Ace valószínűleg kialudta magát az estére, Thunderzappal vannak az otthoni privát stúdiójában, amikor hazaérek a Goodwin házaspárral. Együtt átülünk az Irwellre néző magasított asztalunkhoz. Egy egész koktélbárnyi alkoholmennyiséget bekevertek nekünk Ace mixerei.
Nálatok folyton ennyien jönnek mennek? - kérdez rá Alex, ahogy Thunderzap becsapja maga mögött az ajtót.
Igen - sóhajtok. - Állandóan van nálunk valaki.
Azt hiszem nektek ezért nem jön össze a gyerek - jelenti ki Alex.
Mert? - kérdezek rá és Kim is érdeklődve felfigyel.
Mire gondolsz?
Kim, emlékszel a galambpárra, ami a tetőnkönt fészkelt? - kérdezi Alex.
Igen. Legalább háromszor költöttek ott. Mi van velük? - ráncolja a homlokát Kim.
Utánaolvastam. Tudtátok, hogy az otthont a hím javasolja a tojónak, de a végső szó a nőstényé? A tojó, mindig olyan helyet választ, amit a legbiztonságosabbnak talál az utódok költésére és felnevelésére. Ami számára a kényelmes és nyugalmas hely, a nagy feladathoz. Azt hiszem a családalapítás az embereknél éppen ilyen kellene, hogy legyen.
A Cole House-t Liv választotta. Én megvettem - feleli tömören Ace. Ahogy mondja az is egy sértés. Az jön le belőle, hogy valójában neki sosem tetszett a Cola House. Csak azért vette meg, mert nekem tetszett. Vagyis mi következik ebből? Hogy továbbra is pocsék ingatlanos vagyok. Csak vetettem egy házat magamnak.
Igen, én voltam Ace ingatlanosa - nevetek fásultan, és kortyolok az italomból. Néha azt érzem, már csak bántani tudjuk egymást. A szavainkkal.
De amióta beköltöztetek nem egy nyugodt otthon igaz? - kérdez rá megértően Alex. - Azt mondtad mindig van nálatok valaki.
Igen, ez igaz. Folyton nagy a jövés-menés. Én sokszor átjáróháznak hívom a Cola House-t - biccentek Alexnek.
Hát szerintem pontosan ez a baj. Hogy nincsen nyugodt légkör egy…családhoz. És ebből adódik a termékenységi problémátok - mutat rá Alex. - A galamb sem oda fészkel, ahol nagy a jövés-menés, mozgás, hanem ahol békésen nevelgethetik a fiókáikat.
Ezen így még soha nem gondolkodtam el. Ace-t nézve ő sem. Mármint én Ace-hez legelőször is egy karácsonyi házibuliba jöttem a Cola Houseba. A Cola House-ban magától értetődőnek tűnt, hogy mindig van, volt és lesz is házibuli. S Ace imádja azt, hogy a lakása éppen teljesen megfelel egy-egy összejövetelhez. Ráadásul Manchesterben van. A közeli ismerősöket meghívni neki természetes. S ahogy kezdtek kialakulni a problémáink, egyre rendszeresebb és állandóbb lett az, hogy valaki volt nálunk. Ha nem buliban, akkor vendégségben, vagy csak úgy benézett. Ace engedélyével és küldésére itt volt.
Amit én is úgy ahogy megfogalmaztam, hogy sosem vagyunk csak ketten. Hogy folyton nagy a nyüzsgés.
És te Alex, mit javasolnál nekik? - kérdez rá Kim.
Hát a padlásunkon a galambok háromszor is fészkeltek, mire teljesen sikerült betömni minden lyukat. Ha a galamboknak megfelelt a kastélyunk fészekrakásra, akkor lehet nektek is megfelelne. Jöhetnének hozzánk. Ott igazán senki sem zavar meg semmiben - böki Kimet oldalba Alex.
Már van kész vendégszobánk, Ti is véleményezhetnétek és kipróbálhatnátok - fordul felénk Kim. Lopva Ace-re nézek.
Miért is ne? - bólint rá Ace. A hűtőhöz megy és kiemeli a hidegtálakat, hogy áthozza az asztalunkhoz.
