. Ebben a csillagképben van az M74, ami így ránézésre egy autóútnak tűnik, mi csillagászok ezt a galaxist szeretjük észlelni, a mélye egy fekete lyuk. 

Chelsea

Szia,

ez kicsit ijesztő. Most elköszönök jó éjt.

Max

Kedves Max,

holnap este ugyanitt?

Chelsea

Szia,

holnap nem jó, egy barátomnál leszek.

Max

Wave Blackpooli luxusingatlana tujasor mögé bújik. Annyira sűrű a környező örökzöldek sora, mintha teljesen külön állna ettől az éjszaka nyüzsgő tengerparti várostól. A medence sötét vize, talán az égboltot akarja visszatükrözni. Csobban a víz. A medence szélére visszateszem a sörösüveget. Én a medence szélének vetem a hátam és a fejem felett  a csillagokat nézem. Wave a medence szélére könyökölve az udvari fényeket nézi. Időnként nedves ujjaival átsimítja lófarokba fogott haját.

• Még mindig nagyon meleg a víz? - kérdezi.

• Most már lent van a sör - vigyorog London. - Az hűt.

• A gyerek miatt napközben harminc feletti hőmérsékletre van állítva a víz, de most levittem huszonhétre. Idő kell mire beállítja a teljes medence hőmérsékletét - nézi a kapcsolót Wave. - Mondtam, hogy csak éjfélre gyertek - vigyorog ránk.

• A sör miatt jöttünk hamarabb csak - kacsint London.

• Az legalább be volt hűtve - kortyolja a sört Wave.

• Mi van veled Corn? - bök meg London. A fejemet ingatom.

• Szokásos, póker, unalom, anyám. Csesztet, hogy miért nincs barátnőm. Igaza van amúgy anyámnak, nem játék az élet. 

• Nem csak játék. Még nem tettem le róla, hogy kihívlak egy játékra. Csajozós játékra - vigyorog rám.

• Nem vagyok benne a játékban - ingatom a fejem.

• Te vagy a legnagyobb játékos.

• Nekem a szerencse nem játék.

• Szerencsét adhat a sors Corn, de boldogságot nem. Boldogsághoz mindenkinek annyihoz van joga, amennyit maga meg tud szerezni önmagának - néz rám Wave, ahogy mellettem könyököl a medence szélén.

• Tehát ti boldogok vagytok én meg nem? Most komolyan ezt akartad mondani? Ez egy vicc - úszok el tőlük.

• Hát minket nem csesztet az anyánk és nekünk van gyerekünk is - vigyorog Wave.

• Mert ti aztán nagy élettapasztalattal csináltatok gyereket -  grimaszolok.

• Én egy szórakozóhely mosdójában csináltam a gyereket -  jegyzi meg London. - Én nem szóltam - löki el magát a medence szélétől London is és mellettem lubickol hátúszással.

• Jó, hát én lehet, hogy egy fehérneműszalon öltözőjében csináltam - nevet Wave legyintve, a medence szélénél maradva néz minket, ahogy úszunk néhány hosszt versenyre. - Egyébként...  lehet, hogy a te ágyadban  csináltam Corn. Az egy babagyártó ágy - jegyzi meg, ahogy mellé érek.

• Na akkor azért nem viszek oda egy nőt sem - kortyolok a sörből. - Nem vagytok előttem a legjobb példa. Belegondolva micsoda barátaim vannak! Mit is várok?

• Akkor végy példát rólunk: mosdó, öltöző, Corn menj el egy koncertre és csinálj fel valakit - röhögi London.

• Én nem vagyok ilyen spontán. Csak anyám ne csesztetne ennyit ezzel a témával. Én az egészre tennék magasról.

• Ne beszélj vele!  Az a bajod, hogy túl jó a kapcsolatod az anyáddal. Akkor állj össze vele!

• Barom! - csapom felé a vizet. London nevetve elúszik a közelemből.

• Még mindig semmi? - kérdezi elkomolyodva Wave.

