A kolostor árkádja
alatt a hóba szórt magokat csipegették a madarak. Éles kiáltásra röppentek szét
a téli lakomáról. A kápolna félreeső részében imákat mormoltak, minden
kiáltásra mintha hangosabbá vált volna az ima, s egy-egy mondatfoszlánya
behallatszott a nyitott ablakon át:.. áldott vagy te az asszonyok között… s
áldott a te méhednek gyümölcse…
-
Áhhh! – Charlotte a feszületre szegezte
a tekintetét, ahogy a görcsös fájdalom végigszántotta a gerincoszlopát, végiggyűrűzött
a derekán, s le a hasán. Pihegve dőlt
vissza a párnákra, s levegő után kapkodott. Nem érezte a téli hideg hűvösét,
ami csupasz fenekét nyaldosta, mert forró, lázas izzadtság gyöngyözte bőrét.
-
Már mindjárt megvan a kisbabája
Charlotte, nyomjon erősen! – bíztatták a nővérek.
-
Az ördögbe is! – szorította össze a
fogát. A nővérek sietve vetettek keresztet. – Azok az átkozott de Noirok! –
szitkozódott Charlotte, ahogy újra nekiveselkedett és nyomni kezdett. A nővérek
újra csak kereszteket vetettek. Charlotte megkapaszkodott a rácsos ágy hűvös
szélébe és préselte, nyomta ki magából a magzatot.
-
Pedig úgy reménykedtünk, hogy karácsonyi
gyermek lesz, akárcsak Jézus! – mosolyogtak össze az ágy felett a nővérek.
-
Szedje össze az erejét Charlotte! Már
látom a fejét! – bíztatták az asszonyt.
-
Ó Robin! Ha tudnád, hogy gyűlöllek most
ezért! – vicsorította Charlotte és fogát összeszorítva minden erejét beleadva nyomott.
-
Ez az! Ez az! Még egy kicsit nyomjon
Charlotte! – várták a csecsemőt egy tiszta lepedővel az ágy végében. Charlotte felhúzva
a térdét a torkában szorító feszüléssel, küszködött, ereje fogytán volt, de
mielőtt végleg kimerült, éles panaszos sírás csattant a kolostor kopár termébe.
Charlotte erőtlenül rogyott vissza az ágyra, de szemével aggódón nézte a
körülötte tüsténkedő nővéreket.
-
Egészséges?
-
Bizony, életerős és egészséges
Charlotte! – hallatszott a megnyugtató válasz.
-
És…? Fiú vagy lány?
Vége
Charlotte
az orvosnál
Charlotte
felpislantott, s le sem vette a szemét az ajtóról, amíg az be nem csukódott
Robin mögött. Az orvos a magasított ágy mellett állt. Köpenyébe dugott kezekkel
és Charlotte-re nézett.
-
Soha
nem kaptam még különösebb levelet – jegyezte meg az orvos.
-
Értse
meg doktor úr fenyegetett helyzetben vagyok – vette fel a köntösét Charlotte,
hogy mégse az egyszerű hálóingben üljön.
-
Pénzt
ad azért, hogy ne csináljak semmit? – nevetett rá az asszonyra.
-
A
hallgatását és azt a kis hazugságot fizetem meg. EZ a férfi bármire képes lenne
a gyerekéért.
-
Az
látszik rajta.
-
Igen,
én is ettől féltem – sóhajtotta Charlotte, ahogy kivette a táskájából a
borítékot és az orvosnak adta.
-
Had
találjam ki, övé a gyerek.
-
Igen.
-
De
nem ő a férje.
-
Valóban.
Bámulatos éleslátás doktor úr – csillant meg Charlotte szeme.
-
Abortuszra
ritkán jelentkeznek házaspárok – jegyezte meg a doktor.
-
Ez
igaz. Nézze, el kell hitetnem vele, hogy ez a gyerek többé nem létezik.
Különben üldözne amíg csak élek. Ahogy a gyerekem se lenne biztonságban többé
tőle. Tud nekem ebben segíteni?
-
Szerintem
ha azt mondom minden rendben van, az végülis igaz nemde? – tette zsebre a
pénzzel teli borítékot az orvos.
-
Megteszi.
-
S
hol akarja megszülni a kicsit?
-
Visszamegyek,
a régi kolostorba, ahol egy ideig éltem, ott jó kezekben leszünk – mosolygott
Charlotte.
-
Ha
mégis meggondolná magát, tudja a címem – fogott kezet az asszonnyal.
