Kapszula-elmélet

Amy

“Kapszula gardrób kísérlet ismételten. Alapszínek ugyanazok: zöld, kék, fekete, rózsaszín. A kapszula-elmélet titka az egymással jól párosítható ruhatár. Minden kapszula konkrét darabszámú, mint két nadrág, négy top, két pár cipő, két kardigán. Ez az alap kapszula. Ezt a kapszula gardróbot pedig úgy kell bővíteni, hogy a bekerülő ruhadarab minél több mindennel kombinálható variációt adjon. Izgalmas válogatás lesz a saját gardróbomban. A héten hozom a részleteket.” Amy blogbejegyzés 17.44

Képtelen vagyok kapszulagardróbot csinálni. Miféle divatblogger vagyok, ha még erre is képtelen vagyok? Lehetne kapszulám utazáshoz, munkához és esti szórakozáshoz is. De igazán egyetlen kapszulám sincs. Elég nehéz kialakítani egy ilyen kapszulát, ha az a lényege, hogy a gardrób új eleme illeszkedjen az előző darabokhoz. Na és ha nem az anyósom levetett gönceiből állna az új elem, talán még sikerülne is.

Az anyósom nem vörös hajú, rengeteg piros és sárga ruhája van. Olyan, mint egy papagáj, én ezekkel semmit sem tudok kezdeni. A fehér nekem nagyon nehéz szín, főleg a bőrszínem miatt. Esélytelen. Ezért elég sok fekete és kék ruhát öröklök tőle.

Kellyvel kivételesen nem mesét nézünk, hanem Mary Berryt, ahogy az epreket porcukorba forgatja és a pudingja tetejére halmozza egy kanál tejszínhabbal. Megkívántam az epret. Az egyetlen gyümölcs, ami a hűtőben biztosan megtalálható, úgyhogy a konyhába sietek. Epret mosok, leporcukrozom és visszatérek Kellyhez a kanapéra.

• Kifésüljem a hajad?
• Nem. Jó. Nem - azért kifésülöm a haját. Összefogom. Mary Berry csónakázik. Ezer éve nem csónakáztam. Azt se tudom mikor csináltam bármi mást, ami nem ruhákkal kapcsolatos. Csak hogy megerősítse a gondolataimat lejár a mosógép, és a ruháskosárba gyűjtöm az illatosított szárítós ruhákat. Biztos szakmai ártalom, de borzalmasan utálok ruhákat pakolni. Ki-be. Állandóan. Szekrénye, fiókba, vállfákra. Összehajtani. A bugyikat itthon is bugyiszortírozóba rendezem, feltekerve, mint az üzletben. Megszokás. Mintha csak az üzletben pakolnám a raktárból ki a fiókokba a fehérneműket.
• Van kedved még festeni, mielőtt átmegyünk Júliához?
• Majd Júliánál festek - rázza a fejét. Ráhagyom. Júliánál általában videóznak, de legyen. Csak ne essen. Lehangoló, ha esik. De hiába volt minden fohász. Esik. Kellyre esőkabátot húzok, én csak egy széldzsekit kapok magamra és átsietünk Júliához.
• Szia!
• Szia! - Danny, Júlia iskolás fia. Három évvel idősebb Kellynél, ha épp nem dobálnak valamit egymáshoz jól kijönnek.  Ma nincs jó kedve.
• Mi az? - kérdezem, de Danny csak vállat ránt és maga után inti Kellyt.
• Semmi. Gyere! -  Én az emeletre megyek, ahol Júliát sejtem és közben megszabadulok a vizes széldzsekimtől.
• Te meg hogy nézel ki? - mér végig Júlia.
• Most mi bajod? - fekete sztreccsnadrág, és sötétkék enyhén áttetsző felső van rajtam. Dupla anyag, enyhe kivágással.
• A hajad, pocsék - belenézek a tükörbe. Az utolsó festés után annyira száraz a hajam, mint a drótkefe. - Mit használsz rá?
• Sampont? - nézek fel Júliára, ahogy leültet a fésülködőasztalához. Összeírtam egy listát, még egy-két hete Kellyvel, miközben rajzoltunk, de már nem tudom hova tettem. Arra felírtam karotinos hajbalzsamot és fényvédő sprayt is, de már el is felejtettem. Annyi minden jött rá azóta. Júlia a saját kozmetikumai között keresgél, végül egy tubussal tér vissza és a tenyerére nyom belőle, aztán néhányszor áthúzza az ujjaival a hajamat fésülve. Kicsit nedvesebb és elnehezültebb lesz tőle a hajam.
• Ezt nem kell kimosni - nézi Júlia és elkezdi kicsit a hajtövek felé ruggóztatni a hajamat, hogy enyhe hullámot kapjon. Zselés anyag lesz, így szárad meg. Júliának jó fodrászkellékes cuccai vannak.
• Komolyan lapos cipőbe akarsz menni a randira?
• Mert?
• Mert úgy nézel ki, mint egy nagybevásárlásra készülő anyuka. Keresek neked egy körömcipőt.
• Nem kell.
• De kell. Ahogy egy türkizkék tunika is. Nem engedlek kékbe ma.
• Miért nem?
• Ma nincs rajtad parfüm. Erősebb cucc kell.
• Tulajdonképpen mi ez? Nekem. Hétvégi unaloműző? Nem izgulok és nem számít.
• Mi a fenét olvastál indulás előtt? Maupassantot vagy Nicolas Sparksot?
• Használati útmutatót, a szárítási programhoz - Júlia a gardróbjában jön megy. Egy kis háromszöge van, még létra is van a gardróbban.
• Lássuk csak, ez nem, ez sem… - Júlia rámnéz, aztán vissza a vállfákon suhogó ruhákra. Tologatja ide-oda a ruhákat, végül leemel egy vállfát és átadja. A tükörben nézem magam. Mélyebb színű lett a hajam a zselétől, nehezebb, rendezettebb, nincsenek kósza hajszálak sehol. Júlia elvégzett egy stílustanácsadói képzést is. Szerintem érződik. Talán ezért lett üzletvezető is. Nem tudom.
• Ez a darab jól jönne a kapszula gardróbom esti szórakozáshoz részlegébe - állapítom meg, és áthúzom a fejemen.
• Én a te korodban ezzel a testtel, minden éjjel bulizni járnék - sóhajt Júlia. - Rádnézek is innom kell, hogy elfelejtsem oda az ifjúságom.
• El sem kellene mennem - Júlia elém rakja a cipőket is és  egy sminklemosót.
• Mosd le! Újat csinálunk.
• Miért?
• Csak, bízz bennem. Parfüm nélkül még jobb hatást fogsz elérni és ezt bebizonyítom neki - Júlia metszőn összepréseli a száját eltökélt. S ettől nevetnem kell. Harcot szimatol és élvezi, ha győzhet.

