Még soha nem esett ilyen nehezemre az ébredés. Abban reménykedem, hogy még Ace-hez bújhatok, de csalódnom kell. Ace már a gépénél ül, éppen lemezt cserél. Elindítja a lejátszást, és hozzákever valamit. Közben fejhallgatóval áll az ablaknál és kifelé néz az utcára. Visszalép a lejátszóhoz, az ujjaival lefogja lemezt és meghúzza. A gépnél kattintgat, aztán a lemezt tovább engedi. Időnként átbillent egy-két kart. Felülök az ágyban. Már tizenegy óra múlt. Ace a mozgásra felém fordul. Összeakad a tekintetünk. Csak az ujjával int, hogy mindjárt velem foglalkozik, de közben az ágyra mutat, ahova a reggelit készítette. Visszafordul a DJ-kontrolleréhez. Ahogy letolja a nyakába a fejhallgatót akkor tudom, hogy beszélhetek.
- Min dolgozol? - kérdezem, miközben lakmározni kezdek a tálcáról.
- Csináltam ma estére egy számot kettőnknek - vigyorog rám Ace.
- Komoly? - összeráncolom a homlokom. - Ma te vagy a klubban?
- Bezony - vágja rá Ace. Atyaég! Ma este a klubba megyünk?
- Ace, veled sosincs lazulás? - dőlök vissza a párnákra. A tenyeremmel a lábszáramat simogatom, már serkennek az apró szálak a lábamon.
- Valamikor nekem is pénzt kell keresnem Pipőke. Apám nem hagyta rám a fele királyságát - vágja rá.
- Hát kár - sóhajtom és hasra fordulva Ace-t figyelem. - Belehallgathatok? - kérdezem. Ace kattintgat néhányat, aztán bejátsza a számot. A Two Feet-től a Love is a Bitch lesz ma estére a számunk.
- Na?
- Tetszik, jó lett - bólogatok.
- Helyes, mert reggel óta ezzel baszakodom - Új könyvtárt nyit és számokat húz át. Ace tényleg az estére készül.
- Mióta vagy fent?
- Nem tudom pontosan talán hét-nyolc körül keltem - Ace a homlokánál igazgatja a sapkáját. - De így is el vagyok maradva. Nem nagyon szeretem egyik hétről a másikra vinni a cuccokat. Attól belaposodik az egész. Főleg az a bizonyos két óra… lehet ma kicsit többet kell impróznom - sóhajt Ace.
- Mennyi időnk maradt? - adom meg magam.
- Mondjuk… egy közös zuhany belefér - Ace elém lép és felhúz magához. A zuhanyvizet megengedi és az eredeti számot játssza be. A fogamat mosom a fürdőszobai tükörnél, a hajamat félrefogom, hogy ne köpjem le, de szerintem esélyem sincs, mert csorgó nyállal csak Ace-t bámulom, ahogy lekapja magáról a pólóját és letolja a csípőjéről a nadrágját. A fehér bőrével kontrasztban vannak a fekete tetoválásai. Elgyengültek a lábaim. Állati jól néz ki! Erőtlenül köpöm ki a fogkrémhabot és átöblögetem a szám. Basszus! Ace ujjaival a tangám alá nyúl, és lassan lehúzza rólam. Ujjaival végigköveti az anyag útját a lábaim mentén. Ahogy kiegyenesedik, az ajkaival súrolja a lábaimat. Tenyerével a topom alatt érint, ezt is leveszi rólam. Kikapcsolja a melltartómat és én kibújtatom a karjaimat a pántokból, a lábamhoz hullik. Tenyere a fenekemen simít és ujjaival előresiklik. Megkapaszkodom a mosdókagyló szélében, s követem a tükörben Ace mozdulatát, ahogy a vállamra hajol. A sapkáját lehúzom a fejéről, s Ace a zuhany alá húz. Mindkettőnkre zuhog a víz. Ace ajkaival az ajkaimon, fogaival harapdál, végigenyelegjük a végtelenített Two Feet számot. Ace karjaiba kapaszkodom. Párásodik a zuhanykabin fala és nem csak a meleg víztől. Belihegjük az egészet, csupa nedv és pára minden. Egészen, amíg fel nem hajszol a csúcsra, nem gondolkodom el azon, hogy végülis most zenére szexeltünk. A nedves haját simogatom a füle mögé, ahogy csak pihegünk a melegben.
