Fenyvesek lordja

"Most olyan dolgot csinálunk majd együtt, amit biztosan nem fogsz unni. De mennyire, hogy nem! Félni fogsz néha, de unatkozni sosem!" -Robin
A Fenyvesek lordja, a Holdhercegnő című történet alapján írt fanfiction, Robin de Noir és Maria Merryweather története...

2018. szeptember 5., szerda

Stripped

Hajnalban ébredek. Kavarog a gyomrom. Kábé öt másodpercem van. Nem több.  Kirontok a fürdőszobába és már öklendezek. Azt hiszem telibe kaptam az ajtófélfát mire a vécécsészéhez jutok. Vállalhatatlanul oda a nőiességem. Olyan hangokat adok ki magamból, mint egy sci-fiből szabadult űrlény. Naná, hogy felébresztem Ace-t. Felkattintja rám a villanyt és nézi a köhögésemet.
  • Basszus Liv! Mondtam, hogy ne keverd! - Ace felmosóvizet enged, miközben a számat öblögetem, és a fogamat mosom. Ace takarít utánam. - Jézusom egy kisebb vulkánként törtél ki - néz rám.
  • Bocs - nyögöm.
  • Jól vagy?
  • Már kint van. Minden oké - rogyok vissza az ágy szélére. Ace egyik pólója van rajtam. Lehet kicsit lehánytam. Ace egy másik pólót keres nekem. Csak hat betű van végignyomva rajta: TECHNO. Áthúzom a fejemen és visszabújok a takaró alá. Ace leoltja a lámpákat és visszamászik hozzám. Hozzábújok és már alszunk is.

Reggel tényleg nagyon másnapos vagyok. Fáj a fejem. Kegyetlenül. Ace hátrafordul a székével. Álmosan pislogva nézek fel rá.
  • Hány óra van? - ásítom.
  • Fél kilenc. Csakis azért hagytalak aludni, mert ma jó kis programunk lesz.
  • Program? - nézek bágyadtan Ace-re.
  • Azt mondtad lazulós napot akarsz velem.
  • A lazulós napunkra programot terveztél? - nézek rá elszörnyedve.
  • Persze. Aktív lazulás - bólogat nyugodtan Ace.
  • Azt hittem egész nap heverünk az ágyban, vagy ilyesmi - zuhanok vissza a párnákra.
  • Liv, egész nap csak kefélnél - állapítja meg Ace.
  • Beértem volna azzal is, ha zenét hallgatunk - húzom magamra a takarót. Ace a hangszórókra teszi a Depeche Modetól a Stripped-et. S eleget tesz a kívánságomnak.


Fél tíz után már a Ford-ban ülünk.
  • Dylan otthon vár az öcséddel - Ace a visszapillantót igazgatja. - Tehát, hazamegyünk, átöltözöl, felvesszük Emmát, elmegyünk a Chill Factore-ba csúszunk néhányat, aztán megebédelünk és irány a Platt Fields Park, kifeküdhetsz, tudod, lazulni - becsatolja magát. Ace állandóan tele van programokkal. Komolyan DJ helyett programszervezőnek kellett volna mennie. Dylan ezerszer nyugisabb nála. Ace mindig pörög.  Pedig nem is kávézik. Na persze sok a kóla a vérében.
  • Azt hiszem fáj a fejem - döntöm a fejtámlának a fejem és Ace-re nézek.
  • A friss levegő jót fog tenni. Tök jó időnk van. Mindjárt ülhetsz vissza az iskolapadba - Ace gázt ad és végtelenített Strippedet kapunk. Megadom magam. Ace tényleg nem nagyon szokott unatkozni. Elképzelésem nincs, mikor ötli ki ezeket a programokat. Megálmodná?  Megint kész az egész napos programterve. Dylan épp Christ öltözteti, amikor megérkezünk hozzájuk. Az öcsém teljesen meg van szédülve.
  • Ez az! Hósiklunk nyáron! Ez annyira tutijó kaland lesz! - Chris ide-oda rohangál Dylan és Ace között. Teljesen begőzölt.   Végre levehetem a magassarkúmat és kényelmes cipőt veszek fel, hosszú nadrággal. Biztos, ami biztos pulóvert is viszek. Elképzelésem sincs hogy zajlik nyáron egy havas sportolás.  Ace és Dylan az erkélyen dumálnak.
  • … hát ötszáz fontért lehet, hogy megvenné az a srác. De neki most kellene. Nekem meg most nincs ezer fontom, lehet ugrik az egész… ötszáznál többet már senki nem ad érte - Ace a korlátot ütögeti ritmusra.  Süt rájuk a nap. Dylan ráérősen cigizik.
  • Akkor add el neki!
  • S legyek otthon kontroller nélkül? Nem megy. Unom ezt is, hogy mindig a klubban kell befejeznem a számokat… - Ace zsebre teszi a kezét és körbenéz az utcán.
  • Kész vagyok, mehetünk - jelentem be, ahogy kilépek hozzájuk.
  • Szuper, többet készülsz mint az összes Disney hercegnő együttesen - morogja Dylan.
  • De megérte - kacsint rám Ace és kézen fogva maga után húz.  Emmáért Ace ugrik be és délre érünk át a Chill Factore-ba.
  • Lazulás mi? - nézek Ace-re nevetve.
  • Te kérted - vigyorog rám, s a két gyerek szinte megkergült a felfújt gyűrűket látva. Dylan beülteti Christ az egyikbe és már előre is lökte a pályán. Kitalálom. Már voltak itt korábban. Valószínűleg ugyanilyen programban. Emmát Ace ülteti egy gyűrűbe és a két gyerek már jól elvan.  
  • Na kipróbáljuk? - mind az öten egy-egy felfújt gyűrűben siklunk a havas pályán a nyári napsütésben. Nem gondoltam, hogy vannak ilyen helyek Manchesterben. Egyből rájövök, hogy a játék lényege az ütközés és lehetőleg minél több ütközés a gyűrűben ücsörögve.  Ace-el azt is kipróbáljuk, hogy tudunk-e egyszerre siklani, úgy, hogy a kezünket fogjuk. Nem igazán jött össze. Egy órás a program, de nagyon intenzív. Kifáradtam és kimelegedtem. Na meg megéheztem. Úgyhogy a Chill után beülünk Jamie Oliver manchesteri éttermébe. Chris és Emma a gyerekmenüből a húsgolyós krumplipürés spagettit kéri. Dylan és Ace brit marhahúst rendelnek, én maradok a grillezett csirkénél.  Az étterem előtt Dylan még elszív egy cigit. Ő délután már megy a klubba. Mi Emmát úszásra visszük aztán Ace visszafordul a Platt Fields Park felé. Végre kettesben vagyunk a mai nap.

Ace tényleg hatékonyan szervezi a napjait. Mintha minden óra be lenne osztva. Már a parkban vagyunk. Ace ölében pihentetem a fejem és nézem a tavat, meg a környező fákat. Annyira jó egy kis csend és egy kis pihenés.  
  • Ezt minden nap el tudnám viselni - mondom, ahogy a szél az arcomat simítja.
  • Hát ja, van egy hangulata - bólogat Ace. - De minden nap?
  • Na jó, legyen minden második nap - egyezek bele.
  • Jobban hangzik - Ace a felhőket nézi a fejünk felett. - Basszus be fogok itt aludni - fakad ki az arcát dörzsölgetve.  Már értem miért szokott aktívan pihenni. Mert különben folyton elaludna. Mint a kertmoziban is, meg az ágyban filmnézés közben. Nagyon rendszertelenül alszik és ezért szüntelen elalszik, ha van egy kis nyugis leállás.  Felül és rámnéz.
  • Egy kis Irwell-parti séta? - jaj ne. Mintha Chrissel játszanék. Az éjszakák a játékban olyan rövidek. Már egyből fel kell pattanni, mert felkelt a nap. Na Ace ugyanez! Tényleg fél, hogy bealszik mellettem. Nevetve megadom magam.

Már a parkban éreztem, hogy kavarog a gyomrom. Talán ezért is akartam annyira még ott maradni és pihenni. Az sem zavart volna, ha Ace bealszik. Talán én is aludtam volna egy kicsit. De hiába nézem az Irwell piszkosszürke vizét, úgy érzem mintha hintáznék a vizén. Istenem ne! Csak annyi időm marad, hogy a korláton áthajoljak és belehányok a történelem sorsfordító folyamába. Az ipari forradalom egyik legjelentősebb folyójába én most belehánytam.
  • Ó jaj! - nyögöm. - Lehet… nem bírom a biocsirkéket. - Ace-re nézek, aki nem nevet. Gondterhelt arccal néz rám. Nem szól semmit, csak bámul rám. - Mi van? - törölgetem egy papírzsebkendővel a számat.
  • Basszus Liv! Nem vagy te terhes? - kérdezi és most nagyon nem látom vicces kedvében.
  • Mi van? - a hajamba túrva gondolkodom. Úristen, fogalmam sincs. Mármint… alig voltam otthon. Nem is néztem a naptáramra. Azt se tudom hanyadika van. Jézusom! Amióta Ace-el vagyok öt perc nyugalmam nincs, és megállás nem volt. Fogalmam sincs, mondjuk arról, hogy mikor kellett volna megjönnie a következő menszeszemnek. - Öööö… izé… nem tudom.
  • Jó, mond azt, hogy nem az volt az utolsó ciklusod, amikor én vettem neked tampont! - fogja a  fejét Ace. Lesápadok. Megint kavarog a gyomrom. Ace ellopta a szövegemet. De nem tudom azt mondani, hogy nem akkor volt, mert akkor volt. Nagyon régen volt? Annyira azért nem…
  • Hát… lehet…
  • A kurva életbe! Gyerünk! - a mindig extrém nyugodt Ace, most eléggé ideges lett. Kézen fog és maga után húz. A kocsiban a Stripped maradt, mint egy beakadt lemez, és Ace ahhoz a drogériához hajt, ahol azt a tampont vette nekem.  - Ne… ne szállj ki, még elhányod magad a boltban is. Sietek! - Ace három perc alatt megveszi a terhességi gyorstesztet. Elég fura dolgokat vásárol ebben a drogériában. Szemmel láthatóan nem zavartatja magát, hogy ilyenféle dolgokat is ott szerez be. Úgy dobja a tesztet a közöttünk levő pohártartóba, mint anno az óvszeres dobozt. Lendületesen hajt haza, míg én a dobozból próbálom kivarázsolni a tartalmát. Nem jut időm elolvasni a használati útmutatót. Ace már behúzott a házba. Be a mosdóba.
  • Ace! Menj ki, így nem tudok pisilni ha itt állsz felettem - szólítom fel, és közben a használati útmutatót böngészem. Annyi szöveget tudnak írni minden ilyen tájékoztatóra.
  • Oké, zenét is kapcsoljak? - morogja, s nyitva hagyja az ajtót, de kimegy. A laptopjánál van, és én végre megcsinálhatom a tesztet.

5 megjegyzés:

  1. Ó, hogy voltál képes itt abbahagyniiii... Hát hogy bírom én ki holnapig a folytatás elolvasása nélkül?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. úgy voltam képes rá. hogy minden más, ami ezután jön az maga a Sea within the Sea :))) meg kellett éppen itt törni... és nem kell várni a folytatásra, csakis miattad nem lett időzítésre rakva. :)

      Törlés
  2. Szia Callie!
    Bezsongtam, de nagyon. :)
    Ez az a rész, amit imádok minden storyban, és itt már most teljesen előtört a fanoldalam egy éne. Érdekes, én odáig vagyok, ha a szereplők növelednek ilyen értelemben, míg ők már kevésbé. :)
    Izgalmas és velős rész volt, imádom. Az biztos és a vége engem is merengni hagyott, de majd hamarosan kiderül, hogy ugrálok-e vagy sem. :)
    Már lejátszódott egy kisfilm a fejemben róluk, talán most kicsit túlzásba estem. :)
    Grillezett csirke? Az finom. :) Egy nyári csirkés emlékem jutott eszembe, bár az roston sült volt, sajtmártással. :)
    《Bius》

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Bius!
      Nem akarom szépíteni. Az elején tudtam, hogy ezt akarom megírni. Nem véletlen, hogy a tenger-szóhoz kapcsolódó Sea within the Sea lett az utolsó szám, amit Ace és Liv közösen hallgat. A kezdetektől tudtam, hogy ez a történet így fog véget érni. Minden pillanat ide vezetett. Ace és Liv sorsa egyébként már a tényleges kapcsolatuk elején eldőlt. Tulajdonképpen alig pár hét zajlott itt le...
      Callie

      Törlés
  3. Bius! Mi volt az a kisfilm? Ott a fejedben roluk?

    VálaszTörlés