• Semmi. Találkoztam nőkkel nem arról van szó, hogy nem. De… én csak beszélgetni akarok velük semmi többet. Nem akarok érzelmeket, nem akarok testi kapcsolatot. Csak a véleményük érdekel, a kommunikáció, a barátság.

• Ezek szerint csupa intellektuális nővel találkozol. Akikkel évek múlva se jutna eszébe egy férfinak  se a szex.

• Lehet. Nem gondolkodtam még ezen.

• Tudod mit Corn, ha meghúzol egy csajt fizetek neked, komolyan - vihogja London.

• Oké.

• Mi ketten is fogadjunk? - bök Wave mellkasára vizes ujjal London.

• Fogadok, hogy Corn az elkövetkező tíz évben sem fog egy ágyba kerülni nővel - bólint rá Wave. 

• De magabiztos vagy - morogja London.

• Mert én láttam, amit te nem. Nem láttad a múltkor Cornt, egy brazil tangás csaj mit le nem vágott neki a teniszpályán. 

• Raknivaló volt? - vihogja London.

• Az. Kegyetlenül jó segge volt a csajnak.  Egy páva nem csinálja azt a tollaival, mint amit ő a seggével. Riszált ide-oda. A végén odajött, hogy bocs, de a haverodnak nem kérhetném el a számát? - nevet Wave. - Szerválgattam volna neki, vagy csinálok vele egy kis mixet. Vegyespárost. Akármit. Vagy csak simán rácsaptam volna a fenekére a teniszütőmmel. De Corn...

• Corn meg csak a labdát ütögette,  a földhöz, értem - néz át rám London.

• Túl arrogáns volt az a nő. Nem is az esetem. Annyira nyomult, borzalmas volt. Látványosan illegette magát. Botrányos volt a viselkedése - fintorgok.

• Corn, az életet élvezni is kellene. Földi élvezetekkel - vihogja London.

• Inkább egy egész estés póker veletek - zárom le a beszélgetést.

Már harmadjára csörög a telefonom. Nem lehet kinyomni annyira erőszakosan csenget. A sliccemet rángatom és fogadom a hívást.

• Szia, mi ilyen sürgős anya? - fogom a vállamhoz a telefont.

• Szia Max! Mit csináltál? Nem vetted fel.

• Anya, éppen a mosdóban vagyok és hugyozok. Az egyik kezemmel éppen a farkamat markolom.

• Jó, nem kértem részleteket - feleli kimérten. - Ha majd tudsz normálisan beszélni hívj vissza, addig ne is beszéljünk inkább.

Letette. Kinyomott. Felhív, aztán kinyom. Érthetetlen egy nő. Az anyámat nem tudom megérteni, akit születésemtől ismerek. Mit várok hát magamtól? Hogy ismerhetnék meg egy nőt, akit sose fogok ennyire régről ismerni? Ez képtelenség.

Christina Richardson mosdója egy szép mosdó. Elegáns mogyoróbarna színekkel. Olyan a mosdója, mint a bézs szőnyege, a drapp bársonykanapéja, a barna ejtett nyakú felsője. Minden nyugtató melegbarna árnyalatokban van. Nyugalom. Mint minden az életemben. Egy szerencsejáték se hoz izgalomba, mi hozna hát izgalomba ezek után?

Átmosom az arcom Christina mosdójában és nézem ahogy a vízcseppek lecsepegnek az államon. Nincs kedvem egyik nővel se beszélgetni, se az anyámmal, se a pszichológusommal. Letépkedem a papírtörlőt és áttörlöm az arcom. Kidobom a kukába és visszatérek Christina társalgójába a kanapéra. A heti egy órás bérelt kanapémra. Tele vagyok bérletekkel. Kondibérlet, teniszpályabérlet. Lehet jó lenne nem bérelni dolgokat, hanem a sajátomnak tudni. Birtokolni és tulajdonosává válni. Talán ez a párkapcsolat lényege is. Ki tudja?

• Magamnak is rossz vagyok társnak. Hogyan lehetnék valakinek jó társa? - kérdezem. 