Akkor ezt megbeszéltük - újabb koktélt emelek le a tálcáról. - Most én jövök! - nézek Kimre és oldalt Alexre.
Miben? - kérdezi Kim érdeklődve.
Kikérdezted Ace-t hogy mit látott meg bennem. Most mi jövünk! Ti ketten? Valójában miért házasodtatok meg, hiszen annyira fiatalok vagytok - nézek rájuk.
Axelen kívül? - mérlegel Alex.
Ne mond, hogy csak ezért - tiltakozom.
Hagyd csak! - legyinti le Kim Alexet. - Erre tudom a választ. A kettőnk legjobb válaszát - Ace közénk helyezi a hidegtálat és leül Kim mellé. - A szabadság.
Ez jó válasz volt! Tényleg Kim! Kösz - biccent rá Alex. - Ezek abszolút mi vagyunk.
Szabadság? - nézek egyikről a másikra. Kim az elé kínált hidegtálon keresgél, az olívabogyókat szemezgeti és egyesével csúsztatja a szájába. - Mi a szabadság?
Ha azt teheti, amit akar - feleli Alex.
Szerintem az a szabadság, ha soha nem kell megtenni, amit nem akarok - jegyzi meg Ace.
Kim… akkor működik jól, ha szabad. Ha nincsenek megkötések. Ő csakis az mellett érzi jól magát, aki mellett szabadnak érzi magát. Kimnek szerintem döntően ezért nem voltak jó kapcsolatai. Mert nem adták meg neki azt a szabadságot, amire vágyott. A legtöbb férfi birtokolni akarja.
Mert egy kapcsolatban egy férfi kizárolagosságot akar. Kizárólagos jogot, a nőre, akit birtokol. Ne érj hozzá, ő az enyém - mondja mély hangon Ace.
Egy ideális házasságban ez ilyen igen - biccent Alex.
Monopolhelyzetben a férj - mosolygom csendesen.
Pontosan. De…Kim… megfulladna egy ilyen kapcsolatban. A házasságunk első éve is ebben a fuldoklásban telt. Nekem is nagyon sokáig tartott mire letisztult előttem, hogy mi az alapproblémánk.
Vagyis? - kérdezek rá végül.
Rájöttem, hogy ez nem fog menni. Kettőnknek. Ha Kim szabadságát nem adom vissza. Akkor mindketten csak szenvedünk.
Alex-el nem vagyunk szinkronban szexuális szinten, és igazán sosem voltunk és sosem leszünk. Nincs értelme megerőszakolnunk önmagunkat, vagy a másikat. Én folyton csinálnám, Alex meg szinte soha. Elengedtük ezt a témát és szerintem azóta sokkal jobbak lettünk - magyarázza Kim.
Kim szabad, azt tehet, amit akar, nem kényszeríthetem, hogy ne legyen önmaga ez abszurdum, nem normális. Tegyen, amit akar. De az én feleségem - teszi hozzá Alex.
És ez… működik? - ráncolom a homlokom hitetlenül.
Étretatnál nem sok lehetősége van - vigyorog rám Alex.
És most?
Manchester veszélyesebb terep, az tény - kortyolgatja a sörét Alex.
Tehát csak, hogy jól értem-e, ha csak szex az rendben van? - kérdezi Ace a pohara felett körözve a mutatóujjával.
Igen.
S ha valakibe beleszeret? - kíváncsiskodom.
Akkor… az már… bonyodalom - bólint rá Alex.
Kim maga a bonyodalom - jegyzi meg Ace.
Azt mondod? - nevet Alex.
Igen… az egy dolog, hogy szép test - mutat végig Kimen Ace. Kim hozzávág egy olívabogyót, de Ace elkapja. - De ez mellett ő, önazonos. Nem keres pozícióra embereket. A nők általában ilyenek, családot akarok, férjet akarok, szépet, akarok, okosat akarok, gazdagat akarok. A nők megoldásokra keresnek pasikat, valaminek a hiányára. S ezt nevezik szerelemnek. Kim nem ilyen. Ez pedig érződik rajta, és ezért… baromira könnyű beleszeretni.
Ezt te mondod Ace? - nevet Alex.
