Blackpool

Amy

A kézfejem a szivárvány minden színében játszik. Talán a meleg színtartományokból több jutott ki, de még mindig nem találtam meg a tökéletes színt. Ideges vagyok, mint egy elsőbálozó lány. Az én teljes sminkfelszerelésem és Júlia fésülködőasztalbeli fiókrepertoárja szanaszét dobálva a lakkozott fehér asztalkán és még mindig nem döntöttem abban sem, hogy egyáltalán milyen rúzs legyen rajtam.

• Ez nekem nem megy - nézek a tükörben Júliára. Újabb színcsíkot húzok a kézfejemre, hogy lássam a bőrömmel kontrasztban a rúzs színét.
• Micsoda? - Júlia megemeli a szemöldökét.
• Lefújom. Nem megyek el. Ma annyira nyomott a hangulatom is.
• Talán alapozhatnál egy kicsit - Júlia Martinit kortyolgatva engem néz. - Mitől vagy ideges? Te ebben a szituban semmit sem veszíthetsz.  Legfeljebb lemaradsz egy érdekes éjszakáról.
• Ez a srác… nem is tudom, túl sok nekem.
• Azért mert Gary lagymatag hozzáállásához vagy szokva, aki helyett te hozod a döntéseket és irányítod az életeteket. Az biztos, hogy ez a Wave nagyon nem ilyen. Uralkodó típus.
• Abban a kötözős stílusban? - grimaszolok.
• Nem, horoszkópikusan - bazsalyog a Martinijába Júlia.
• Fel vagyok én erre készülve? - sminklemosóval dörzsölgetem a kézfejemet.
• Amy, te egy kaméleon vagy, belesimultál a Garyvel való életbe, de képes lennél másra is, ha akarnád.
• Lehet, hogy nem akarom.
• Akkor nyugodtan ihatsz velem Martinit - nyújtja át a másik poharat Júlia. - Itt maradsz velem, és házibulit tartunk - kacsint, átveszem a Martinit és nagyot kortyolok. Nézem magam a tükörben, mit is akarok? Egy unalmas estét otthon, hétvégén egyedül, amiben már annyi részem volt, vagy letesztelni, mit tartogat ez az éjszaka?
• Szerinted le akar majd velem feküdni?
• Elég elképzelhető - bólint rá Júlia. A tükörképemmel szemezek, belekortyolok az italba. Júlia leteszi a karcsú martinis poharát a fésülködőasztalra. - Valld be, hogy titkon te is ezt akarod! - rekedtesen suttogja a tükörbe.
• Jól van - kiiszom a martinimat és felvértezem magam.

Fél kilencre készülök el. Júlia mestermunkát végzett. Csak féloldalt tűzte fel a hajam, egyetlen ezüst csattal. Egy fekete, ujjatlan, pánt nélküli ruha van rajtam az egyik vállam felé magasabban felér a ruha szegélye, az alja pedig az ellentétes combomnál rövidebb, de nem kurvás. Térd felett ér. Testhez tapadós ruha, mint általában a koktélruhák. Teljesen natúr anyag, semmi dísz, semmi minta. Nagyon jó sztreccses anyag, teljesen rámfeszül. Alatta a fehérneműszalon egyik fekete szettje. Pánt nélküli melltartó, csak a szilikongumi tapad a bőrömre és adja a tartást. Tűsarkú fekete cipőt veszek hozzá, és intenzív élénkszínű rúzs mellett döntöttem.

Júliával úgy egyeztettünk, hogy ő visz el kocsival az üzletház elé, szemmel láthatóan nem zavarja, hogy ivott. Júlia nagyon könnyedén vesz mindent, igaz jelenleg az egyik helyi rendőrrel jár, és Júlia elég nyugisan vezet. Úgy beszéltük meg, hogy megvárja, amíg Wave felvesz az üzletháznál, hogy ne kelljen egyedül ácsorognom az utcán, ilyen öltözékben.

Elég kihalt a parkoló már ebben az órában. Júlia mellett ülök az anyósülésen és a parkolóba egy fekete audi kanyarodik be.