- Mi az? - kapkodja a levegőt Ace.
- Örülök, hogy veled vagyok - mosolygok rá.
- Annak én is - zárja el a csapot Ace, s nekem is fürdőlepedőt ad. Ace sem veszi le sosem a karkötőjét, úgyhogy mindkettőnknek nedves a karkötője most.
- Gondolom át akarsz öltözni - Ace már megint szervez. Nem először veszem észre, hogy úgy indul el, hogy végigtervezi a napot. - Egy óra van, induljunk - ahogy visszaérünk a hálószobába és tekintetem az ágyra esik, csak arra tudok gondolni, hogy folytatni akarnám Ace-el ott az ágyban. De Ace már cuccol. Egy ágytakarót dob az ágyra.
- Ne nézegesd! Mert ha sokáig bámulod beledoblak, és lezavarok veled egy menetet - morogja, és a meztelen fenekemre csap, hogy szedelődzködjek. Inkább paskolás volt, amitől megakadt a lélegzetem. Ace füle nem maradt érzéketlen a levegővételemre. Keze visszatalál a fenekemre.
- Ó hogy bassza meg! - szűri a fogai közt, és tényleg magához ránt és beesünk az ágyba. És igen. Ace lezavarja velem azt a menetet.
Délután két óra. Ace idegesen simogatja a haját. Elvitelre kér három menüt a közeli étteremben. Dylan az erkélyen állva cigizik, úgyhogy látja, hogy jövünk, felintünk neki.
- Na kimásztatok az ágyból? Csoda! - nyit ajtót fent.
- Csá! Mizu?
- Mi lenne, lazulok. Végre nem dekkol senki a kanapémon - ereszt el felém egy vigyort Dylan.
- Ja, mert most már az én ágyamat bérelte ki - röhög vissza Ace.
- Jól mulattok rajtam? - nézek egyikről a másikra.
- Nem sokat aludtatok - jegyzi meg Dylan. Látszik rajtunk, hogy kicsit szét vagyunk csúszva?
- Megyek, átöltözök - hagyom őket ott. Teljesen elszoktam az öcsém szobájától és a komódomtól. Bevonulok a fürdőszobába, egy órán át készülödöm, mire úgy értékelem, hogy elfogadható leszek a klubba. Még a hajamat is besütöm. Kint Dylan és Ace nagyon jókedvű. Annyit röhögnek együtt. Tuttifrutti illatomat hamarabb megérzik, mint ahogy jövök, mert mindketten felnéznek, ahogy közeledem.
- Hű - nyögi Ace.
- Ja, bemegy és egy másik csaj jön ki. Ijesztő mi? Elmehetne egy sci-fibe - forgatja az öngyújtóját Dylan az asztalon. - Annyi vakolat van rajta, hogy ha ezzel alszik el, ki nem mosod a párnádból - jelenti ki Dylan.
- Olyan kedveseket mondasz mindig - ülök le Ace mellé Dylannel szemben.
- Tudom, anyád is ezért kattant rám - neveti Dylan.
- Elhűlt - mutat a tányérra szedett kajámra Ace. Beleszúrom a villámat egy sültkrumpliba. Hidegen nem nagy kaland, de sietve bekapkodom.
- Holnap anyáddal mozi - mondja Dylan.
- Ó - vagyis vigyáznom kellene Chrisre. - Ez elég lehangoló. Vidd el apádékhoz, aludjon ott - javaslom.
- Liv, ugye azért még lélegezni tudsz Ace nélkül? - kérdezi Dylan.
- Nem vagyok benne biztos - jelentem be futó mosolyt villantva Ace felé.