• Miért gondolod, hogy rossz társ lennél Max? Magadnak miért vagy rossz társa?

• Önmagam ellensége vagyok. Csupa olyan dolgot csinálok, amivel még magamnak is keresztbe teszek.

• Mint például?

• Nem azt teszem, amit igazán tennem kellene.

• Mit kellene tenned Max?

• Akármit, mást, nem unatkozni végre.

• Mi a nem unalom számodra Max.

• Hát… 

• Tudsz ilyet mondani az életedből Max?

• Nem - Christinának csak a szeme rebben. Nem emelné meg a szemöldökét, ahhoz túl jól nevelt és túlságosan a pszichológusom. Semmi kritika. Semmi reakció tőle. S ahogy ezt felismerem egyszerre megértek valamit, az életemből. Ezért szeretek Christinához járni. Mert ez… a szülői házra emlékeztet. Nincs tomboló reakció. Semmire.

• A szüleim. Soha nem vertek. Egy toll legyintést sem kaptam soha. Semmit. Nem bántottak. Nem szidtak. Nem kiabáltak velem. Ellenkezőleg. Ha valami “rosszat” tettem, akkor elnémultak. A büntetés a csend volt. Csend. Nem beszéltek velem. Nem kommunikáltak. Kommunikációs űrben voltam. Percekig. Órákig. Napokig. Hetekig. Volt valami fojtogató ebben. Valami dermesztő csend. Valami megfagyott állapot. Némaság. Mint, amikor lemerülsz a víz alá és a felszín zaja megszűnik.  Az a tompa morajló csend. 

• Mi volt a leghosszabb ilyen büntetésed Max?

• Amikor elkerültem otthonról. Szándékosan  a legtávolabbi egyetemet választottam Cornwalltól. Manchesterbe jelentkeztem az egyetemre. Akkor majdnem fél évig nem beszéltem egyáltalán a szüleimmel. Nem volt kapcsolat - fásultan nevetek. Szinte sírni szeretnék. - Látod Christina. Visszakerültünk a kiinduló pozícióba. Nincs kapcsolat… mert… a szüleimmel nem volt kapcsolatom. 

• Hogyan élted ezt meg?

• Trauma. Amíg kicsi voltam a szobámban sírtam.  Ha rosszat tettem mindig ez volt a válasz: eredj a szobádba és gondold át mit tettél. Nem szóltak hozzám. Nem is néztek rám. Nem értettem. Nem értettem, hogy miért szűnt meg a kapcsolat. Bocsánatot kértem sírva, újra és újra és… nem volt elég. Nem értettem a helyzetet. Gyerek voltam. Nem értettem, hogy  a legrégebbi kapcsolatom, az anya-gyerek kapcsolat, miért tud ennyivel megszűnni. Hogy nem válaszolnak. Hogy nincsenek válaszaim. Hogy elég rosszat tennem és onnantól megszűnik a kommunikációm, A kapcsolatom - nevetve dobom a kis dohányzóasztalra a telefonom. - És anyám, most ugyanígy akar büntetni, mint egy gyereket. Kinyomja a telefont. Akkor ő nem beszél velem. Ezért szerettem meg a halakat. Velük nem lehet kommunikálni. Nem lehet kapcsolatot teremteni. Nincs közös élettér. Nincs közeg. Ők vízben élnek, én a szárazföldön. Két külön élet. Ők is láthatnak engem, én is láthatom őket, de sem hang, sem fizikai kontaktus sem semmi…. semmi, amit megvonhatnak tőlem. Legfeljebb én nem adok nekik enni. Ez az egyetlen kapcsolatunk. Hogy én táplálom őket.

• Mi lenne, ha ezt keresnéd akkor. Az egyetlen pont, amivel képes vagy kapcsolódni. A táplálkozás. A randik nagy százaléka egy kávé, egy ital, de a halak ebben élnek, folyadékban, nekik táplálék kell. Tápláld a tested és a lelked is Max.