Főleg Thunderzap mondja - tereli el Ace. - S igazat adok neki. Az idő itt lényegtelen. Egyetlen este, egy egész élet mi a különbség? A lényeg a kapcsolódás. S igazán ezekért érdemes élni. Lehet, hogy ez csak egy beszélgetés, a szerelem nem feladat, a szerelem kapcsolódás. S talán hagyni kell megtörténni - Ace bekapja a kezében tartott olívabogyót. Kim egy minihamburgert csúsztat a szájába, láthatóan teljesen leköti a hidegtál. Mintha nem is róla lenne szó. Kerüli Ace tekintetét. Nekem meg fogalmam sincs mi zajlik a szemem előtt. Nem tudom Ace miről beszél. Magáról? Kimről? Thunderzapról? Rólam? Hogy nekem ő csak férjnek kellett? Minek kell megtörténnie? Kérdőn Alexre nézek, aki ajakbiggyesztve vállat von és belekortyol a sörébe. Ez a srác folyton relax állapotban van.
Az éjszakába nyúló beszélgetésünkben Kim a falnak dőlve kortyolgatja a sokadik pohár whiskyjét. Haja leomolva keretezi arcát, az asztal falapját sepri. Mindenféle témákat feszegettünk már. Ami csak felötlött bennünk.
Az első hivatalos alkoholos ital? Ez könnyű kérdés - kacagom. - Emlékszel Ace?
Minden percére - nevet Ace.
Ace régi klubjában, ahol dolgozott. Ott akartam inni egy pohár alkoholt a születésnapomon. De csak kólát kaptam, amit aznap Ace ivott. Talán az első pohár tényleg hivatalos pohár alkohol az a Midland-ban volt a vacsoránkon - mérlegelem.
Elképzelhető- bólint rá Ace. - Azt is én fizettem neked. Mint mindent.
Hát ez nálunk is így van. Kim tetoválásait is én fizettem, szóval minden ami Kim az az én pénztárcám - neveti Alex. Annyira kipirosodott az arca és csillog a szeme. Olyan, mint egy karácsonyi angyal. Szőke hajjal, kék ártatlan tekintettel. - Kim, neked mikor volt az első hivatalos ital?
Annyira régen az nem lehetett - vigyorog rá Ace.
Igen, két éve volt. A családi születésnap után, hétvégén. Szerintem ez olyan tipikusan apám stílus volt. Apám mindig tudta rólam, hogy iszogatok. Tényleg kicsit zugivó voltam otthon - kacarászik Kim. - Imádtam az alkoholt, mert megadta azt a fajta szabadságot, amire vágytam. Felszabadultam tőle.
Kivetkőztél a gátlásaidból és a ruháidból is általában. Plusz képtelen vagy viselkedni - emlékezteti Alex.
Úgyhogy akkor este, ott a szülinapomon. Apám beültetett a Mokkába, levezetett Manchesterig, igen itt voltam én is ebben a városban. - mutat körbe Kim. - Tehát leállt az út mentén és azt mondta: ez a kedvenc pub-om és most itt megveszem a nagykorú lányomnak az első korsó sörét. A Seven Oaks-ba ültünk be. Rengetegféle csapolt sör közül kellett ráböknöm egyre, úgy, hogy igazán én nem vagyok sörös, szóval, egy korsó Carlsberg-et ittam. Apám megjegyzése csak annyi volt, hogy jó kis kezdő sör.
Ez Liam-os. Ráismerek ebben - mosolygok rá.
Tényleg, az apám… cool volt. Tudott az lenni. Nagyon. Kár, hogy most szimplán utál - biggyeszti le az ajkát Kim. Ace lágyan megérinti az asztalon Kim hajvégét.
Ez a saját hajszíned?
Dehogy! Ezt a színt háromféle technikával lehet elérni. Ez nem egy sima hajfesték szín - néz rá oldalt Kim.
Jó szín! Olyan… természetesnek hat.
Most már Alex fizeti a hajfestésemet - vigyorog Kim. - De apám is rosszul volt az összegtől, amikor én festetni mentem.
Szóval… lent is vörös? - kérdez rá Ace provokatívan és mind felnevetünk az asztalnál.
Sosem tudod meg - néz rá huncut mosollyal Kim.