Egy órával később kisétálok az üzletház elé. A sötétben parkoló autók közt észre sem veszem Wave audiját. De ő nyilván látta, ahogy közeledek, mert egyszerre felvillannak a kocsi lámpái. Beülök mellé és ő gázt ad.

• Blackpoolba megyünk? - kérdezek rá.
• Igen - feleli. Nagyon távolságtartó. Csendben tesszük meg az utat a lakásig. Nincs szórakozás, nincs játékterem. Nincs semmi. Wave a konyhapultra dobja a kulcsot. Várakozón nézek rá. Közelebb jön és a nyakamba hajol. Érzem az arcszesze illatát. Érzem a teste melegét. Úgy fordulok felé, mint virágok a nap felé. De elhúzódik.
• A fürdőszoba, arra van - int a fejével a folyosóra.
• Mi? - nézek rá.
• Zuhanyozz le!
• Nem bízol bennem?
• Ez nem bizalom kérdése. Játszunk nyílt lapokkal. Hajat is moss!
• Ezt nem gondolod komolyan?
• De igen - néz rám sötéten.
• Te nem vagy normális.
• Feromon? Ühüm. Nyomás, mosd le magadról! - Wave betol a fürdőszobába. Elegáns fürdőszoba, mint minden ebben a lakásban. Olyan, mint egy szálloda. A falon tartóban van a hajszárító. A szappantartóban egy patikatégely van. Fürdőkrém. Illat, szag és minden allergéntől mentes, natúr, fehér krém. Patikai semleges fürdőkrémet szerzett be? Ez komoly? Te jó ég! A sampon is patikai parfümmentes allergénmentes.  Egy percig habozok, hogy kilépek a játékból, de aztán úgy döntök csak azért sem. Ráérősen teleengedem a kádat. Végre gyerek nélkül vagyok. És addig fürödhetek, amíg ki nem hül a víz. Végülis ez is a kikapcsolódás egy formája. Tehát ráérősen fürdőzöm, a szagsemleges patikai fürdőkrémmel és samponnal mosakszom. Nagyon kényelmes kád, támasztja a tarkómat és kényelmesen végigér a lábam benne. El tudnék képzelni egy ilyen kádat otthonra. Ahol nem fürdőjátékokkal és hercegnős tusfürdőkkel van tele a kád széle.

Szárítás után a hajam tragikus módon elvesztette az állagát, amit Júlia belevarázsolt. Nem öltözöm vissza, csak a fehér wellness-fürdőköntöst kapom magamra és meghúzom a derekamon a frottír megkötőket.  Szag és illatmentes vagyok. Mint egy baba. Wave a kanapén ül, előtte az asztalkán két éttermi doboz. Csak ahogy megkerülöm a kanapét látom, hogy elaludt tévénézés közben. Természetfilmet nézett. Kis oroszlánok úsznak az anyjuk után.

• Megmenekültek a kicsinyek? - kérdezem, s megköszörülöm a torkom.
• Valami vadat ejtettek a nőstények. Nem tudták eldönteni, hogy vigyék a kicsiket, vagy hagyják magukra őket, mert nélkülük gyorsabbak lennének.- Wave megdörzsöli a szemét és rámnéz. Éppen csak felületesen aludt. Végignéz rajtam.
• Rendeltem kaját.
• Jól hangzik - biccentek és leülök mellé, és a lábaimat a fürdőköntös alá felhúzom a kanapéra. Kisüveges ásványvizet rendelt mindkettőnknek. Úgy látszik ma semmilyen érzékszervünket nem akarja elbódítani. Teljesen szín józanon akar. Érdekes. Wave előre nyúl és az egyik dobozt átnyújtja nekem, a másikat az ölébe veszi. Nézzük a kis oroszlánokat, ahogy sírnak és visszahúzódnak a partra. Az anyjuk is visszafordul.
• Nagy természetbarát lehetsz, ha ezt nézed.
• Nem. Corn hagyta a tévét ezen a csatornán, akié a lakás. Én meg nem akartam kapcsolgatni neki. Biztos szereti, ha ez jön be, ha bekapcsolja a tévét - félig se esszük a késői vacsorát és nem tudjuk meg, hogy mi lesz az oroszlánok sorsa, mert Wave tenyere a combomra simul, majd végig a lábszáramon, nincs rajtam bugyi. S nem kellett a parfüm.

Kora hajnalban ébredünk. Még álmos a reggel. Nem igazán tudom mire véljem, de igazán Wave sem tudja. Önmagunk megerősítése? Vagy csak Wave döntésének a bizonnyítása volt? Én tudtam, hogy ez lesz. Amikor felvettek az üzletbe és beálltam az üzlet parfümválasztékára azért izgultam. Feromonnal megspriccelve közlekedtem a városban. Idegesen bámultam vadidegen férfiak arcába, hogy mi van, ha nekem esnek, egy kis feromonhatásra. De a legjobb tesztalany példám Gary volt. Aki legfeljebb megjegyezte, hogy jó az parfümöm. Ennyi. Semmi reakciót nem váltott ki belőle. Ahogy másokból sem.

A férfiakat nem ez motiválja és nem ez alapján döntenek. Nincs meg a szerelmi bájital receptje. Felfigyelnek egy mély dekoltázsra, egy rövid szoknyára, egy illatra, de nem ezek miatt tartanak vonzónak egy nőt. A szerelem és a vonzódás is olyan dolog, amire nincs értelmes magyarázat. Nem lehet ilyen egyszerű dolgokkal megmagyarázni, mert minden érzelmi kapcsolat ennél sokkal bonyolultabb, összetett és érthetetlen. Az igazi  érzelmekre, valójában nincs magyarázat, és nem is kell. Megszületnek. Léteznek. Vannak.

Wave vizet forral. Kérdés nélkül is teát készít, nekem is. A pultnál állunk mindketten és méregetjük egymást.

• Hogyan adsz erről számot? - kérdezek rá, és futólag rámosolygok a bögre felett.- Semmi feromon, és mégis?
• Hát igen, ez… újabb kérdéseket vet fel - néz komolyan Wave.
• Keresed a válaszokat?
• Mindenképpen - biccent röviden.
• Ezt a várost még csak este láttam - nézek ki az ablakon a pultra könyökölve. - Jó lenne itt egyszer sétálni, amikor száraz minden és nem esik. Este, vagy nappal.
• Lesz még rá alkalom - ígéret van a hangjában. Egyszerre kezdem úgy érezni, hogy a héten veszélyes fordulatot vett a kapcsolatunk. A feromonok miatt. Nem tudom mi játszódott le Wave fejében, de… keveset aludt. A fél éjszakát a szavannán töltötte, mert vissza és visszakapcsolta a tévét. Sokszor fordultam az ágyban és láttam, hogy a kanapén ül és hang nélkül nézi a tévét. Megválaszoltam volna neki, mindezek nélkül is, hogy nincs köze a feromonnak semmihez, legfeljebb felerősít valamit, ami amúgy is létezne. De nem hitt volna nekem. Ráhagytam. Jöjjön rá magától. Ez egy ilyen játék kettőnk közt.
• Gondolod? - fordulok felé kérdőn.
• Persze - Wave annyira komoly ma reggel. Minden reggel sokkal komorabb, mint este volt. Ma nagyon sok minden foroghat a fejében.
• Ez azt jelenti, hogy folytatjuk?
• Igen. Sőt, igazad van, egyszer kipróbálhatnánk ezt a várost nappal is.
• Kerítünk rá alkalmat. Induljunk? - még csak reggel hét óra van. Kelly reggelizni fog, mire Júliához érek.
• Most célszerű lenne. Vár egy egész iratmappa rám, és át kell néznem még ma - Wave sietve pakol el utánunk. Csendben ülünk a kocsiba. Még mindenki alszik. Hétvége van. Wave tele van gondolatokkal. Látszik, ahogy merőn maga elé nézve vezet. Nem is akarom megzavarni, csak mielőtt kiszállok jegyzem meg.
• Wave, ne gondolkodd túl. Ez csak játék.
• Van, hogy a játék komolyra fordul - mondja és úgy csókol búcsúzóul, hogy az, egész héten kísérteni fog.