• Ez ő lesz - szólal meg Júlia. Iszonyat határozottan és magabiztosan jelenti ki. Pont úgy, ahogy a kocsit a sofőrje vezette.
• Biztos? - lehet Júlia kocsijában kellene maradni?
• Igen. Na menj már! - Mély levegőt veszek és kinyitom az ajtót. Kiszállok. Érzem, ahogy talajt fogok, hogy meginog a lábam.  Júlia kacsint, és becsapom az ajtót. Az egész jelenetet mintha, Júlia szemével látnám. Ahogy én megindulok, és ahogy Wave kiszáll, arcon csókol és tenyerét a derekamra simítja. Nagyon pasis arcszesze van. Mennyire ismerem Wave-t? A nevén, a hitelkártyáján, az email-címén, és néhány fehérneműjén kívül semmit nem tudok róla. De igazság szerint lehet, hogy nem is akarok. Az autónak új autó illata van, mintha éppen a szalonból gurult volna ki a kocsival, hogy értem jöjjön.  Sehol egy porszem, az egész kocsi nagyon minőségi. Mit csinálhat ez a srác? Remélhetőleg nem amatőr pornófilmekhez szed fel csajokat. Ilyen kocsival. Ilyen külsővel, az ő hitelkártyájával, nem nagyon tudok elképzelni mást.

Júliára számíthatok, ismerem annyira, hogy tudom, már lejegyezte Wave rendszámtábláját és talán a rendőr barátjával le is futtatja a srác háttértörténetét.

• Elég késői időpont a játékhoz - jegyzem meg.
• A legjobb játékokat este lehet játszani - feleli rá Wave, és szinte érzem a kézmelegét, ahogy sebességet vált. Ez a mondata…istenem, megremegek rá belülről.
• Nagy játékos vagy? - kérdezem.
• Vannak nálam nagyobbak, de ma megállapíthatod - feleli nyugodtan.
• Mennyire vagy jó játékos?
• Ma megtudhatod - feleli.
• Honnan ismerek fel egy igazán jó játékost?
• Egy jó játékos tud veszíteni, és tudja, mikor kell kiszállni - próbálom mérlegelni amiket mond. Nagyon elvonja a figyelmemet, hogy látom az izmos karját, ahogy lazán fogja a kormányt.  Kicsit megriadok ettől az intim helyzettől, hogy sötétben együtt kocsikázunk valamerre, és én még az irányt sem tudom. Szinte nincs is forgalom. Nincsenek lámpák, nem kell lassítani. Wave nem lépi túl a sebességhatárt és ez engem is megnyugtat. Ha betartja a szabályokat, akkor nem teljesen kiszámíthatatlan.
• Mindennel így vagy?
• Mármint?
• Kapcsolatok, élet… helyzetek.
• Általában igen. Tudni kell kiszállni. Tudni kell, hogy mikor kell kiszállni.
• És mindig tudod, mikor kell kiszállni?
• Amikor eljön az ideje.
• Érdekes filozófia. Lehet… hogy bölcsebb vagy nálam.
• Nem tudsz kiszállni?
• Nem. Soha, semmiből - egyszerre zuhanok magamba. Ez a beszélgetés nagyon furcsa kanyart vett. Éreztem, hogy ma iszonyat nyomott hangulatom van. Ha erre iszok, még jobban magamba zuhanok. Az ital az alaphangulatot erősíti fel, ha eleve rossz a hangulatom, csak még jobban magamba fordulok. Ez a beszélgetés nem biztos, hogy jó irányba halad ahhoz, hogy ma este jól érezzem magam.
• Ma megmutatom neked, hogy mikor kell kiszállni - néz rám Wave és a tenyerét a térdemre simítja. Talán ez az első érintése, ami nem erotikus, s nem izgulok fel tőle. Aztán, ahogy a meleg tenyerét a térdemen hagyja érzem, hogy tévedtem. Mégiscsak felizgultam tőle. Talán az érintése váltja ki ezt belőlem. Mindegy, hogy mikor és hogy érint meg.

Ez után a kijelentés után valahogy már nem is igényeljük, hogy tovább beszéljünk. Csak a reflektorfény megvilágításban látom, hogy hová érkeztünk: Blackpool, Wave visszaveszi a sebességet és a kikötővárosban lassan végiggurulunk. Wave lassit, fékez, és megáll. Leparkoltunk. Nem kapkod. Nem sürget. Hagyja, hogy emésszem a helyszínt. A színes fényekkel világított épületre a Genting Casino Blackpool van írva. Eltátom a szám. Ma este egy kaszinóba hozott! Tényleg játszani akar! Erre nem gondoltam.

• Gyere, gyakorolhatod a kiszállást a játékból - megemeli a szemöldökét, és enyhén mosolyog is hozzá. Csak csippanással zárja le mögöttünk a kocsit, és a derekamon tartva a tenyerét együtt lépünk be a kaszinóba.

Lehet, hogy nem vagyok már fiatal, de még életemben nem voltam kaszinóban, szóval kábé azt sem tudom, hogy hova nézzek, és hogyan viselkedjek egy ilyen helyen. Wave elég nyugodt és rutinos. Kifizeti a belépőnket. Elég helyismerete lehet, mert úgy mozog, mint aki nem először jár itt. Svédasztalos menü van, és showműsor is, nem csak a játékasztalok. Wave egy méregdrága koktélt is vesz nekem.

• Mivel szoktál játszani? - kérdezem, miközben az asztalnál ülőket figyelem.
• Főleg pókert játszom.
• Semmi rulett?
• Rulett? Az nem az én műfajom. Ott ész nélkül pakolják néha a téteket. A pókerben lehet döntéseket hozni. Van idő. Érzed a lapjárást. Ha rossz a lapjárásod, kiszállsz, ennyi. Egy asztalnál nem szabad maradni, ha ott sorozatosan vesztesz.
• Van ebből érdemi bevételed?
• Ide nem a nyereségért járok. Hanem a szórakozásért - nagyon futó a mosolya. - Van, hogy a játékot nem szabad túl komolyan venni. Ezt nem volt még, aki megtanítsa neked? - kérdezi és most már komoly. Leülünk egy asztalhoz és  Wave engem is bevisz a körbe. Nem vagyok egy nagy pókeres. Hamar ki is esek, és Wave-t nézem, amíg játszik. Inkább tényleg szórakozik és nem veszi túl komolyan. Figyelem, hogy hogyan csinálja, és mikor áll fel az asztaltól.
• Rossz lapok? - kérdezek rá.
• Nem voltak rossz lapok, csak nem akartam nagyon elhúzni az időt, akkor sokat vártál volna rám. Szeretnél rulettezni? - a bólintásomra eldobálunk néhány zsetont a rulettasztalnál, de Wave-nek igaza van, ruletten nem lehet nyerni. Meglep, hogy a kedvemért azért szórt el néhány fontot.
• Szoktál játékasztalnál ismerkedni? - kérdezek rá. Wave nagyjátékos, biztosan csajozott ilyen helyeken is. Láttam azt a szőke lányt is velem, tudom, hogy könnyen szerez szép nőket.
• Nem. A játéktermekben játszó csajok nagy része a pasijuk pénzével játszik. Vagyis van valakijük.
• Ezt így tudod?
• Persze. Nem nagyon szeretek kapcsolatokba belerondítani - némán bólogatok és próbálom raktározni ezt az információt. Ha tudná…!
• S volt már lány, aki rádhajtott játék közben?
• A pókerasztalnál ha beszélgetés indul általában azért, hogy kipuhatold a komoly ellenfeleket, vagy megzavard a játékban. Tehát éppen elő szokott fordulni, de egyrészt így kiejteni valakit szemétség. Másrészt, ha így vadászik valaki pasira, akkor főleg azt akarja megtudni, hogy mennyire stabil anyagilag, milyen a háttere. Sokan erre mondják, hogy a nők pénzéhesek, de én inkább azt látom benne, hogy biztonságra törekednek. Egy férfi, akinek van elképzelése a jövőről és akar is tenni érte, az biztonságosabb, mint az aki hazárdjátékot játszik az életével, a kapcsolatával és később a családjával.
• Nagyon komoly gondolkodás - a férjem nem gondolkodik így.
• Ezért nem keresek komoly kapcsolatokat. Nem akarom hogy mérlegre tegyenek, hogy elég jó vagyok-e.
• Honnan veszed, hogy én nem akarok komoly kapcsolatot? - kérdezek rá nyíltan.
• Te nem akarsz komoly kapcsolatot. Látszik a hozzáállásodon. Nem akarsz mindenáron mindent megtudni rólam, a szüleimről, a munkámról, a terveimről, a kapcsolataimról. Még igazán akivel láttál arról sem beszéltünk.
• Akkor egyikünk sem akar komoly kapcsolatot. Hogyan tovább?
• Játszunk még egy bingót aztán irány az ágy! - ahogy ezt kimondja, elönt a forróság. Nem nagyon tudok semmire sem koncentrálni. Nézem az embereket, ahogy nyernek, veszítenek, izgatottan figyelnek, vagy csak iszogatnak, mint mi.

A léptek hangját elnyeli a vastag szőnyeg. A mahagóni faborítású lépcsőházban  érzem a hűvös fa erezetét, szinte a tenger sós illata keveredik vele. Wave csókja erős és birtokló. Nem tudok és nem is akarok ellenállni. Erős a karja és a szorítása, határozottan ér hozzám. Remegek ennyi lényegretörő érintéstől, össze-vissza kapkodom a levegőt, magam vagyok a görcsös igyekezet és vágy. Nincs kérdés, mindketten akarjuk, ugyanazt és ugyanúgy.