DJ lesson 8

 A héten már nem tudom hanyadjára… de most is másnaposan ébredek. Forog velem a szoba. Elvesztettem az időérzékem. Sokáig a mennyezetet nézem magam felett szétterülve a Cola House franciaágyában.  Eltelt néhány egyhangú szürke nap, meg néhány klubest és egy-két dj lecke, szokásos körforgás.  Talán ma csend lesz. Aztán a mélynyomó dübbenéseit hallom. Már tudom mi ébresztett fel. Ace-nek van itthon egy hangszigetelt stúdiója, de a nappalink bármikor átalakulhat egy instant bulihellyé. Úgy hallom éppen most is ez történik.

A dübörgő hangokba élénk, vidám, fiatalos kiáltás hallatszik lentről:

• Hahó Csajszi! -  kikerekedett szemmel bámulok a fejem feletti téglafalra. Ez Kim! De hát… mikor? Még emlékszem, hogy a napokban többször ráírtam, de meg sem gondoltam, hogy ilyen hamar teljesülhet egy ilyen abszurd kérésem. A Cola House-ban van Kim! Felrántom magamról a takarót. Most életmentő és megváltó egyszerre, mezítláb szaladok ki a folyosóra és áthajolok a korláton, hogy saját szememmel is meggyőződjek róla, valóban nem képzelődök.

• Kim! -  sikkantom és lesietek hozzá. - Te tényleg itt??? Hol a kicsi? - nézek rá és a mögötte lépkedő Alexre. Nincs a karján a kicsi, tehát ketten jöttek.

• Lepasszoltuk, a nagyszülők Manchesterben vannak. Néhány nap nélkülük! - kacsint rám Kim. - Szóval?

• Délelőtt felvesszük a leckét. Este alapozunk, hangolódunk, aztán elmegyünk a klubba - javasolja Ace.

• Rendben - biccentek hozzá. 

• Gyere, csinálok neked egy igazi óceán manikűrt! Mesélj! - szalad fel velem kézen ragadva Kim és visszarángat a hálószobába. Kim friss, üde, kipihent és csinos. Hozzá képest, tramplinak, lassúnak, fáradtnak és öregnek érzem magam. Ráadásul bágyadtan másnapos vagyok. A sminkasztalomhoz ül és maga mellé int. Vörös haja előre borul, ahogy a körömlakkjaim közt keresgél és finom vékony ujjaival a kezemet fogja. - Minden körmöd egy igazi csepp lesz az óceánból - áradozik. - Nyomott vagy! Nagyon! - néz rám sandán.

• Tudom, bocs - mentegetődzök. - Örülök, hogy itt vagy - felelem bágyadtan. Tudom, hogy látja, hogy sápadt vagyok és a szemem alatt karikák sötétlenek. Vörös és duzzadt a szemhéjam. Nem tesz jobbat a külsőmnek, hogy tompán másnaposan tartani sem bírom magam.

• Lazíts, ma kirúgunk a hámból! - súgja és kacsint hozzá.- Nézd ilyen körmöd lesz! - mozgatja meg a saját ujjait. Mint kész kis műalkotások. 

• Imádom, mint a békés tengerpart - mosolygom. Kim vékony ecseteket keres és kezelésbe veszi a körmeimet.

• Mond mi nyomaszt! - szólít fel és munkához lát. Én a vékonyra húzott szürkéskék szemeit figyelem. Árnyékot vet a szempillája. Rózsaszínes a szájfénye. Finomak a vonásai. Teljesen más mint én. Vékony, és kecses, hajlékony. Fiatal. Szép.

• Nem is tudom. Ace. A helyzetünk. Az életünk - sóhajtom megadóan.

• A techno feleség megunta a techno bulikat. Világos - biccent Kim. - Azt ugye tudod, hogy kábé bárki cserélne veled? Bárki! s nem kétlem, hogy bárki rámászna a férjedre?

• S meg is teszik, nekem elhiheted.

• Dj, elég vastag a pénztárcája és még jól is néz ki. Ne lepődj meg rajta! - sorolja Kim. - Az ász mindent visz Liv, a legértékesebb lap, mindenki arra hajt! - lesütött szemhéját nézem.

• Te is hajtanál rá? - kérdezem meg nyíltan. Kim bevállalós.  Tudom, hogy ilyen. Szerintem Ace-el össze is illenének. Kimben sok van Colleen-ból. Garantáltan Ace is észrevette ezt. Tudom. Vagyis  ők ketten nem esélytelenek. Úgy sejtem, Ace-nek is tetszik Kim. S ez fordítva is igaz. Egy szóval sem említi, de látom rajta. Lehet rossz ötlet volt meghívni őket.

• Mit gondolsz? - biccenti oldalra a fejét Kim és felnéz rám. 

• Ace nem az enyém, nincs rajta foglalt tábla, vagy az én kizárólagosságom… - ingatom a fejem bágyadtan. - Ez mindig is benne volt. Tudtam kihez megyek hozzá. Sztár DJ. Népszerű. Ismerik. Sokan. Régen a hard techno bulik tele voltak srácokkal. Most annyi csaj van a bulijain… Nincs értelme ezen őrölnöm magam. Vidd, neked legalább már nem kell gyerek - nézem, ahogy apró kis köveket pakolgat a körömlakkba minden ujjamnál.

• Szóval… nem tud gyereket csinálni? - Kim elgondolkodva fürkész. – Nem is gondoltam volna. Olyan… pasis. Tudod. Akivel  egész estés szerepjáték szexeket tolsz az ágyban. Legalábbis külsőre ezt gondoltam róla. Aki lépten nyomon felcsinál csajokat a DJ pultja mögött.

• Veled, lehet, hogy ilyen is lenne - bólintok rá. -- Ti ketten máshogy reagálnátok egymásra. Velem… mindenre ráunt. S én sosem voltam túl fantáziadús az ágyban. Velem minden olyan vekengős lett. Az orvos írt fel már tablettákat is neki.

• Nem mondod, hogy potencianövelőt szed?! Apám! ki nem néztem belőle, hogy ilyen öreg már - prüszköli Kim nevetve. 

• Anélkül már egyáltalán nem megy, nekünk kettőnknek - nézek el lehangoltan. Igen, már ezért nem csináljuk. Ace kerüli az intim együttléteket velem. Mert nincs kedve gyógyszereket szedni. De ez a felállás… lehet csak velem van így. Fogalmam sincs. Kim elengedi a kezemet és az államat fogva visszafordítja a fejem.

• Ez nem a te bűnöd Liv!  Megmutatom, hogy nincs szüksége semmire, mert megy az anélkül is. Bízz bennem!- suttogja Kim.  Rám kacsint. - Ma én sminkellek - vigyorog. - Tudod mit, megnéztem volna, ahogy Ace kiváltja azt a tablettát - vihog fel.

• A patikus csaj ezerwattos vigyorral adta neki át - nevetek fel.

• Ciki lehetett - kacag fel Kim. - Ma este Liv te és én… igazi bulihangulatban leszünk. Tutira nem volt ilyenben részed eddig soha, megmutatom neked milyen egy igazi Kim de Noiros buli! Nekem is új lesz egy lánnyal együtt menni - Kim a gardróbom választékában nézelődik. -  Én a fehér, és te leszel a vörös. Figyelj tudod mi leszünk ma? A dámajáték élesben! Én fehérben, te vörösben. Van két ilyen egyforma szetted igaz? - szóhoz sem hagy jutni. Pörög, intézkedik, és kivételesen élvezem, hogy valaki helyettem gondolkodik és irányít. Kim jókedve ragadós. Kell az ő forgószele, ami engem is felkavar. Kim csacsog, tereli a gondolataimat, a DJ leckék után eldumáljuk ketten az egész napot és ma hagyom, hogy megalkossa a tökéletes dámajáték két főszereplőjét. 

Este Kim fehér bőrcsizmát húz, ami a térdéig ér. A selyemruha redői annyira rövidek a hihetetlenül hosszú lábán, hogy én is úgy érzem egyetlen milliméter és kilátszik a bugyija. Nem gondoltam, hogy fehérben lehet valaki ennyire erotikus.  De Kim a vörös hajával az.  Rám kacsint és körbehinti magát a parfümömmel. Ki fogunk tűnni a tömegből. Két rikító színnel, de rájövök, Kim pontosan ezt akarja. Vége a beolvadok a sötétségbe fekete korszaknak. Kim kézen fogva maga után húz.

A két férfi lent beszélgetett, amíg mi készültünk. Alex sört iszik, Ace csak kólát. Ő dolgozni megy a klubba, nem igazán bulizni. Kim kiélvezi a tekintetüket. Iszonyat magabiztos fellépése van, olyan, ami nekem sosem jutott. Ringatja a csípőjét, lendületesen lépked le a lépcsőn, lobog a haja, és erotikus a mozgása. Innen úgy tűnik Ace elfelejtett lélegezni. Emlékszem Kim mondatára: úgy mozogj, mintha három pasi lenne mögötted. Kim bámulatos, csak csendben követem és figyelem, ahogy Kim feltornázza magát a pulthoz a bárszékre.

• Mire készülsz te ma? - kérdezi Alex, végigmérve Kim provokatív megjelenését.

• Minden fixálva van.

• Vagyis?

• Semmi nem kenődik el, semmi nem hagy nyomot. Ami a klubban történik az a klubban is marad - kacsint rám Kim, ahogy megérkezem mellé.

• Fenyegetően hangzik - nevet fel szárazon Ace. Végre vett levegőt. - Mit kérsz Kim?

• Whisky, tisztán, én az ütős italokat szeretem. Legyen ereje, karizmája, mint egy férfinak - feleli, van valami búgó erotika a hangjában. Elképzelésem sincs, mivel éri el ezt a hangszínt. Talán Kim sajátja. De bravúros, amit művel. Ace egy egész üveggel hoz neki és tölt. Csak egy ujjnyit, de Kim a kezét Ace  karjára helyezi a tetoválását eltakarva és nyomást gyakorol, hogy tovább billentve az üveget töltse tele a poharat. Ace sandán oldalt néz rá, majd átnyújtja a whiskyspoharat.

• Áruld el, mi volt az első gondolat… amikor azt mondtad, kell neked Liv? - provokálja Kim. Mosolyogva figyelem a kettősüket. Kim szeme vékonyra húzott, szép füstösszürke szemek. Kifürkészhetetlen és titokzatos.  Ace rám néz, aztán lassan vissza Kimre. 

• Téves percepció. Azt hittem olyan mint te - bök Kim felé Ace, és a pultra tenyerel. Ujjai Kim felé néznek.

• Mint én? - kortyolgatja a whiskyt Kim. Ízlelgeti a whiskyt és a mondatot is. A pultra könyököl, ezzel közelebb kerülve Ace-hez. A mutatóujja begyét elgondolkodva a whisky felszínébe érinti és egyetlen cseppel benedvesíti az ujjbegyét, majd lassan végighúzza a tökéletesre húzott alsó ajkán. Nedves lesz a whiskytől az ajka. Nem csak a szemközt ülő pasik, de még én is Kimet bámulom megigézve. Döbbenetes, ahogy csinálja. Néma szemlélője vagyok az eseményeknek.

• Bevállalós… Laza… szexi… - ejti ki Ace lassan, akadozva és rekedten a szavakat, de közben Kim ajkait nézi. Még én is érdeklődve figyelem Ace  válaszát. Sosem kérdeztem ezt tőle. Kim érdekes témákat feszeget.

• Miből gondoltad mindezt róla? - emeli meg a szemöldökét Kim. A ma estéhez Kim csak ennyit fűzött hozzá: Liv, csak figyelj, és tanulj! Esküszöm sosem tudnék ennyire profi lenni a flörtölésben, mint Kim. Úgy érzem bűbáj hatása alatt vagyok. Kim lassan végigcsúsztatja a nyelvét a whiskys ajkain. Nem tudom elhinni, hogy ennyire jó ízű az a whisky, de ahogy Kim csinálja, azzal az élvezettel, úgy érzem én is megkóstolnám. Talán az ő száján édesebb az íze.

• Amikor legeslegelőször láttam Livet, a haveromat támadta le egy buliban. Szexi volt, vad, lendületes, kicsit őrült… szerelmes - Ace futólag rám pillant. -  Olyan volt, aki belemegy dolgokba. S döbbenetesen jól nézett ki, sötét haj, fantasztikus sminkje volt. Olyan, aki iszonyatosan tud kavarni egy pasival. Végignéztem, ahogy vitatkozik Dylannal és olyan heves volt, csupa tűz, küzdés, lendület, akarat és vágy. Arra gondoltam, ez a csaj nekem is kellene. Micsoda mázlista Dylan! - ahogy lefest Ace, akkor az első találkozásunkkor… Tényleg, ilyennek tűnhettem. Elhűlve képzelem magam elé azt a Liv Somerhaldert, akit Ace most leír, akit akkor látott kívülről, külső szemmel. Talán egyetlen egyszer hoztuk szóba azt az estét. Akkor Ace arról beszélt, hogyan építi be az underground zenekarokat az estjeibe. Egy ilyen szám alatt történt az én berobbanásom Ace életébe. Ekkor látott meg. Akkor csak annyit mondott: nem volt annyira gáz. Sőt, úgy érezte, végre kezd érdekes lenni az este. Én akkoriban a várban egy fél éven át néztem Dylant. Követtem a tekintetemmel. A leglehetetlenebb nyári zenés dolgokra is kiültem, hogy hátha meglátom, hogy hátha észrevesz. A klubban, ahogy megláttam, minden akkori érzésemet rázúdítottam. Minden visszatartott vágyam benne volt. Igen, olyasmi lehettem, mint Kim. Őrült szerelmes. De hát akkoriban annyi is voltam, mint Kim. Tizennyolc éves. Kim is most alig több az akkori Liv Somerhaldernél. Talán ez a fiatalság. Amikor anyám terhes lett és Dylan elfogadta őket. Lenyűgözött Dylan. Azt hittem, Ace is ilyen. Terhes lettem és Ace elutasított minket. Azt hittem Ace olyan mint a barátja. Mennyiben vetítettük ki egymás exét egymásra? Én és Ace. Talán ahogy Ace-nek én voltam az elvesztett Colleen, úgy nekem Ace az elvesztett Dylan. Téves percepciók. Ezek vagyunk egymás számára. Ace tökéletes megfogalmazása. Én azt hittem, amikor terhes lettem, hogy Ace ugyanúgy bevállalja a gyereket velem, ahogy a barátja tette anyámmal. Ace azt hitte, ugyanolyan bevállalós vagyok, mint Colleen, mert az első találkozásunkkor ilyen voltam. Kim olyan témákat feszeget, ami alapjaiban rengeti meg a kapcsolatunkat. Ace és én. Talán évtizedek óta vártunk egy ilyen tisztázó beszélgetésre. Mennyiben másabb vagyok most  tizenöt évvel később, mint amilyennek Ace ott először látott és megismert. Sóhajtok és megszólalok:

• S közben rájött, hogy a valóságban túlságosan unalmas vagyok, hétköznapi, átlagos, görcsös - sorolom, amiket Ace újra és újra megjegyzésként odaszúrt. Most már értem Ace-t. Eddig sosem értettem. Nem értettem a mondatait. Mert nem láttam a mögöttes tartalmat. Egy jól irányzott kérdés kellett ehhez Kimtől, az unokatesómtól. Hogy én is tisztán lássak ebben az egészben. Talán Ace is most lát tisztán. Neki az a Liv tetszett meg. Ott a buliban, azon a fényképen. Az első bumm. Berobbanok a képbe azzal, hogy lesmárolom Dylant. Benne Liv ilyen volt. Ilyen kép élt benne rólam. Amikor úgy igazán elkezdett rámhajtani, ezt hitte. Hogy ilyen vagyok. Aztán szépen lassan ráébredt önmaga számára is világossá vált, hogy én nem vagyok azonos azzal a Livvel, akit először észlelt. De az első benyomás… olyan meghatározó tud lenni. 

• Induljunk! - töri meg a nosztalgiát hideg éles váltással Ace és felkapja a slusszkulcsát a pultról. Pontosan tudom, hogy miért nem beszéltünk soha erről.  Mert alapjaiban rengetné meg a kapcsolatunkat. Hogy mi ketten miért is vagyunk együtt. Rengeteg minden rakódott ránk azóta a több mint tizenöt évvel ezelőtti este óta. Kim egy hajtásra kiissza a whiskyt. S belém karol. Betol Ace mellé a kocsiba, ő Alex-el hátraül. Feszülten nézek Ace-re. A tenyerével forgatja a kormányt, ahogy kifarol a Cola House elől és a klub felé hajt. Lendületesen vezet, mint mindig. De ma van benne valami vadság is. A lehúzott ablakba könyököl és feszülten  simítja az alsó ajkát, éppen úgy, mint ahogy Kim tette a whiskyvel a saját ajkait nedvezve. Ebből a mozdulatból sejtem, hogy Kimre gondol. Mélyet sóhajtok és elnézek az éjszakai Manchester fényeit figyelve. Saint JHn-től hallgatjuk a Roses-t beszélgetés nélkül ülünk a Fordban. Érzem… ez a szám… nem nekem szól.  S megtanultam. Ace sosem tesz be ok nélkül egyetlen számot sem. A teljes történetem Ace mellett ez volt. Mindennek jelentése van. Ez a szám… Kimnek szól. Öt perces az út a klubig. Ace pedig gondosan válogat zenét. Egyetlen szám fér bele ebbe a rövid útba, s ő éppen ezt választotta.

A szövegben keveredik a szenvedély, vágy és az az érzés, hogy valami intenzív és különleges történik. Az éjszakai élet élményeit és a romantikus kapcsolatok bonyolultságát feszegeti. Hedonizmus, szerelem, vágy… Kim. Kim az, aki intenzív, és különleges…A számválasztást tekintve most már Ace számára is.

DJ lesson 7

 Már ébredéskor rosszul vagyok. Elesek vagy elhányom magam kábé így érzem. Szédülök. Erőtlen vagyok. Aztán rájövök, hogy miért is. Megjött. Szokásos eseménysor. Sóhajtva felütöm a naptáramat, jelölöm a napot. Kiszámoltatom az appban a következő peteérésem körülbelüli napjait. Bár rendszertelen ciklussal ez szinte lehetetlen.

A reggeli zabkásámat a kanapéra ülve fogyasztom a nappaliban, bekapcsolom a nagyképernyős tévénket. Meglepődöm. Az esküvői videónk indul tovább. Ezek szerint bedugva maradt a pendrive, az esküvői videónk.  Furcsállom, hogy Ace nem húzta ki és nem tette a helyére. Pont Kim néz rám a képernyőről. Keveset szerepelt a videón, itt is csak azért látszik, mert Liam mondja a köszöntő beszédét és mellette ül Kim. Meglehetősen unottan szürcsölgeti a koktélját, miközben az apját hallgatja. Liamnak sem humora, sem jó előadókészsége nincs, én ezt a részt mindig át szoktam pörgetni, vagyis… Ace nézte az esküvői videónkat. Újra. Érdekes. Pont ezt a részt? Mi köthette le ebben az unalmas köszöntőben?

Hogy éppen Kimet látom eszembe jut, hogy kértem, jöjjenek el. A reggelim végeztével újra ráírok Kimre:

“Gyertek át néhány hétre!”

“Megbeszélem Alex-el!”

Az értékesítési irodában a nagy tervezőasztalnál a főépítész Alex Goodwin és Liam ül. Rám vártak. Bakker! A falon a modern falióránk nagymutatójára pislantok, a hexagon falióra már a kilencesen is túllépett.

• Én… elnézést…elkéstem - a bőrtáskámat csak a székemre teszem és bezökkenek velük szembe a nagy körasztalhoz. - Az előző pár nap egy őrület volt, magánélet, üzlet…minden összejött.

• Az úgy szokott lenni - néz le a maga előtt tartott fekete mappába Alex.

• Full sminkben és magassarkúban nem könnyű végigcsinálni egy ingatlanbróker napot, és utána még éjszakába nyúló buliba is menni - nézek egyikről a másikra, ha itt vannak ketten együtt az… nem jó hír… nekem. 

• Az eladási statisztika egy katasztrófa, akkor vagyunk jók, ha jók az eladásaink - mondja kimérten  a főépítész Alex Goodwin. Azt hiszem értem miért mondta a fia, Alex, hogy az apja, egy mészáros. Tényleg az. Nekem az idegeimet két mondatban kicsinálja.

• Mit produkál jelenleg a csapatod? - vág közbe kímélően Liam.

• A legfőbb problémát én abban látom Liv, hogy te voltál a milliós tételű eladással a csapat éllistása, de valójában, ezt a szintet egyáltalán nem hozod - emeli fel rám a tekintetét az idősebb Goodwin. Basszus! Félelmetesen hideg kékek tudnak lenni a szemei. Komolyan… félek tőle! Kiver a víz, ahogy néz. Én nem tudom, de Alex lágy kék tekintete össze sem hasonlítható az apjával. Kezdem érteni, hogy miért menekült otthonról és miért léptek le Franciaországba.

• Az eladásaimban valóban a legnagyobb tétel, Ace háza volt, ami korreláció a korábbi statisztikámban - magyarázkodom. Ma egy nehéz napom van. Minden szempontból! Szédülök…

• Azért hoztunk létre saját értékesítési irodát, hogy ne kelljen kiszervezni az értékesítési részt. De jelenleg több ingatlanunk is eladás nélkül üresen áll, ami ha nem hónapok, hanem évek kérdése, akkor egyrészt bent ragadt a pénz a felhúzott házban, másrészt romlik az épület állaga, harmadik azt jelzi, hogy szar az önálló értékesítésünk, amiért döntően az irodavezetőnket vonhatjuk felelősségre, hogy hogy lehet, hogy más bróker cégek lazán  eladták az épületeinket, most meg itt szarakodunk! - sorolja hűvösen Alex és minden szava olyan impulzusok áradata, hogy én csak hiperventillálok.

• Igen, én… tökéletesen megértelek titeket! - hebegem.

• Nem, nem értettél meg. Nekem kurvára nem éri meg ez amit csinálunk így, mert én kilencven százalékban versenypályázatokat csináltam, fix megrendelővel, aki kifizette a megépített ingatlant, amit az én nyertes terveim alapján húztak fel. Most fordítva működünk, mert tervezünk, kivitelezünk és árulunk. Ez Liam és a Liam féle gondolkodás, de eddig megbízott ingatlanbrókerek végezték az értékesítést és  eladtak. Verseny volt. Most saját értékesítési irodánk van, ami jelen statisztika alapján eredménytelenül, sőt igencsak alulteljesít - basszus szétszed, de totálisan. Alex Goodwinnal jobb nem találkozni… könyörgöm mentsen meg valaki!

• El tudtam adni egy hatalmas házat brutális áron. Nem kell bizonyítanom. A pénz beszél. Az új lakások piacán sokkal több felé kell osztani ezt az összeget, és igen vannak gondjaim az új lakásokra vonatkozó szabályokkal. Amíg nem adjuk el az összes lakást egy tömbben, addig az a lakás nincs eladva.

• Őszintén mondom Liv, én szétszórtnak látlak mostanában. Nem tudom, lehet, hogy gondjaid vannak a házasságoddal, de nem tudom, hogy elvégzed-e a feladataid. Ha hazudsz, vagy nem mondasz el valamit, annak nem lesz jó vége - csapja össze a fekete kiértékelési mappát Alex és egyenesen rám néz.

• Már négy éve csinálom ezt a De Noir értékesítési irodában. Talán többet kellene az ügyfelekkel találkozni. Ideges vagyok, mert nagyon akarom, hogy minden rendben menjen. Bizonyítanom kell, hogy nem csak egy celeb nője vagyok. 

• Egyre inkább úgy érzem, hogy nem úgy mennek a dolgok ebben az irodában, mint ahogy kellene - rázza a fejét Alex.

• A sikerért meg kell dolgozni - bólintok. - Miért lesz valaki sikeres valamiben? Mert dugott valakivel? Az apja gazdag? Az anyja segített? Ismer egy fontos embert? Vannak kapcsolatai?

• Liv, szerintem nálad az első áll fenn - feleli hidegen Alex.- És ebben teljesen olyan vagy, mint a fiam. Azért vagy ott ahol, mert dugtál valakivel! Ha máshogy nem megy az ingatlaneladás akkor feküdj le a potenciális vásárlókkal.

• Alex! Állj le! - szól rá Liam. De természetesen ennyi nem állít meg egy Alex Goodwint, aki mindenben nyerni akar. A szópárbajokban különösen.

• A fiam, Alex ma itt lenne velem és tervrajzokat csinálna, ha nem megy el Devonba dugni. Liv, te sem lennél itt, ha nem dugsz a legjobb helyen a legjobbkor és adod el a Cola Houset. Te ma nem lennél itt, mert engem Liam csakis ezzel a jó statisztikával győzött meg, hogy te leszel a legalkalmasabb irodavezetőnek - Alex Goodwin a mutatóujjával a mappa bőrfedelét ütögeti, a lehető legfélelmetesebb főnök. Mert kristálytisztán lát dolgokat. Átlát dolgokat. Éles elme. Anélkül, hogy tudná, de tökéletesen lefestette a helyzetet. Ace-el újra a Cola House-ban feküdtem le. Meggyőzve, hogy a ház tökéletes. Megvette. 

Alex Goodwinnak megcsörren a telefonja az asztalon. Ahogy ránézünk a kijelzőre mind látjuk, hogy a fia hívja. Összeszorítja az ajkait, de fogadja a hívást.

• Mond - szól bele hidegen és röviden. Összevont szemöldökkel hallgatja a fiát. - Most is Manchesterben vagyok. Miért? - rövid és tömör a megfogalmazása. - Jó, akkor szólj, ha ez tény és nem csak egy feltételes lebegtetés. Tudod, hogy ki nem állhatom, ha úgy kezded, hogy mi lenne ha! Csináld vagy ne csináld! Pont. Jó. Még valami? Éppen megbeszélésen ülök. Igen. Jól van. Szia! - fújtatva teszi le a telefont. - Alex volt. Terveznek átjönni Angliába -  néz rá Liamra.

• Tényleg? Kim egy szóval sem említette - veszi ki a zsebéből a telefonját Liam és ránéz az üzenetekre.

• Meghívtam őket magunkhoz, Manchesterbe -  szólok közbe futólag.

• Kim-et? - Lim a fejét ingatja. - Vigyázz vele! Ahova csak megy balhét csinál - rázza a fejét nemtetszően Liam.

• Nálunk már nagyobb balhét úgysem tud csinálni - válaszolom enyhe mosollyal.

• Visszatérve az előzőekhez. Mi csak azt akarjuk tudni, hogy mi a helyzet Liv?  - fordul felém békítően Liam. - Az ingatlaneladás is üzlet. Ugyanúgy üzletasszony vagy. Képviseled az építészirodát és eladod, amit építünk.

• Igen, hát persze - bólintok kimerülten. 

• Liv, itt pénzről van szó. Nagyon komoly összegekről, amit mi toltunk bele az épületekbe, ha ezt nem kapjuk vissza, akkor nem tudunk újra építeni, vagyis, ha azt látod a csapat nem csinálja, amit kell, akkor neked kell üzletasszonyként fellépned, beszélned a csapatoddal, újraszervezni, vagy magadnak intézni és értékesíteni. Nem ígéretek kellenek, hanem tények. Érted?

• Igen, rendben - hunyom le a szemem.

• Tanultál belőle?

• Igen - bólintok erőtlenül.

Este nyit be rám a hálószobába Ace. Még az ágyban ülve laptopozom. Itthonról dolgoztam kicsit. Felnézek rá.

• Benézek a klubba, van kedved velem jönni? - kérdezi. 

• Szeretnéd, ha veled mennék? - kérdezem kiábrándultan. Régen az esti klubest gondolatára végigugráltam volna a házat. Még tiniként. Hatalmas dolog volt Ace bulijába mennem. Ma… 

• Igen, szeretném - feleli Ace enyhe utasítással a hangjában. Megadóan sóhajtok fel. Nem mindig tudom összeegyeztetni a klub DJ Ace-t és a férjemet. Sokszor érzem azt, hogy van valami megmagyarázhatatlan kontraszt a kettő közt.  Kényszeredetten kezdek készülődni. Itthon akartam maradni. Ace minden este a klubba megy, nekem ebben semmi olyan nincs már amit élveznék. Nem táncolunk, mert a klubban már inkább zenét hallgatnak. Nem iszunk, mert Ace dolgozik. Vagyis auditolunk. Nekem ez csak unalom. Este sötét is van, hideg is van. S én alapvetően sosem voltam egy bulizós alkat. Kettőnk közt ez az ellentét, az évek alatt egyre jobban kiéleződött. Én otthonülő típus vagyok, Ace meg… folyton menne. Teljes kontraszt. Ilyen ellentétekkel nem működhet jól egy házasság sem. Ace az öltözőszobában minden mozdulatomat követi a tekintetével. Tüllszoknyát veszek a tophoz.

• Ki lesz ma a DJ? - kérdezem miközben szép cicavonalat rajzolok a szememhez a tussal.

• Ariel - válaszolja Ace. 

• Colleen is jön ma? - faggatom. 

• Nem hiszem - Ace végig figyeli a teljes sminkelésem. Rezignáltan ül és bámul.

• Csodás! - szájkontúrvonalakat húzok. Határok. - Negyedikén kellene akcióznunk - nézek Ace-re a tükörben.

• Majd meglátom - kitérő válasz. Nem először. Ace-en sokszor vettem észre, hogy hiába jeleztem, garantáltan talált elfoglaltságot, vagy kifogást. Most fáradt. Inkább a klubban maradt. Megvárta míg elalszom, váratlan házibulit tartott… kimenekül a gyereknemzés alól ezt érzem. Lehet, hogy valójában Ace nem is akar gyereket?

• Így késsük le  minden hónapban az eseményt - simítom át a számat a szájfénnyel. Egy év, tizenkét lehetőség. Már több mint ötvenszer maradtunk le róla.

• Teljesen rágörcsöltél erre a gyerektémára. Az a legnagyobb bajod. 

• És te utálod, ha görcsös vagyok.

• Igen.

• Mert Colleen sosem volt görcsös.

• Valóban. Mi bajod Colleen-nal?

• Szerinted normális, hogy ennyire az életünk része az exed? - parfümöt hintek magamra. Már minden, amit használok felsőkategória. Nem is ismerek már mást. Az Ace féle luxus. Az intenzív parfümillatom is.

• Mehetünk? - kérdez vissza Ace. Megválaszolatlanul hagyjuk egymás kérdéseit. Jellemző a kommunikációnkra.  - Megcsókoljalak?

• Ne tedd tönkre a sminkem! Kösz - ezüst cipőben lépkedek Ace Fordja felé. Sima ellenőrző estje van Ace-nek. Ezekben az estekben az a jó, hogy nem megyünk kezdésre és nem is vagyunk túl sokáig. Ace mindig más időpontban, de ránéz a klubra az esteken is. A kivilágított horgony felől tömeg és fény árad felénk. Ace lezárja a kocsit és a személyzeti bejárat felé húz kézenfogva. A fényes nagynégyzetes járólapokon nem hallatszik a lépteim hangja. Ace ujjai az ujjaim köré kulcsolódnak, ahogy haladunk egymás mellett. Suhog a szoknyám Ace sötét farmerje mellett, Ariel csak röviden int Ace-nek a DJ pult mögül, amikor látja, hogy megérkeztünk. A kevés örömöm is hamar lelohad, mert a klub állandó tagjai közül Colleen vékony karjai fonódnak Ace nyaka köré.

• Helo, hát mégis jöttetek ma? Azt írtad, lehet kihagyjátok a mai napot! Szia Liv! - megpuszil, mintha barátnők lennénk. Mereven fogadom. Colleen szőke haja lágy hullámokban ring a hátán és a vállain. Ragyogó a sminkje. Miniszoknyában van. Mellette mindig úgy érzem magam, mint egy fénykép matt kiadása. Csak a fényes halvány utánzata vagyok. Ace a bárnál a pult mögött rendezkedik, beszél a személyzettel, a pultos lányok Ace-t kerülgetve sürgölődnek. Megszokott dolog, hogy Ace minden nap rövid ellenőrzéseket tart.

• Ma is sok rum? - kérdezi a srác. Ugyanaz, aki a Cola House-ban keverte a vérnarancsos koktélomat.

• Jöhet! - sóhajtok és felülök a bárszékre. Irritál a tudat, hogy Colleen-nak írt üzenetet. Ace tenyere Colleen derekán, és lehajol, hogy hallja mit mond. A fejemet rázva nézek a koktélom gyümölcskavalkádjába.

• Hagyjad! Te is ugyanolyan jó nő vagy! És ezt Ace is tudja! - hallom meg magam mellett. Kicsit messzebb tőlem itt az Ace-kör pultrészénél Thunderzap szólalt meg. Nevetséges, hogy pont ő mondja, aki arcmaszkkal és fürdőköntösben látott a minap.

• Köszönöm - felelem zavartan.

• Komolyan, Liv nem kellene kétszer mondanod… - a poharába kortyol és laposan rám néz.

• Tényleg… jól esik, hogy ezt mondod, de biztos nem én vagyok az első gondolatod ezzel kapcsolatban - kortyolok a koktélomba.

• Szerintem jobb, hogy nem látsz a fejembe - vigyorog rám. 

Nem vagyok Colleen. Nem tudunk Ace-el közösen zenélni. Nem tudom megadni Ace-nek azt az érzést, amit annyira keres. Ami megvolt közte és Colleen között. S tudom, hogy Ace ezt akarta visszahozni. Ezért tartottam rémes ötletnek ezt a DJ lecke témát. Menjen a klubba, zenéljen Colleen-nal amennyit csak akar. De ne akarja, hogy én Colleen legyek. 

A kapcsolatunk elején is ez volt, helyettesítsem Colleent. Pótoljam Colleent. Legyek én magam Colleen. Mert hogy az eredetivel ő elcseszte.  Én voltam a Colleen-pótló. A kék körömlakkal, a szőkített hajjal. Hajlíthatóbb, simulékonyabb, naívabb, fiatalabb.  Ugyanolyan a sütemény dióval és diópótlóval? Vagy csak illúzió? Az igazi lenyomata? Colleen a negatívom. Az eredeti. Én csak Colleen pozitívja lehetek ebben a képalkotásban itt Ace oldalán.

Colleen más felesége lett, másnak szült gyereket. Gondolom Ace már ezt is bánja, mint mindent, amit elcseszett Colleennal kapcsolatban. Ez a DJ lecke sorozat nem, hogy megerősítette a kapcsolatunkat, de inkább csak jobban széthúzott kettőnket. 

Némán nézem a kettősüket. Colleen legalább annyit van a klubban, mint Ace. Saját estje is van, Ace-el közös estjük is van. Azokon általában már egyáltalán nem jelenek meg. Nem tudom mit csinálnak. Ace… minden éjszaka kint van. Általában fogalmam sincs mikor kerül mellém az ágyba.  Értelmetlen lenne várnom, lerágnom a körmöm. Azon merengenem, ki hajtott rá aznap. Volt valaki, aki a Cola House jakuzzijában megfogalmazta a tökéleteset: “egyet tudok mondani, Szeretem. S remélem ez elég lesz. Egy életre.” - Alex Goodwin mondta ezt, Kim férje. Mintha csak a számból vette volna ki a szót. Csak tőlem sosem kérdezték meg, hogy mit gondolok Ace-ről. 

A Straight edge-s Ace-be szerettem bele, de az elveit már régen feladó Ace-hez mentem hozzá. Nincsenek x-ek az életében. Saját bevallása szerint is nem tagad meg sosem egy egyéjszakás kalandot. Ha akarja, megteszi. Akárkivel. Tizenöt év torzulás van a kapcsolatunkban. A kiindulóponthoz képest.

Kim tanácsát fogadom meg. Kimes technika. Egyik koktél, a másik után. Ha Kimnek ez bevált, akkor nekem is.

 Elképzelésem sincs, hogyan kerültem ágyba. Gondolom Ace kapart össze a bárpult mellől. Kiütöttem magam egész estére.