- Ez az Ace hatás - görgeti a csuklóján a karkötőjét Ace. A telefonjára néz. - Indulnunk kellene lassan bébi! - Sietve eltüntetem az ebédemet, s közben Ace és Dylan már az előszobába tartanak. Dylan a cigisdobozát fogja, meg a slusszkulcsát. Utánuk sietek és kocsiba ülünk mindhárman. Ace a Love is Bitchet játsza. Még az eredetit. Dylan halad előttünk. Cigizik vezetés közben, mert látszik a cigarettafüstje. A klub előtt egyszerre szállunk ki. Dylan és Ace között lépek be és Nora már messziről vigyorog ránk.
- Na megérkezett a trió - rámkacsint, Ace már fel is ül a bárszékre.
- Figyelj tudok egy jót! - dobol a pulton Nora előtt.
- Jaj Ace ne kezd! Így is bevettem egy fejfájás csillapítót - könyököl a pultra Nora és várakozón Ace-re figyel.
- A világ legjobb trekkje: a Windows 95 indítózenéje 4000%-os lassításban - röhögi Ace. - Tuti elmúlik a fejfájásod és elalszol. Tiszta relax az egész. Próbáld ki! Na mindjárt bedobom nektek napindítónak - vigyorog. - Ja amúgy szokásos! Két kóla lesz, a csajszimnak is! - mutat rám Ace. Nem tudom miért pirulok el, de elpirulok. Felvonulunk a keverőkhöz. Mindenki a szokásos rutinját végzi. Dylan bekapcsolja a légkondit, a fényeket, áram alá kerül minden és levonul kipakolni a technikát. Ace összedugdossa a kábeleket, a laptopját felhajtja, a fülesét rádugja a DJ pultra és felkeveri a Windows 95-öt. S kinéz az üvegen át a lent dolgozókra. Többen bemutatnak neki. Ace csak röhög és a sapkáját a fejébe nyomja, aztán egy szelfit készít velem, s feldobja instára.
- Na ma kezdünk egy kis lazulással, amíg Dylan koncertezik. Lemegyünk és iszogatunk a pultnál. Mit szólsz hozzá? - pakolászik a fülkében. Időnként ide-oda dobol. Annyira friss lett. Hihetetlen. A kóla hatása?
- Jó ez a melltartó rajtad - jegyzi meg futólag. Lebámulok a saját melleimre. Enyhén áttetsző fekete lengébb felső van rajtam. Ace nem a melleimet bámulja, szóval elgondolkodom, mikor nézte meg a cicijeimet. Ez is pasitrükk lehet. Mert nem vettem észre, hogy stírölne. Nem tudom mit reagálhatnék rá. Tehát nem válaszolok. - Gyere! - nyúl a kezem után, s levonulunk a bárpulthoz. Felülök Ace mellé. Már gyülekeznek. A zenekar itt van. Dylan beszélget velük. Ace időnként megemeli az ujjait, mintha intene valakinek. Fogalmam sincs kik jönnek-mennek el mellettünk. Sejtem, hogy Ace-t nagyon sokan ismerik. A zenekar elkezd játszani. Norának elég sok munkája akad, nincs igazán ideje hozzánk idejönni.
- Unják magukat - jegyzi meg Ace az ujjával a pultot ütögetve.
- Igen?
- Ja, csak lődörögnek. Kicsit melankólikusak a számaik. Gyere, táncoljunk! - csúszik le a székről. Követem. Ace keze a derekamon, és magához húz. Lassan lépkedünk egyhelyben körbe-körbe. Mellettünk tényleg csak erőtlenül mozognak, inkább beszélgetnek, iszogatnak. - Annyira jó cukorka illatod van. Legszívesebben elszopogatnálak - súgja a fülembe Ace. Aztán a fülemet, és a nyakamat kóstolgatja. Ace arca az arcomhoz simul. Tök mindegy milyen zene szól. Ace karjaiban lenni csodás érzés. Ace kifordít, az állam alá nyúl és futólag rászorítja a száját a számra. Kitalálom mit jelent. Vége a szórakozásnak, kézen fogva húz fel a fülkébe. Dylan a hang és fénytechnikát állítgatja. Ahogy beérünk, már keresi is a cigijét. Ace kiskanalat keresgél és egy poharas pudingot bont.