-
Köszönöm
doktor úr.
Szia Callie!
VálaszTörléstudod,3 a magyar igazság,de 4. a ráadás! :D
Ez..ez..elképesztő volt. pont akkor hagytad abba,mikor kiderült volna,fiú-e vagy lány a kicsi. Te mindig tudod,hogy lehet izgalmassá tenni a történetet!
Charlotte azért fizetett a dokinak,hogy hallgasson,ravasz vagy Charlotte! Akárcsak a kitervelő :)
Ez most egy új történet,nemde?
Várom a válaszodat és az újabb részeket :D
Üdvözöllek: Nita :D
Szia Nita!
TörlésNem ez nem új történet. Az volt a lezárása a Vigyáz ránk a Holdnak. Amennyiben még érdekel titeket a folytatás, hát akkor azt majd jelezzétek. Egyelőre ez a történet már lezárva. Ha folytatom a Vigyáz ránk a Holdat, az már új cím alatt lesz, Charlotte visszatérésével az erdőbe.
Üdv: Callie
U.i.:A mai idézet,
VálaszTörlésNem elég jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell!
A jószándék kevés!
Több kell - az értelem!
Mit ér a hûvös ész?!
Több kell - az érzelem!
Ám nem csak holmi érzés,
de seb és szenvedély,
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!
(Váci Mihály)
- ez volt a ballagásomon :D
Igen, jó kis vers :)
TörlésHali Callie!
VálaszTörlésEgy ideje követem a blogodat és nagyon király. Kicsit féltem ettől, mert azt hittem tönkreteszed Robinékat, be végül minden egész jó lett.
Üdv:
Eszti
Ui.: Ez a gyerek Armand?
Szia Eszti!
TörlésEgy másik sötétben bujkáló olvasóm :))) aki előtört a fénybe. Azért nem szeretném tönkretenni Robinékat, de azért szerettem volna egy kicsit árnyalni ezt a képet róluk. Meg a házasságukról.
S örülök, hogy a végíteleted az: hogy egész jó lett. Mert szerintem is :)))
Hogy Armand-e? Hát majd ha lesz érdeklődés akkor kétféle alternatívát tudok ajánlani
1. Megtudjuk, hogy ki a gyerek
2. megtudjuk, hogy mi zajlik Charlotte erdei visszatérése után.
Ez a két opció van. amennyiben a felkínált szavazás helyett, most ez a kérdés izgatna titeket jobban. Ti döntitek el nem én :)
Üdv: Callie
Szia Callie!
VálaszTörlésHát igen ez az a rész számomra,amielőtt azt hittem semmi sem tud meglepni és semmi sem tudja a biztosítékot nálam kicsapni,de...ez a rész vitte a pálmát és fantasztikus volt.Azt hittem semmi sem fog történni,de ez aztán tényleg húú...!
Most már felvetődött bennem minimum 3 kérdés aminek a válasza majd kiderül a többi fejezetből,de most már bizonytalan vagyok mindennel,hogy hogy fogja magát Charlotte ebből kihozni és mi lesz itt még az még egy nagy titok...!
Egyszerűen te egy istennő vagy ebbe az írásba,mindig meglepsz és én csak kíváncsian várom mi lesz a Robin-Maria páros sorsa és a Charlotte-Lionel páros sorsa.Nem bírok már magammal. :)
Most már tényleg nem tudom hogy hogy fog folytatódni a történet,de várom már a holnapot! :)
Puszi: Cyca
Szia Cyca!
TörlésLecsaptam a biztosítékokat? No jé?! Hát csak elértem? Igazán nagyon-nagyon örülök. Mert forradalmi vérpezsdítést akartam keresztülvinni.
Semmi sem fog történni? Oké elismerem van jó pár olyan fejezetem, amiben semmi érdemleges nem történik, de azért most igyekeztem feszültségeket generálni, hogy kivágjam azokat a biztosítékokat.
Helyes. Végre, végre kérdések vetődtek fel. Jaj ezt úgy szeretem, azt meg még jobban, ha ezekről tudok is :)))
Tehát mielőtt tévképzetekbe ringatnátok még mindig magatokat további esedékes fejezetekről, leszögezem, ha egyszer azt írom egy fejezethez, hogy Vége, akkor az alatt a cím alatt az a történet véget ért! Lehet ez nem egyértelmű nektek, mert most kifejezetten függővéget hagytam. De attól kész ennyi volt. Holnap nem lesz új fejezet és holnapután sem. Nincsenek további fejezetek. Ideje döntenetek, hogy miről is akartok olvasni és akkor majd elkezdek újra fejezeteket írni, ha lesz rá időm.