Nem? - emeli meg a szemöldökét Ace. Még én is érzem benne, hogy kihívás van mögötte.
Nem… mert fullra leborotválja mindig - röhögi Alex. Ace-t nézem szemközt, nagyot kortyol a kólából. Van valami nyugtalanító a tekintetében. Nem tudom megfejteni mi az, de megérzem.
Menjünk! - teszi le a pultra a kiürült kóláspoharat. Nem először veszem észre Ace-en, hogy hirtelen zárja le ezeket a nem szokványos beszélgetéseket. Lapos szemmel sandít Kimre és kerüli a tekintetem. Slusszkulcsot ragad és bevágódunk mind a Fordba. Új autó illata van a kocsinak, mindig. Bőrillat. Ace számot indít a hangrendszeren. Megfeszülök a dalra és a szövegre is. Ez az a terület, ahová nekem sosem volt bejárásom. A zenei üzenetek. Ace Dua Lipa Training season számát indítja. Hallom, ahogy Kim hátul sóhajt. Négyen hallgatjuk a számot, Ace rezzenéstelen mellettem, a gondolataiba mélyedve vezet. A visszapillantó tükör sötétjében ő Kimre lát. Én ha hátra nézek csak Alex tekintetét kapom el. Feszülten ülöm végig ezt az öt percet Ace kocsijában ezt a számot hallgatva. Kimnek szól. Ő vajon tudja? Hátul tudják, hogy itt Ace körül minden tudatosan választott zenei dalszövegnek jelentése van? Ace, aki ezzel a szöveggel azt üzeni minden randijából és minden hibájából tanult már. Még belőlem is. Aki elutasítja a felszínes viszonyokat, azokat a nőket, akiket irányítani kell. Az üzenet, hogy véget ért a tréning időszak, olyan társra vágyik, aki valóban megfelel az értékeinek és elvárásainak.
Ace irányít. Mint a DJ pult mögül. Ahogy az egész estés bulikat, úgy irányít mindent maga körül. Csak sejtésem van arról, hogy Ace tényleg vonzódik az unokatesómhoz. Ők ketten irányítanak felettünk valamit, de nem látom át, hogy mi történik a színfalak mögött. Nem vagyok a szereplője ennek a darabnak. Kim más mint én, ezt pontosan érzem. Ace beáll a kocsival a helyére a klubnál. Kiszállunk és becsapjuk az ajtókat. Visszatartom Kimet a karjánál fogva.
Kim!
Mi az? - túrja át a haját Kim, ahogy megáll.
Az a szám…a Fordban. Az neked szólt. Tudod? - nézek rá kutatva.
Tudom - billenti át a testsúlyát Kim és elnéz felettem.
Kim! Ugye tudod, hogy ez mit jelent?
Nem vagyok hülye Liv! Pontosan tudom, hogy miről szólt a szám és mit jelent - néz rám Kim végül egyenesen. - Lehetne, hogy erről a témáról nem beszélünk?
Én…
Ha nem akarod, hogy hazudjak neked, akkor jegeled a témát - jelenti ki hűvösen.
De…
Szemrebbenés nélkül hazudok Liv - vág közbe keményen Kim. - Értelmetlen feszegetni ezt a témát. Lépjünk túl rajta. Bármi is bárhogy is alakul. Sosem fogod megtudni az igazságot - támaszkodik meg lazán a karjával a Fordon. - Az unokatesód vagyok. És bírlak. Tényleg. Szóval… élvezd, ami a tiéd Liv - megölel és magamra hagy a Fordnál.
Kezd az életem ismét… bonyolulttá válni. Nem fogom fel, mi történik körülöttem. Kim bulizik. Ace teljesen elzárkózik, ő itt… dolgozik. Két teljesen ellentétes irányban vannak, még csak egymás felé sem néznek. Vagy legalábbis törekednek rá. Tényleg. Mégis érezni, hogy ez egy tudatos távolságtartás. Érzem rajtuk. Figyelem őket. Kim azzal nyugtatott: élvezzem, ami az enyém. Ace, az enyém? Sosem birtokoltam. Esélyem sem volt rá. A Cola House az enyém? Mi az enyém? Ace vagyonából részesülni?