- Tejtermékbevitel. Látod tudatosan táplálkozom. Majd utána jön a csipsz - vigyorog rám, és felváltva kanalazzuk a pudingot. Ace a kéréseket figyeli, aztán állítgat a laptopján pár dolgot. Variálgat. Az időt nézi és még egyszer az üveghez lép. Figyeli a tömeget. Dylan feláll és Ace-re néz.
- Na? - emeli a szemöldökét.
- Egy óra alatt felpörgetni a bulit innen. Kemény lesz - lép a keverőhöz Ace, és egy lassú dobszólót indít. Dylan átadta az irányítást. - Amúgy nem voltak rosszak. Szerintem még tetszettek is. Egy-két számuk egészen kiforrott volt - Ace egyre több gombot hoz mozgásba. Figyelem a villogásukat. Ace időnként bedob egy-egy effektet. Technikázik egy kicsit, afféle bemelegítésként az estére.
- Na adjunk rá egy kis kakaót nekik! - Ace behúzza a Tears for Fearstől a Shout című számot. Nagyon sokáig hagyja csak az első ütemeket forogni. Ezekkel játszik egy kicsit. Húzza a tömeget vele. Aztán csak a két első Shout, shout- ot kapják meg. Majd a szöveget újra elveszi. Nagyon jól játszik a tömeggel. Az üveg mögül figyelem Ace imprós játékának hatását. Látszik, hogy ismeri a számot, mert nagyon jól kihasználja a lehetőségeket benne. Aztán amikor, már szinte megőrülnek a folytatásért, Ace ráengedi a számot. Aztán minden Come on után újra játszadozik a tömeggel. Észre sem veszem és egy negyed órás adok-kapok megy ezzel az egész számmal. És tényleg felpörgette őket odalent. A szám vége felé, már a szokott pörgős alapdobszóló megy, amire mindenki őrjöngve ugrál. Ace nagyon jól felhozta a hangulatot. Amit vártak tőle. Abszolút van érzéke a fokozáshoz, a várakoztatáshoz, ezekhez az apró zenei türelemjátékokhoz. Ahogy elérte, amit akart, rádobja a következő számot az alapdobra. Már háromszorosan értem, miért van sapka rajta. Így nem látszik a homlokán, hogy megizzadt. De a pulóverét most lekapja magáról. Hát keményen megdolgozott ezért a hangulatért, ami most odalent robbant. Figyelem a kezeit, ahogy alulról megvilágítja a konzol. Nagyon jól áll neki a bőrkarkötő. A telefonjáért nyúlok és kattintok egy képet csak a kezeiről, ahogy a DJ pult felett munkálkodik. Ace rápillant, és feldobja az instára. Még két hosszított improvizációja megy le, mire Ace futólag oldalt rámnéz. Már ebből a mozdulatából kitalálom mi következik. Ace rákeveri a Love is a Bitch-t és kinyitja nekem az ajtót. Behúz a tömegbe és kényelmesen átkarol, s ringatni kezd. Hátrarázom a hajam az arcomból és Ace-hez bújok. Most én is csak lehunyt szemmel élvezem a számot, amit Ace nekünk mixelt. Fura érzés úgy lenni a buliban, hogy én végülis a DJ-vel járok. De nagyon különleges dolog is. Kiváltságos érzés. Most nem esünk egymásnak, simán táncolunk, Ace bulijában, Ace estjén és azt hiszem tényleg nagyon-nagyon imádom ezt a srácot, aki mindig meglep egy-egy számmal, ami az estében csakis a miénk. Ennél szerelmesebb már nem lehetek.
Én is nagyon-nagyon imádom ezt a srácot, és Dylan fejét is nagyon bírom, még mindig, természetesen :3
VálaszTörlésLaum! A tied volt az 1000. komment bejegyzés a blogon. Köszönöm, és imádlak, hogy mindig írsz nekem. Ma éppen arra gondoltam, mi lenne velem nélküled a blogon... megjegyzések nélkül lennék... Szóval csak annyit akartam írni, hogy köszönöm, hogy itt vagy! Pusszantlak: Callie
TörlésAzt a, én pedig gratulálok az 1000 hozzászóláshoz, és nagyon sajnálom, hogy ezek a nagyszerű történetek nem kapnak többet :(
Törlés