Tehát neked is azt írhatom, hogy mi legyen? Kértek új szavazáskiírást, és akkor tovább megy a két nagy párossal a történet: tehát Robin-Maria, Charlotte-Lionel, de onnan, hogy Charlotte visszatér az erdőbe?
Vagy inkább a gyerekre vagytok kíváncsiak?
Vagy hagyjuk most a témát és helyette lépjünk Forestra, Liamra, vagy a kezdeteknél Charlotte-Lionel
Tehát én várom, hogy mit akartok, miért fogtok itt lázadozni nekem a blogon :))) Kíváncsi leszek mit szeretnétek.
Pusz: Callie
Szia Callie!
VálaszTörlésHát most elég nehéz döntés elé állítottál szerintem minket! :D
Igazából engem mind a kettő folytatása érdekel.Szeretném azt is tudni hogy a gyerek fiú vagy lány és mi lesz Charlotte-tal meg a picivel,és fúrja az oldalamat az is hogy a 2 párosunkkal mi lesz miután Charlotte visszatér!Én mindkettőre kíváncsi vagyok. :) Telhetetlen vagyok! :D Nem szeretnék tudatlan maradni és kétségek közt lenni. :)
Puszi: Cyca
Szia Callie!
TörlésVéletlenül kihagytam valamit.Engem még annak a bizonyos levélnek a sorsa is érdekel,amit Charlotte írt Marianak. :)
Szeretném tudni hogy Robin odaadta e a levelet Marianak és ha igen hogyan reagált Maria,mert ez sajnos nem derült ki.
Puszi: Cyca
Szia Cyca!
TörlésLátom sikerült izgalomban tartani titeket a folytatással kapcsolatosan, nos erre keresgélem a megoldást, hogy hogy tudom mindkettőt írni és feltenni párhuzamosan nektek és akkor semmiből sem maradtok le :))) Még ezeken logikázok itt a napokban. De szerintem hamarosan láttok valami eredményt is. :)
Puszi: Callie
Szia Callie!
TörlésCsak nyugodtan logikázz,én türelmesen várom a csodálatos folytatást,mert te mindig szupereket írsz és tényleg értesz hozzá hogy csigázd fel mindig az olvasókat! :)
Puszi: Cyca
Szia Callie!^^
VálaszTörlésHű, már nem is emlékszem mit akartam neked hosszasan írni. Sajnos nem voltam netközelben, se gépközelben így sehová nem tudtam leírni gyorsan (na, mert hát papírom se volt). De annyi azért eléggé megmaradt, hogy: meghatódtam. Őszintén bekönnyezett a szemem egy kevéskét, amikor Charlotte levelét olvastam. Végig tudtam, hogy nem akart ő rosszat, csak egy kisbabát. Mégis tarkón vágtam volna egy-két dologért. De ahogy olvastam a levelét... én már nem haragszom rá, és Robinra sem. Bár sajnálom, hogy ennyire elvesztette a józan eszét, megszállott lett és hibá követett el,de... melyikünk nem követ el hibát? Na jó, illett volna átgondolni, de nem hibáztatom. Minden megbocsátva. :))
Meglepődtem Charlotte-on. Ezek után már csak egy valaki miatt sír a szívem: Lionel. most akkor konkrétan neki nem lesz gyereke? :( Pedig mennyire akart ő is. Még Charlotte távozását is annak tudta be. Mi lesz a házasságukkal ezek után? Előbb-utóbb úgyis összehozza őket a sors. Elég feszült pillanat lehet az.
Várom hogy melyik történettel folytatod, most már én is érzem azt, hogy Maria és Robin pihenhetnek egy kevéskét, hiszen ők tisztázták az ő részüket.Jöhetnek a többiek. :) De természetesen, amihez van kedved! Nagyon várom!
puszi:Gréti
Szia Gréti!
TörlésNem is tudom, mit mondjak, mit írjak. Sokat gondolkodtam én is a folytatáshoz. Hogy mit is írhatnék tovább, hogy akkor melyiket is válasszam, mihez írjak nektek. Végülis én mégis úgy érzékeltem, hogy ezt a történetet szeretnétek tovább látni, hiszen maradtak kérdések, nem tudjátok a válaszokat. Azért tudom, hogy a folytatás sokaknak nem lesz ínyére. Tehát válaszokat kapni fogtok, viszont nem biztos hogy tetszeni is fognak nektek ezek a válaszok. Konkrétan azt hiszem, hogy neked nem fog tetszeni az ami a folytatásban jön.
Pusz: Callie
Nem fog tetszeni? :( Ez nem olyan biztoos!:))
TörlésJaj, Callie úgy tudod, hogy hogyan kell felcsigázni az embert! Nagyon, nagyon várom a folytatást! A két lehetőség amit felkínáltál (1. Megtudjuk hogy ki a gyerek; 2. negtudjuk, hogy mi zajlik Charlotte erdei visszatérése után.) közül az én választásom a következő: MINDKETTŐ!!! Ezt tudom mondani, mert nagyon érdekel mind a kettő. Várva várom a folytatást, addig is puszi! :)
VálaszTörlésSzió!
TörlésFeladtátok nekem is a leckét ezzel, mert a mindkettő nem egy történet, hanem két külön történet, amit egyelőre nem tudom, hogy tudok majd megoldani, hogy lássuk mindig az események egymásutánját. lehet két cím alatt indítom a két történetet és aztán hol az egyikhez hol a másikhoz kerülnek fel a fejezetek és majd csak az oldalaknál lesz rendszerben, egymásutániságban a fejezet, hogy könnyebben olvasható legyen. Ezzel talán kedvezek azoknak is akik nem szívesen olvassák majd az új fejezeteket, Charlotte hazatérése után, mert azokat nem lesz muszáj olvasniuk.
Pusz: Callie
Drága Callie!
VálaszTörlésBocsánatot kérek, amiért egy hétig eltűntem, de a nagyszüleimnél voltam falun, ahol még tévé sincs, nemhogy számítógép vagy internetkapcsolat. A végeláthatatlannak tűnő kipakolás után - utálom az ilyesfajta melót, a falra mászok és ideges vagyok tőle mindig - rögtön megnéztem, hogy áll a blogod, és bevallom őszintén, szavakat sem találok rá..! Annyi mindent tanultam már tőled az írásról, hogy el sem tudod képzelni! Ezek a váratlan fordulatok, csavarok, az izgalom fokozatos fölcsigázása, sorsfordító pillanatoknál hagyod abba mindig, ezért mindig mindenki kitart a blog mellett, és folyamatosan nézi, hogy mikor jön már a következő fejezet... Imádom ezt a történetet! Folytasd, de minél hamarabb, mert nagyon-nagyon várom, hogy mi lesz!
Sok puszi: Laura
Szia Lau!
TörlésLegalább élvezted az internet előtti kor gyönyöreit, remélem kikapcsolódtál. Voltak fordulatok, nekem is az életemben, tehát most kevés időm van írni. Magyarán semmi időm. Talán majd karácsony környékén tudok ismét írni egy kicsit. Addig is jó tanulást neked!
Pusz: Callie
Drága Callie!
VálaszTörlésIsmét eltűntem , de bepótoltam a kihagyásaimat.:)Az első gondolat amit hozzáfűznék a történethez:
Elegem van már a sok szomorú történetedből!Remekül írsz , imádom olvasni az írásaid te tényleg erre születtél...de lassan már nem akarom olvasni mert elmegy tőle az életkedvem....esküszöm , nem vicc! Lehet csak én vagyok ilyen nagyon érzékeny lelkű (ezek után csak erre tudok gondolni) de ezt nem bírom elviselni.Már majdhogynem fizikai fájdalmat okoz!Bár igazából ez is csak azt mutatja ,hogy tényleg mennyire jó író vagy , mert így át tudod adni a "fájdalmakat".
A másik amit nem értettem az a Lionel-Charlotte story mert ugyebár én úgy vettem ki az előző történetekből amikor szóba került a megismerkedésük , hogy mekkora szerelem lángolt közöttük meg hasonlók.Most szinte teljesen más volt benne ugyebár.Teljesen érzelemmentes házasság közös érdekek miatt.(Akármennyire is mondta Lionel részegen ,hogy szereti Charlotte-ot.)
Ezek után könyörgök neked ,hogy valami boldogabb történetet írj mert legközelebb felvágom az ereimet a gép előtt letargiám közepette.Oké túlzás , de esküsöm ,hogy néhány főszereplő helyében már megtettem volna.Szóval kérlek!!!!!!!!!!!!!!!
Remélem nem bántottalak meg , de tényleg őszintén így gondolom:)
Millió puszi:
Natalie
U.i.:Most komolyan?!Robin és Charlotte együtt , Robin meg le se szarja Mariát?!.....Erre inkább (jobb ha) nem mondok semmit....
Szia Natalie!
TörlésOlvastalak már régebben, csak nem volt érkezésem még válaszolni neked. Először is megértettem a kérést és igyekszem teljesíteni. Az igazság az, hogy most itt Robinéknál én eléggé untam már a Robin-Maria témát. Nem arról van szó, hogy nem szeretem őket, mert szeretem őket együtt. Arról volt szó, hogy egyszerűen már nem volt értelmes ötletem, hogy mivel tudnám a magam számára is élvezetessé és izgalmassá tenni az írást. Hogy hogyan tudnám azokat a helyzeteket amik a Fenyvesek lordjában megjelennek tartalommal is megtölteni, előzményekkel, kerek egésszel, kiteljesíteni. Összekapcsolni, nos ez volt az, ami engem feldobott és lelkesített, én alapvetően nem éreztem szomorúnak ezt a vigyáz ránk a hold történetet, inkább felkavarónak, meghökkentőnek és ezért újszerűnek.
De igyekszem valami jobbat kitalálni legközelebb...
Pusz: Callie
Drága Callie!
VálaszTörlésszorgos kis olvasódnak bizonyulhatok ám hisz nem rég találtam(augusztusba) rá a blogodra de imádom.néha annyira ideges lettem, amikor olyan megcsalós vagy őrjöngős részek voltak(olyankor magamról megfeledkezve szitkozódtam és eldobtam a telefont).Már vártam,hogy mikor érek a végére és meglepődtem,hogy már mióta nem írtál...nem tudom biztos nyomós okod lehetett rá:)
nos engem nagyon váratlanul ért és kiakadtam mert ezzel minden más lesz...de gondoltam hogy valami ok kell hogy Maria és Robin ne legyenek jóba hisz így kezdődött el a blogod:) nagyon szavakat sem találok annyira letaglózott ez az egész..csak Gratulálni tudok az írásodhoz:)
újonc olvasód:Zsófi
Kedves Zsófi! :)
TörlésÖrülök, hogy írtál nekem és köszönöm :) Augusztusban akkor lázas olvasási hangulatod lehetett, mert remélem azért beletelt pár napba mire a végére értél minden történetnek. Főleg hogy én már évek óta irogatom őket itt.
A nem írásomnak elég nyomós oka van, elég sok minden leköt most, főleg hogy sokat utazok, konferenciákra készülök stb. most elég nagy a pörgés és nagyon fáradt is vagyok már. Nem sok pihenés van és semmi szabadidő. Kikapcsolódásról már nem is beszélek. Sajnos ez most egy ilyen időszak, ezt nekem is át kell vészelnem. de ez a szeptembertől decemberig tartó idő mindig ilyen. Ez az előző években sem volt sokkal jobb.
Az íráshoz pedig elmélyedés kell, ehhez nem lehet fél órás futó szünetekben odaülni. Ehhez néhány nap tényleges kikapcsolódás kell, amikor semmi más nincs a fejemben csak a szereplőim és a történet.
A történettel valóban igyekeztem egyfajta jogfolytonosságot teremteni a Holdudvarban jártam és a Fenyvesek lordja között, ezért meg kellett teremteni azt az alaphangulatot, ami majd jellemezni fogja a Fenyvesek lordja elejét. Nos szerintem körülményekhez mérten sikerült ezt élvezetesen és megfelelő, sőt elfogadható alaphangulattal megtölteni. Még folytatni fogom egy új cím alatt a történetet, amiben azért hozom tovább ezt az egész helyzetet, és persze Armandról is lesz még szó. valami ilyesmivel fogom szerintem folytatni.
Remélem azért élvezhető volt még így is a történet. :)
Üdv a blogon és remélem rendszeres látogatóvá és kommentelővé válsz:)
Callie
Szia Callie. Nagyon jok amiket írsz én imádom olvasni. mikor várható folytatàs?? már nagyon kiváncsi vagyok hogy mi fog történni.
VálaszTörlésSzia, hát... ehhez kell pár nap szünet. nem is tudom, talán majd itt az őszi szünet tájékán, de ha nem is, akkor majd karácsony környékén már lehet számítani frissítésekre, akkor sűrűbben nagyobb adagokban. Addig már nincs is olyan sok :) na jó ezzel inkább magamat bíztatom :) De türelem és jönnek a fejik :)
VálaszTörlésCallie