Kerülik egymást. Talán tényleg jobb, ha nem megyek bele ebbe a témába… Ace a teljes klubot átnézi. Zavarni sem lehet. Ace-t én döntően dolgozni látom. S ahogy a felesége lettem egyre inkább élesedett a határ, ez itt a munkám, ne szólj bele. Ezt eldöntöttem, ez így lesz. Ace határozott volt, mindig is. Maga hozta a döntéseit. Ha bárkivel meg is beszélte azokat, az nem én voltam. Nem velem beszélt meg semmit. Nem voltam részese a döntéshozásnak. Rejtély, hogy miért éppen itt és most Kim jelenlétével érzékelem, hogy Ace mindig is… az alkalmazkodó félt kereste bennem. Számtalan kapcsolata után miért mindig én feleltem meg neki annyira átmenetnek, levezetőnek, visszatérőnek. Mert… én alkalmazkodtam hozzá a leginkább. S Ace-nek ez kellett. Egy nő, aki képes alkalmazkodni hozzá. A döntéseibe belehajolni. Én voltam az, aki elfogadtam mindent. Jónak, úgy, ahogy Ace döntött. Mert… nekem ezekbe sosem volt beleszólásom. Belehajoltam Ace akaratába. Ő irányított. Márpedig Ace azt üzente ma a Fordban, elég volt azokból a partnerekből akiket ő irányít. Kimet nem lehet irányítani az biztos.
Kim és én… Mindketten tudunk hazudni. Én főleg magamnak. Kim mindenki másnak. Most, a problémáink alatt látom, hogy az alkoholizálásban is ott vagyok én is, mint Kim. Kim a szabadságot keresi az alkoholban, én… a fájdalomcsillapítót.
A legnagyobb különbség Kim és köztem, hogy Kim győztesen kerül ki a harcaiból én viszont… vesztesen. A szerelem bajnoka Kim, győztes a szerelemben. Azt hiszem Ace pont ezt fogalmazta meg a Cola House-ban. Kim nem alkalmazkodik senkihez ő legyőzi a másikat.
Mi Kim sikerének a titka? - kérdezem, ahogy Alex mellé ülök és mindketten csendesen iszogatunk.
Milyen értelemben?
A szerelemben. Azt mondtad sok partnere volt. Mi a titka?
Ezek döntően… szexkapcsolatok. Kim pedig… nagyon jó az ágyban.
Mitől jó valaki az ágyban? - emelem meg a szemöldököm. Értetlen vagyok.
Aktív. Van fantáziája és szeret pózokat váltani. Na meg nem nyafog, hogy ezt ne, azt ne… - sorolja Alex. Ahogy listázza, értem, ezt minden pasi szeretné. Ace is. Kimről leolvasható, hogy ilyen.
Kim Thunderzap mellett áll, lobog a haja, ahogy hátrarázza a szeméből. Kim jelenség, amit mindenki észrevesz. Egy ideig mindketten őt figyeljük aztán az én érdeklődésem átfordul Ace-re. Ace dolgozik. Már egyre kevésbé a DJ-zés az élete. Havi kétszer van tényleges estje. Az egyik Colleen-nal. Most már ellenőriz. Mindent kézben tart. Tulajdonos. Ace főleg a pénztárakat ellenőrzi. Nem látok bele Ace tényleges bevételébe, de úgy sejtem, a klubban fogyasztott alkohol adhatja a legnagyobb hasznát. Sosem ismertem Ace pénzügyi helyzetét, csak sejtettem, ez a mi kapcsolatunkban mindig is így működött. Most már kicsit érdektelen is lettem iránta. Mi hárman túl sokat ittunk és Ace még mindig színjózan. Előttem nem idegen az absztinens Ace. Meg tudja tartóztatni magát. Ha akarja. S Ace-nél mindig is csak ez volt a kérdés. Hogy akarja-e? Kiterjed-e a testi élvezetektől tartózkodás mindenre, vagy csak az alkoholra? Kiterjed-e Kimre? Kim Thunderzappal eltűnt a látóterünkből. Alex és én hallgatagon iszogatunk egymás mellett. Ezen az estén is csak Ace az absztinens. Mi hárman elvesztünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése